Nem fogad el a párom családja. Volt valaki hasonló helyzetben? (tudásbázis kérdés)

Köszönöm, azon leszek :):):)

Amúgy védőnő az édesanyja, tudom, hogy ez nem kifogás, de azért elfogadhatná legalább a gyerekeket:( de őket se látná szívesen

hát igen

de az a baj hgy nem fognak bármiért is ki tudja

de ha a párod fontos neked akkor találjatok ki valamit közösen hogy lehet az anyós eszén tuljárni

igy talán a kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad

talán tanul a mama a fondorlatból :)))

Köszönöm bíztató soraidat, remélem a naplóm egyszer egy olyan fejezethez elér, mikor valóra válik az álmunk (esküvő, közös otthon, közös gyermekek, szeretne egy kislányt az én örömömre és egy kisfiút, aki tovább viszi a nevét)már nagy utat tettünk meg idáig, sokan sok-sok év alatt nem mennek át ennyi mindenen (exem is sokszor bekavar), pont ezért köszönöm a jó Istennek, hogy van nekem....

És nekem is a jó kívánságodért! Viszont kívánom:)

sosem szabad hagyni hogy betörjön

minket két oldalról fenyegettek anyámék és az anyós

mégis együtt vagyunk fittyet hányva másokra

őket eszi a zöld penész :))))

Kedves Kata0126!

Ha úgy érzed h neked is egy kincs ez a férfi, el ne engedd!!!! próbáld meg azt h nem foglalkozol azzal h a szülei mit szólnak, előbb utóbb kénytelenek lesznek elfogadni! ha meg nem, akkor nem tudják h mit veszítettek! én drukkolok neked h légy boldog!

Az fiús anyák állítólag azért fogadják el nehezebben

a gyerekük párját, mert míg a lányok tovább viszik a kapcsolatukba, házasságukba az otthon tanultakat, addig a férfiak új szokásokat veszenk át, ami az anyósokat igen rosszul érinti.

Meglehet az is, hogy azért nem vágódik el a köldökzsinór, mert a pár szülei nem jönnek ki egymással, így az anyós a fiában nem csak gyermeket lát, hanem olyan személyt akival megosztaná a hétköznapi gondjait, mivel ezt a saját férjével nem tudja.

Az előző kapcsolatom pont ilyen végett csődölt be, ahol a közös gyermek látta kárát, de azzal sem foglalkozott, sőt maga csomagolta össze az enyém mellet az unokája ruháit és rendelt fuvarost is, szó szerint kidobtak minket! Zárat cseréltek a házban, kaptam egy smst és többet nem kellett bemennem. Hónapokig pereskedtem, ügyvédet fogadtam, de a magyar jogszabályok nem védik kellő képpen az élettási kapcsolatban élüket. Kisemmiztek.

a jelenlegi kapcsolatomban azért nem fogadnak el a párom családja, mert két gyerekem van, kétszer kezdetem újra az életem, szerintük nem vagyok a gyerekükhöz méltó, túl sok pénzt költöttek a taníttatására, hogy egy ilyen nő mellett akarjon egy életet leélni....

Pedig imád, a fiaimmal együtt. Szerintük "azzal" fogtam meg...

Hiába mondtam nekik, hogy rengeteg átbeszélgetett éjszaka után engedtem egyátalán magamhoz, hiába költözött el otthonról, valamint a falujából, csak azért hogy közel lehessen hozzánk, hiába vagyunk meg szépen szeretetben, szerelemben lassan egy éve, engem látni sem bírnak...

Nekem elég bizonyíték az, hogy ennyi mindenről lemondott értünk a párom, hogy mindenki előtt büszkén vállal, hogy a sajátjának tekinti a gyerekeket, hogy igazán komoly jövő előtt állunk, az számomra reménykeltő. Mert ritka az ilyen férfi, aki beleszeret a lelkembe, csak azután a testembe és mindenbe ami velem kapcsolatos.

Örülök, hogy én rátaláltam ennyi fájdalmas év után arra az emberre, akinek én vagyok a legdrágább "kincs." Így is szólít:)

Bárkit megkaphatna, aki független, vonzóbb nálam, a szüleinek is megfelel, mégis fogja a kezem és nem engedi, pedig én már feladtam volna......

