Nem találok kiutat ebből a helyzetből (beszélgetős fórum)

Kedves Elveszett Lélek,most tényleg nem szólsz hozzá a fórumodhoz,ha már itt vagy?

Hagyjuk kibontakozni,nem lenne jó ha törölne,de ha már fórumot indított tessék reagálni,válaszolgatni.

Return Man nevű felhasználó is hasonló problémákkal küzd, és nyitott már vagy 25 fórumtémát a problémájáról, olvasgass ott.

Szerintem mi?

Ha csak a tényeket nézzük kb. egy cipőben evezünk. Mégsem dramatizálom túl a dolgokat. Persze gáz, de a boldogság forrása benned van. Akkor vagy boldog amikor csak akarod. Ezen nem fog javítani senki más.

Szerinted?

Talán ha szeretnéd magad, más is szeretne téged.

Nem is tudom hol kezdjem. Leszögezném, hogy nem panaszkodni vagy siránkozni szeretnék. Csak nincs kivel megbeszélnem a dolgaimat és valahogy ki kell adnom magamból. Ez elég nehéz számomra, de az lesz a legjobb ha rögtön belevágok a közepébe. Lassan harminc éves leszek és még semmilyen kapcsolatom nem volt egyetlen nővel sem. Nem kerültem közel senkihez semmilyen formában sem. Fogalmam sincs milyen érzés mikor viszont szeretnek. Milyen egy szerelmes nő csókja, milyen mikor megölel, hozzám bújik. Vagy egészen egyszerűen kéz a kézben sétálni valakivel, akivel fontosak vagyunk egymásnak. Voltam már szerelmes, de mindig egyoldalú volt, egy idő után nem is mertem bevallani. Inkább elhalgattam és csendben szenvedtem, nem akartam újabb csalódást. Nincs már semmi önbizalmam, nem merek ismerkedni. De azt hiszem, még ha mernék se lenne értelme. Reggeltől estig dolgozom, de nincs semmi látszata. Ezért kényszerűségből még otthon lakom. Ez persze nem jó pont ha az ember ismerkedni szeretne. A barátaim egy része elkopott mellőlem, másik része külföldön van. Szóval totális hátra arc az életem. Tartalmatlan, értelmetlen. Így pedig még a tarka lőtéri kutyának sem kellek, ezt jól tudom. Fogalmam sincs mit tehetnék.