Mit tehetnék még? (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Mit tehetnék még?
Én megértem.
Középső gyerekem szeptemberben kezdte az ovit. A harmadik hétre minden gyerek arca vastagon végig volt karmolva, mert volt köztük egy kis vadóc, akire, ha ránézte, vagy csak előbb fogtak meg egy játékot a gyerekek, máris az arcukba mart. Nem egy gyereknek, hanem mind a húsznak. Olyan szinten, hogy hetek kellettek mire a csikarás okozta var elmúlt, de a nyoma még látszik halványan.
Mi persze panaszkodtunk, az óvónők tehetetlenek voltak. Büntették, leültették, félreállították, de csak csikart, karmolt. A végén már ráütöttek a kezére. És abbahagyta.
A legszívesebben én a szülő is ráütöttem volna, amikor reggelente láttam a sok gyerek végigszántott arcát, köztük az enyémet is. És a kedves szülőt, aki háborgott, hogy rácsaptak a kezére, nagyon szívesen végigkarmoltam volna, hogy érezze mit csinált a gyereke minden nap a többivel. Tűrje Ó szótlanul.
Igen mit nehéz megérteni?
a legvégső esetben amikor már kis milliomszor szájbarágód akkor neked mint anyának jogod van hozzá hogy ha más már nem segít hogy ráüss a seggére vagy ütés esetén a kezére...
ezt az anyán kívül más nem tehetné meg!
sajnos nem tudom kijelentőbe írni, mert láttam ellenkező példát!
többek közt ezért se viszem bölibe az enyémet!
nem vagyok katonatiszt :D az eléggé távol áll tőlem:)
de ha azt mondom hogy nem szabad akkor az úgy is van....és nem azért hogy az erőmet fitogtassam hanem azért hogy megóvjam....a kettő között nagyon nagy a különbség!
nem is volt célom! :D
hangsúlyozom én nem ütöttem meg más gyerekét sose!
próbáltam mindig a fejemmel gondolkodni mint a kezemmel...
vannak gyerekek akik jól érzik magukat a bölibe, azoknak tök jó, de vannak akik sírnak a szüleik után, velük különösen fontos foglalkozni! általában jellemző hogy ezek a gyermekek nagyon anyásak!
vannak akik rosszak azokkal rengeteg gond van....
de tudnunk kell kezelni....
sorolhatnám a palettát....
valóban annak tűnhet!
próbáljuk meg elkülöníteni a szakmámat az anyaság fogalmától, olyan módon hogy a gondozók tudása mégis csak velem van, és nem 7 hanem egyszerre egy gyerekre kell figyelnem és az a sajátom, ami mindig más-remélem ebbe senki semmi rosszat nem talál...
Magam sose vinném bölibe a gyerekemet, aminek eléggé nagy oka van!
viszont a pszichológián keresztül a legkülönfélébb tudásokkal rendelkezem, amiknek hasznát veszem...
a gyerekek teljesen máshogy viselkednek otthon, mert ott anya van, akivel szembe sokkal többet engednek meg, mint egy idegennel jelen esetben a gondozónővel szemben....
Imádon a gyerekeket ezért választottam ezt a szakmát, és én sose ütöttem meg más gyerekét, de láttam rá példát hogy megtörtént...én inkább leültem a gondot okozó gyermekkel és nem engedtem játszani, amíg bocsánatot nem kért, de persze 2perc múlva sírt a következő...
hogy ne nagyon kanyarodjak el a lényegtől-
nekem sincs jó véleményem a gondozónőkről/ tisztelet a kivételnek--de sokkal szívesebben vagyok anya
nem tudom mennyire voltam érthető.....ha nem akkor igyekszem megfogalmazni mégjobban
Természetesn vannak támpontok!
De ha az enber rugalmas, akkor nagyon sok idegességet, pánikolást megspórolhat magának és a gyerekének. Én ideges vagyok- megérzi a gyerekem- ebből következően ő is nyugtalan lesz- --folytathatom a következtetéseket, de végkifejlet ilyen esetben ritkán pozitív.
lehet hogy valakinek délután 3-kor van az ebéd. A barátnőmék pl. kb. akkor szoktak ebédelni.
Akkor te mit értesz rendszeren?
Valahogy számomra akkor megfoghatatlan ez a fogalom.
További ajánlott fórumok:
- Mit tehetnék, lassan nem bírom cérnával, a párom mostanában nagyon sokat dolgozik. Kértem, hogy ne tegye, mert nekem is szükségem van rá!
- A lányomat veri a barátja, mit tehetnék?
- Mit tehetnék, hogy fogyjak?
- Mit tehetnék, rossz dolgokat tudtam meg a 15 éves húgomrol!
- Miért a termékenyek tehetnek arról, ha másnak nem sikerül?
- Nem tudom, mit tehetnék