Azért bánt a szülei hozzá állása, mert tudom, hogy szereti őket és én nem haragszom rájuk, próbálom megérteni őket, hogy féltik. De a felhőtlen boldogsághoz kell az is, hogy elfogadjanak olyannak amilyen vagyok, aki vagyok.

Nálunk sajnos fordítva van az én anyám nem akarja elfogadni a páromat. Most az esküvőnket is ellenzi!

Ezzel nem csak őt bántja, hanem engem is!:(

egyébként nem tudom némely nyanya miért érez késztetést hogy összeugrassza a párt

nem hogy örülne hogy a fia boldog

lehet azért csinálja mert ha eléri amit akar és a pasi otthagyja az asszonyt

akkor jön a na én megmondtam duma :)))

remélem én nem leszek ilyen

nekem is van fiam :)))

én elég ritkán megyek át az öreglányékhoz, az apósjelöltemet meg szoktam látogatni a munkahelyén! volt már h én ugy felhúztam magam, h felálltam egy érdekes beszólása miatt, ami az volt h: " a kisfiam azóta lett agresszív meg azóta nem öltözködik úgy amióta elköltözött itthonról!"

na erre én felálltam és mondtam az banyának, h a kisfia azért agresszív mert maga nem hagyja végre h boldog legyen állandóan kikészíti! ami az öltözködést illeti meg most végre normálisan öltözködik, nem a maga turkálóból összeszedett rongyait hordja!" aztán bebasztam magam mögött az ajtót és elmentem haza! természetesen a párom utánamjött!

mi ezt ugy védtük ki hogy nem mentünk át az anyóshoz :)))

se anyámhoz:)))

ha pedig átjöttek piszkálni

minket

megmondtuk nekik hogy ha csak ezért jöttek mehetnek is haza

és szépen kizavartuk őket a lakásunkból:))))

sziasztok! én se jövök ki a párom anyjával! az apja jó fej, azzal nincs bajom, sőt még sajnálom is h amellett a szipirtyó mellett kell élnie!

én is elváltam már, abból a házasságomból nem lett gyerek (hála istennek). emiatt nem fogad el, meg a párom előző barátnőjéhez hasonlítgat aki átvágta a párom! egyszerűen nem bírom megértetni vele h én más ember vagyok! már egy párszor beolvastam neki, de többször is be tudnák, de a páromra való tekintettel inkább lesz*rom az egészet! belül fáj, meg bánt, párszor említettem a páromnak is, akkor elbeszélgetett a dága mamával h egy kicsit kapjon észhez, mert ő velem boldog de az öreglány csak hajtja a saját igazát! idén szeretnénk összeházasodni, hát nem tudom mi lesz a rakció! mondjuk azzal állandóan nyaggat h szüljek már gyereket az ő pici fiának, de én nem azért akarok szülni mert a drágalátos anyósom azt szeretné! majd ha mi úgy érezzük a párommal, akkor beindítjuk a babaprojektet! addig meg élvezze h a másik 2 lányától van 7 unokája! baszogassa őket meg nyagassa őket! de ezt a nőt tényleg még a saját lányai sem csípik, mert mindig mindenbe beleszól! soha semmi nem jó neki!

volt egy időszak amikor hiába köszöntem neki, nem köszönt vissza! aztán meg volt olyan is h meglátogattuk őket hétvégén, sütött sütit, kitette a párom elé, és mondta h : Kisfiam sütöttem neked süteményt, mert tudom h szereted, és otthon nem sütnek neked minden nap!

na erre meg annyit h pont abban az időszakban nem volt munkám úgyhogy szinte minden nap volt valami édesség a kaja mellett! de amikor dolgozok, akkor is egy héten 2 szer sütök valamit mert tudom h a párom édesszájú! Természetesen a párom megvédett és mondta h köszönöm nem kérek, mert otthon is van süti, és h én mindig sütök neki!

mostanába is egyre több a konliktus az öreglánnyal, de ha még sokáig kínlódik, akkor megint leüvöltöm a fejét!

