Mit lehet csinálni egy olyan anyóssal, aki úgy viselkedik, mint egy féltékeny szerető? (beszélgetős fórum)
Ne foglalkozz vele. Komolyan mondom.
Bánj vele úgy, mint egy idegennel, értsd: ne vedd fel az ostoba baromságait hiszen azért, mert ő játszik, neked nem kell partnernak lenni benne ÉS ami nagyon, de nagyon fontos: ne tartson vissza semmi, hogy elküld a francba, mint egy idegent, ha túllép egy határt.
Pl. ha a férjed magad mellé húzza társaságban, akor ülj be kettejük közé, "megengeded, anyuka, hogy a helyemre üljek?!" felkiáltással és a többivel ne foglalkozz.
Olyan szánalmas, amikor ostoba nők tépik egymás haját, ha te nem teszed, csak ő lesz szánalmas.
Ha azonban bármilyen határt túllép, azaz belemászik a magánszférátokba, úgy küldd el a fenébe, mint egy idegent.
Beszélni meg azt beszél, amit akar: bolond lyukból bolond szél fúj, akkor is, ha a fejed tetejére állsz.
Egyet ne felejts el: ti vagyok egy család ketten a férjeddel, mindenki a világon csak másodlagos ehhez képest.
Gondoltam, hogy így van..:DD
Valószínűleg ez fordítva is igaz, még ha most sértettségedben nem is így érzed...
Ha vele akarod leélni az életed és vele szeretnél családot alapítani, akkor érdemes harcolni a kapcsolatotokért.
Egyet viszont nem szabad elfelejtened: próbáld meg beleképzelni magad a helyébe és közben jusson eszedbe, hogy valószínűleg nagyon szereti ő is az anyját, akinek nagyon sokat köszönhet.
Ne várd tőle, hogy miattad megszakítsa a kapcsolatot az anyjával, de azt se hagyd, hogy az anyós "rád telepedjen". Próbáld meg megtalálni a középutat.
Én is hosszú ideig tapostam ezt az utat, sokszor volt mélyponton a házasságom az anyós miatt, de nem adtam fel, s talán ennek is köszönhetően egyre jobban megerősödött a kapcsolatom a párommal.
Sokat tudnék mesélni, de mivel nincs két egyforma ember, ezért nem biztos, hogy ami nálam bevált, az nálatok is működne.
Egy biztos, hogy ne a párodat hibáztasd, szeresd őt továbbra is nagyon, légy vele türelmes, az anyóssal szemben pedig próbálj minél toleránsabb lenni, de ha rendeződik is köztetek a helyzet, akkor se engedd magadhoz túl közel.
szerintem nem szabad választás elé állítani,hisz neki az anyja és szereti.
nem választani kell két nő között,hanem az új helyzethez alkalmazkodni mindenkinek kölcsönösen.
Azért mert baromi szarul esik.
Van olyan rokon, aki sokáig azért nem beszélt velem, mert az anyósomnak hit.
Előfordult olyan is, hogy bocsánatot kértek, mert nem gondolták volna, nem olyan vagyok, amilyenek az anyósom leírt.
És ez nagyon rosszul tud esni.
Nem gondoltam volna, hogy valaki ennyire rossz indulatú is tud lenni.
A férjednek kellene belátnia azt,hogy attól a pillanattól kezdve,hogy elvett Téged feleségül Te vagy a legfontosabb nő az életében.Meg kellene neki beszélnie az anyjával,hogy attól,hogy önálló családot hozott létre még éppúgy szereti és próbáljon meg a helyzethez alkalmazkodni.Ebben a helyzetben nem szabadna magadra hagynia..
Te semmi mást nem tehetsz,mint csendben tűrsz és várod a fejleményeket.
Imádom.
Épp ezért fáj, hogy nem érzem ezt kölcsönösnek.
Feltehetek egy kérdést?
Mennyire szereted a férjedet?
Ezt a dolgot csak a férjed tudja megoldani, ha akarja. El kell egyértelműen mondani az anyukájának, hogy szereti őt is és téged is, mindkettőtöket másképp és nem összehasonlítható módon. Érzelmi zsarolásnak nem szabad engedni. Kérdezd meg a férjedet, hogy miért nem akarja ezt lerendezni, mert csak ő tudja. Messze kellene menni lakni tőle, hogy érezze a hiányotokat.
Ha a párod semmit sem tesz, akkor a későbbiekben sem fog.
Gondolkodj el nagyon érdemes-e erre a kapcsolatra építeni, gyereket szülni.......
Nagyon sok ettől komolyabb döntés vár rátok az életben és ha most nem akar vagy tud megoldani egy problémát a férjed akkor mit várhatsz tőle később?
szivi!
tessék nevetni és nem idegeskedni!
szép napot neked és a legjobb döntést kívánom! szia
Akkor nem kérdés - MENEKÜLJ!!!!!
Az életed, a fiatalságod, a boldogságod fog rámenni ha ez így marad.
Közöld a férjeddel, hogy mi az aminek változnia kell, különben lelépsz.
