Ne vedd a lelkedre... de mit kezdj az érzéssel...? (beszélgetős fórum)

Ha a kritika igazságtalan, (ahogy írod), magyarázd meg neki, hogy miért nincs igaza! Tényekkel, konkrétumokkal! Lehet, hogy éppen az illető nem fogja majd fel, mert agyilag bekattant, de mindenki más, aki kívülállóként hallja, az tudni, látni, érteni fogja, hogy az egész csak rosszindulatú rágalom.

És ha ezt higgadtan, normális hangnemben mondod el, akkor = helyreigazítás, ha hangosan, veszekedve teszed, akkor belementél egy olyan vitába, veszekedésbe, amely idővel magába ránt, mint az örvény.

Én éppenpont lesz.rom:)

És nagyon attól függ ki mondja és hogy.

vagy esetleg eros tukor vagyunk a masiknak es inkabb leprobal huzni?

Pl csalatagtol megkaptam h a diploma nem minden es ne gondoljak a diplomasok, h a tobbi hulye (sose kerkedtem vele, mert az illetonek eppen nincs...) erre pl nem vedekezek mert en tudom h nem nezek le senkit mig neki igenis faj h nincs neki.

Ha a szemedbe mondják, ne a védekező pozícióból magyarázd el neki, miért nincs igaza, légy korrekt és úgymond: helyre-igazító.

Ha csak a hátad mögött pletykálnak, ne foglalkozz vele, ne reagálj rá, mert annál rosszabb! Gondolj arra, hogy aki ismer téged, aki számít neked, az úgyis tudja, hogy az egész nem igaz, a többi pedig nem számít.

Az emberben sokszor a saját gondolatai okozzák a legnagyobb kárt.

Ha alaptalan a kritika, akkor tényleg nem foglalkozom vele. Ha nagyon bosszant, akkor az azért van, mert bizonyára van igazság tartalma.

Ezekből lehet tanulni, dolgozni rajtuk.