Mivel tartjátok fenn a párotok iránt az érdeklődéseteket éveken át? (beszélgetős fórum)

A nője mondta róla,hogy sótlan,kolonc..hát ha ő így gondolkodik a párjáról,akkor érdemes mást keresnie. Ez nem a férfit minősíti.De igazad van,erre még senki nem tért ki,hogy a párja ettől még lehet jó férfi,jó ember..-sőt írta is a topiknyitó,hogy az-csak épp neki,a topiknyitónak nincs már hozzá akkora vonzalma,mint szeretné.

dehogy szemét:) sőt sok nő boldog lenne vele..ezért is kell elengedni,hogy ő is találjon magához valót,aki értékeli ezeket a tulajdonságait.

Különben nem ebben a topikban, hanem egy másikban már kifejtettem, hogy a swinger NEM kizárólag a szexről szól a mi esetünkben. De mivel nem ide tartozik, keressétek meg a hsz-ekben, ha akarjátok.

A legkönnyebb egy ismeretlen dologról azonnal sarkalatos véleményt kialakítani, és azt tűzzel-vassal védeni. Legegyszerűbb a swinger életformát lehúzni, elhatárolódni, lemocskolni, mint ismeretlen és félfüllel innen-onnan hallott gyanús dolgot. Holott van egy egyszerű kérdés: miért? És erre a kérdésre másik topikban már nem egyszer válaszoltam.

Én nem ítélem el, mindenki tesz, amit kedve tart.

Viszont óriási tévedés azt hinni, hogy bármilyen kapcsolati problémára a szexuális megoldás a megoldás. Mert nem.

Arra szocializálódott a nők nagy része, hogy a férfiak magasról tesznek a nőkre, az a normális. Az rossz, de legalább ismerős rossz a számukra, ismert szabályokkal, abban vannak otthon. Egyéb helyzettel nem is tudnak mit kezdeni. Az ő bajuk.

Akinek azért kolonc a pasija, mert 9 év együttlét után, nem kilenc hónap, év után már nem akar a lány nélkül partizgatni, az nevetséges. Attól lenne valaki ősférfi, mert akkor is a haverjaival lóg valami helyen, ha nincs hozzá kedve?

Nem kell kifogásokat keresni: szakítani kell. Egy érett, felnőtt kapcsolatot kereső nő nagyon boldog lesz a hasonló kapcsolatot elképzelő pasitól. A fórumindító meg partizhat nyugodtan valakivel, aki semmibe veszi.

jajj,na:) morgó Violát még nem láttam:D

az elég fura virág lenne:)

Általában írtam,hogy:lesz morgás mindig.

Ami egyébként természetes,sőt helyes,hogy nem minden ember akar így élni,és jónéhányan el is ítélik.

Ez az egészséges hozzáállás sztem a swingerhez általában,ha van abszolút támogató,és abszolút elítélő hozzáállás is.

Mindig lesz nagy mormogás,ha a swinger szóba kerül-és szóba fog kerülni,mert létező dolog,működik,és sok dologra tényleg megoldás.Fura megoldás,ha a hagyományos oldalról nézzük,de megoldás.

Ne vedd a szívedre.Te bátor vagy,hogy ki mert ezzel állni ide a "nyilvánosság elé",és vállalni tudod ezt az életformát külsősök előtt is.

Az a "szomorú""vagy ..milyen is..kiábrándító..még ez sem jó szó,de nem tudok jobbat-azoknak,akik hagyományosabban gondolkodunk,hogy ezzel igenis tartósítani lehet a kapcsolatokat,ha mind2 fél el tudja ezt fogadni,mint életformát.

Hiszen a kapcsolatok nagy része így-úgy a szex,vagy annak hiánya miatt megy tönkre.Biztos vagyok benne,hogy a családon belüli erőszak nagy része is szex miatti frusztráltság okán alakul ki.Egy kiegyensúlyozott,örömteli szexuális életet élő embernek nemigen van energiája másféle agressziókra,ill.ha mégis felmegy a pumpa,szexben le tudja vezetni.

A kapcsolat munka nélkül nem működik és nem akkor kell dolgozni rajta,amikor már azt sem akarod, hogy hozzád érjen.

17 éve működik. A legjobb barátom, én is az övé. Nagy beszélgetések, nagy nevetések, nagy összebújások. A mai napig mindenben a másik kedvét keressük, nem a külvilágét. Máshogy nem megy.

Nagyon,nagyon sok a kényelmes,sőt lusta ember. Meg a konfliktuskerülő,aki fél még csak kikukkantani is a biztos állóvízből..

Egyébként sajnálom:( és fura lehet,ha a nálad fiatalabb férjed nem hajlandó mozdulni,és élni,fiatalnak lenni:(

Hosszú kapcsolatban bizony beütnek a válságok,egyszerűen azért is,mert az ember változik.És ha a 2 fél nem ugyanolyan irányba változik,akkor nagy eltávolodás is lehet.

Nekünk"prózaibb " volt: egyszerűen depressziós voltam bő fél éve,kifogyott az erőm,mert semmi sem sikerült,és kiborultam a végén egy 26.csalódástól(nehéz életünk volt,vagyis túl sok mindent bevállaltunk-családi dolgokat,és munkát,meg hivatást-,mert szinte muszáj volt)és senki nem volt hajlandó észrevenni,hogy az erőm végén járok,és nyugalom,meg pihenés,sőt orvos kéne.Én meg csak finoman mertem rá célozgatni,de más dolgok sürgősebbek,fontosabbak voltak,és mindig az volt a felállás,h én vagyok a legerősebb,tehát kibírom.Ebből lett elegem.