szia!

minden anya szeretné ha a menye olyan lenne mint ő

házias vagy éppen felejen meg annak a követelmények mint amilyen ő volt

meg minden anya félti a kicsi fiát hogy jaj nehogy rossz kezekbe kerüljön

ez még nem is baj csak sokan eltúlozzák és hajlamosak belszólni

na itt a probléma

hagyni kell

felnőtt ember azt csinál amit akar. és sajna a fius anyák ebbe beleesnek

amugy ellenpélda:

nálunk az én szüleimnek volt unszimpi a párom

és én vagyok a lány.

mindenbe beleszóltak volna ha hagyjuk

már odáig mentek hogy már szét is ugrasztottak volna

mi ugy oldottuk meg

hogy megmondtuk, bele is zöldülhetnek akkor sem foglalkozunk velük

sőt ha még tovább piszkálnak rájuk csapjuk az ajtót megszakitjuk a kapcsolatot velük örökre

és aztán hosszú méla csend :))))és ugyanez a másik oldalon is a párom családjánál

ugyhogy mindkét oldalon szivtunk :))))

Engem utál az a férjem anyja,ebből adódóan az egész calád is,kivéve az apósomat,ő egy édes pasi:)

de a többiek ki nem állhatnak,ki nyíltan,ki meg a hátam mögött.

igazából szerintem nem kell ezzel foglalkozni,engem sosem zavart ez különösebben.Mindenki azt gondol amit jól esik,mi meg a párommal tudjuk az igazságot,és ez a lényeg:)ráadásul vancaládom,aki imád,fenntartások nélkül,anélkül,hogy megkéne felelni nekik,nem gond,hogy nem vagyok az év háziasszonya,vagy az,hogy táncoltam,az a lényeg nekik,hogy milyen ember vagyok.

szerintem akinek ilyen gondja van,az próbáljon arra koncentárlni,hogy a férjedhez mentél hozzá és nem az egész családjához:)

Valóban nincs annál jobb, mint mikor az ember végre külön él a szülőktől, esetleg anyóséktól....

de a konfliktusok centruma megmarad.

Nem értem a fiús anyákat, remélem én nem leszek féltékenykedő anyós.....

nem hiszed el mikor megismerkedtünk anyámék húzták a szájukat a páromra. mondván 30 évesen nincs semmije

mindig piszkálódtak hol ezzel hol azzal

hozzátesezm mi nem laktunk együtt sőt 19 éves korom óta nem is laktam velük mikor megismerkedtünk 29 voltam

tehát elég idős hogy tudjam ki az akit én választani akarok

én rögtön leállitottam őket mondván mondhatnak amit akarnak akkor sem érdekel

különben is nem tartozom nekik semmivel igy k..rvára nem érdekel a véleményük

és abbahagyták

aztán ott a hőn "szeretett" anyós

akiről a kisbalta jut eszembe

ős is pikkel rám

mert nem vagyok elég házias mert utálok főzni és ezt ha kell muszályból teszem

és nem tisztelem eléggé

de mivel itt sem tartozunk semmivel senkinek igy azt csinálunk amit akarunk

igy neki is megmondtuk hogy ennyi ha kötözködni akar lehet lepereg rólunk

és ha más szándéka nincs csak kötözködni akkor soha többet nem akarjuk látni és megszakitjuk a kapcsolatot

szóval mi mindig kálltunk egymás mellett és senkire sem hallgattunk csak magunkra és egymásra

végül ez a titka nekünk

össze akart mindenki ugrasztani

aztán soha senkinek nem sikreült mert mindenkin nevettünk amikor megpróbálta

és ezt megértette

Nem ismereik a kicsiket, csak azon a közösségi oldalon látták a képeinket, ahol regisztrálva vagyok lassan egy éve.

Személyesen csak az édesapjával találkoztam, de akkor még nem voltunk kapcsolatban. A nővére meg több alkalommal zaklatott. Eltiltották tőlem a páromat, míg végül elköltözött otthonról, vállalva ezzel a napi ingázást (30 perc) a munkahelye és a lakása között. Attól félnek, hogy gyerek lesz előbb-utóbb.