Ne akarj megfelelni a pasiknak! (beszélgetős fórum)

Nem? :)

Na, majd biztos elolvassa álnéven és jön osztani az észt "nagy tapasztalattal". Istenem...

Arra van esze a kis debilkének, hogy lehurrogjon másokat most meg szalad anyuci szoknyájához!

Nevetséges, komolyan mondom!

Nem hiszem, hogy sok szívet össze fog törti . :))

Mindig gondoltam be kéne tiltani a red bullt meg a borízű szöllőt, mert valakinek az is megárt! :)

Akkor is!

Hát milyen "férfi" vagy te? Ovis?

Itt mondják meg neked a kisgyerekes anyukák meg az elvált nők vagy nagymamák, hogy hogy rázzál le e húsz éves nőt?

Ennyit nem tudsz magadtól elintézni?

Milyen óvodás dolog ez? És te osztod az észt Luke Skywalkerként? Még egy képet sem mersz föltenni a pattanásos fejedről. Az lehet nem anyukáddal laksz, de hogy ő küldi a pénzt az albérletre vidékről az biztos e meg itt emberkedsz.

Kit érdekelsz te? Nincs jobb dolgod?

Ennyi eszed meg dolgod van, hogy azt nézed kinek ki küldj jelet? Bakker ezt nem hiszem el, hogy egy felnőtt férfit ez érdekel, hogy valakik férfi vagy receptügyben küldenek egymásnak levelet meg jelet? Hát ez nagyon nagyon gáz! Húzzál haza az oviba vagy menj férfioldalra. Kit érdekelsz te?

Szegény papa mondta mindig nagy az Isten állatkertje... és milyen igaza volt, nyugodjon. :/

Mondod ezt most, miközben egy emberre rászálltál, nem pedig véleményt írtál.

Tudtommal egy kapcsolat se várja el, hogy teljesen feladd magad, sőt, ez fizikai képtelenség.

Én már számtalanszor leirtam itt, az oldalon, hogy miyle nvolt a házasságom, hoyg a férjem a tulajdonaként kezelt, uralkodott rajtam, én meg próbáltam megfelelni neki, de sosem voltam jó. Az egyéniségemet teljesen elvesztettem, nem voltam önmagam. Nagyon sokáig tartott ez az állapot, de már szerencsére vége. Tanultam ebből, és már kifejezetten tartok attól, ha valakinek meg kell felelnem. Ennek ellenére hajlandó vagyok mégis megfelelni, egy bizonyos fokig. De nem tovább.

Nem adom fel újra önmagam másért, soha többet.

Persze munkahelyen, más kapcsolatokban is próbál az ember megfelelni, de midnenhol van egy határ. Amikor már hülyének néznek és érzed, hogy kihasználnak, na akkor kell borítani, és akkor semmi nem számit..

az implantátum jelen esetben a cikkhez szólt, semmi köze nincsen a te témádhoz. a munkaterület megint egész más ne beszéljünk már ennyire félre.. :S

ott teljesen nyilvánvaló hogy alkalmazkodni kell.

te milyen hisztiről beszélsz..?

na most tisztázzuk. az hogy én írok valahová és nem egyezik mással a véleményem jelen esetben nem hiszti, az hogy ilyeneket írogatsz meg téged minősít nem engem.

félreértés ne essék. itt nem arról van szó hogy eltapossuk a férfiakat, mert ha ezt gondolod nagyon félreolvastál valamit. arról van szó, hogy adott esetben lehet magunkon változtatni, de mindent feladni, mindent ami te magad voltál nem érdemes. de ettől függetlenül tisztelem a férfi nemet, és ugyanúgy vonatkozik ez az egész nőre férfira egyaránt, a változtatás mindenkire érvényes.

De ha megnézed, ugyanaz kell az élet minden területére :)

Tehát ha a kapcsolataidban azt vallod, hogy nem alkalmazkodsz, akkor a munkahelyeden se fogod azt vallani... vagy legalábbis eléggé eltérő lenne a két mentalitás egy emberben :)

Pedig de,.... az hogy nem érted, betudom a fiatal korodnak. Más a fontossági sorrend ha már éltél és ahhoz hogy egyben tarts egy családot egy implantátum nem elég.Hogy egy párkapcsolatba elég e?

Hogy egy jó csapat maradjon a kezem alatt , hogy ne utálkozva jöjjenek be az alkalmazottak na ehhez kell hogy én is engedjek az akaratomból.

Minden szerepben amit betöltesz az életben újra és újra kompromisszumokat kötsz.Ha ez nem jut el az agyadig, akkor nem tudom beletölteni.

Minden meghozott döntés, annak következménye és az hogy mit tanulsz ebből, te magad vagy.