Ha szeret, akkor a csillagokat is átvariálja az égbolton, ha nem, akkor meg nem cseszel el rá éveket... priviben átküldök egy pár dolgot... nézd meg, ha van időd...
csak kíváncsi vagyok... szóval egyedül nevelte...
A párod tudja leállítani, Neked nem szabad!
Kitartást és mégtöbb türelmet!!!!
Pusza
Pár nap múlva lesz 6 éves.
Nem tudom, milyen erős, de mivel úgy érzem, inkább engem bánt meg mint az anyját, nem hiszem, hogy egy nagyobb próbát kibírna.
Arra gondoltam, első körben elköltözöm pár napra. Viszont félek, hogy utána már nem lenne erőm visszamenni.
a 10.emeletről kilógatni,és szabadon engedni..:DDD
az én anyósom is ezt csinálta,már 3 éve elváltam,részben miatta is..:((egy kétszínű dög volt,a fia meg annyira befolyásolható,most ott vannak egymásnak,legyenek boldogok..a lényeg,hogy nekem már nincs közöm hozzájuk..:)))
Ha a férjed hajlandó kiállni melletted akkor be kell keményíteni a mamának kicsit.
Ha nem áll ki melletted a pátod ,akkor költözni kell,jó messzire.
A mama kedvesnek fel kellene fognia, hogy a kicsi fia már felnőtt és történetesen férj lett...
Nem fogja felfogni csak akkor, ha az ő csöpp kicsi drága tündérnyuszi fiacskája határozottan a tudtára adja...TEHÁT A FÉRJED ÉS NEM TE! TE CSAK MOSOLYOGSZ, esetleg magadban anyázol picit, de nincs komment. ( nagyon nehéz, nekem nem ment, én szerettem jól megmondani a magamét, és most meg iszogatom a levét)
Nem olvastam végig a fórumot, de 2 helyzetet feltételezek:
1, egyedül nevelte a fiát és azzzé okoz a mamának sokkot, hogy Te vagy a fiánál az első
2, nem egyedül nevelte fel életed párját, csak ennyire össze vannak nőve...
Az 1 -nél egyszerűbb a helyzet, míg az utóbbinál kacifántosabb.
A mama fickándozásait kezeld félvállról és mindig mosolyogj!
Próbálj ne konfrontálódni vele, mert azt könnyedén ellened fordíthatja - különösen ha a párod épp nincs jelen - sajnos tapasztalatból mondom/írom...
Jahhhh és ha megoldható, olyan messzire költözzetek a mamika drágától, hogy papucsban át ne tudjon caflatni hozzátok, mert nap mint nap kéretlenül ott lesz és bele fog pofázni mindenbe.
Célszerű a férjdrága telefonszámát megváltoztatni vagy tarifacsomagot váltani, hogy még véletlenül se tudjon az ancikájával ingyér beszélni...
hirtelen ennyi...
Ha már a férjedet (is) szekálja, az lehet, hogy neked segít. Egy pasi sem állja, ha nincs nyugta egy nőtől - akár, ha az az anyja is. Lehet, besokall és hanyagolja a mamát.
Egyébként, ha minden rokon síkhülyének tartja, mit izgat, hogy mit mond rólad nekik? Úgyis neked adnak igazat. Ezen nem érdemes bosszankodnod. De anyósod tényleg úgy viselkedik, mint egy elhagyott szerető...csak megjön tán az esze.
Akkor Neked is kijutott akedves mamából.
Az én Drágám anyja azt mondta a mi gyerekünk "árokparti" lesz, mert mi örökbefogadunk.
Mielőtt elhagynád, lehet, hogy mégis fel kéne nyitnod a szemét. Ha már idáig fajultak a dolgok, csak nem hagyhatod őt ki.
Milyen dolog már az, hogy beszéld meg az anyjával? Úgy látom, tényleg a sarkadra kell, hogy állj - de azért az elhagyást, remélem, nem gondolod komolyan.
Milyen régi a kapcsolatotok? Mit gondolsz, mit bír ki?
Szerintem ugyanazon mész keresztül amin én. Nálunk is ez volt,hogy intézzük el egymás között.
Szorítok,hogy rendbe jöjjön minden köztetek!
De ő csak azt hajtogatja, hogy más nő nem tudja boldoggá tenni, csak ő.
Engem már nem tud bántani, most a fiát kezdte. Ha pedig ő nem akarja látni, akkor jön az érzelmi zsarolás, hogy feláldoztam érted az életem. :(
Senkire sem hallgat.
Rokon már nem beszél vele, mert komplett idiótának tartják, vagy mert akartak, de szerinte mindenki csak őt bántja, és ő veszett össze mindenkivel.
Tudod, nem kértem, hogy válaszon közöttünk, de azt igenis elvárom, hogy megvédjen. Tudja nagyon jól, hogy a rokonok előtt szid az anyja, de erre csak az a reakciója, hogy beszéljem meg az anyjával, őt hagyjam ki ebből.
Mivel beszélni nem lehet vele, nem tudom, mit tegyek. Sőt, most már köszöni sem köszön.
Úgy érzem, vagy tűrök tovább csendben, és szép lassan tönkreteszem magam, vagy inkább elhagyom a férjem.