Mit gondolsz a felnőttkori tanulásról? (tudásbázis kérdés)

Gratulálok nagyon és kitartás! Tényleg legyél büszke magadra! :)

Ép fontolgatom,bár biztos hogy nagyon nehéz lesz és nem tudom hogyan oldom majd meg.

Márhogy a végéig van még néhány köröm! Azt pedig még nem tudom, hogy lesz - e tovább, bár az egyik felem nagyon szertne még tanulni, a másik felem meg már unja nagyon!

Nekem, amikor kellett volna, kimaradt a továbbtanulás az életemből. Vagyis félbe hagytam. Kb. 50%-ban magamat hibáztatom ezért, de 50%-ban rajtam kivüálló okok voltak. A mai napig bánom, hogy így történt, ezért mindíg bennem volt a vágy, hogy bepótoljam. Most 34 éves vagyok és épp érettségizem! Még 2 írásbeli és a szóbelik választanak el attól, hogy a kezembe kapjam a bizonyítványomat! Még bő 1 hónap.... És minden szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy én igenis büszke leszek magamra, hogy végre sikerült végigvinnem, amire olyan nagyon vágytam, hiszen nem adták ingyen, sokat kellett tennem érte, főképp 19 év kihagyás után! Már ami a tanulást illeti.... Ez alatt az idő alatt csak pár hónapos tanfolyamokat végeztem. De addig még vár rám néhány kemény kör!

három gyerek mellett és munka mellett tanultam,és sikeresen levizsgáztam.

helyesnek tartom,én is tanulok.

Egyetlen dolog van, ami képes osztódásra bírni felnőtt ember idegsejtjeit: a tanulás. Tehát aki használja az eszét, az fejleszti, védi is az elbutulástól. Ami sajnos idősebb korban gyakran alakul ki. Mindenki tanuljon, aki xsak megteheti, de nem kell feltétlen iskolára gondolni, jók az elgondolkodta játékok (sakk), logikai feladványok, rejtvények is!

A tudás mindig hatalom,minden korban:)

Én lányként kezdtem 22 évesen, és családosan fejeztem be 26 évesen. Az utolsó év nagyon nehéz volt, majd 1 éves kisfiúval, aki szopizott még, de a családom teljes mértékben mellettem állt! De már most azért meggondolnám, hgoy belefogjak-e még egy ilyen volumenű tanulmányba!

Szerintem ez csak jó ha az ember idősebb korába is képzi magát!Erős jellemre utal.

AZ egész élet erről szól tanulunk minden pillanatban.Apró tanfolyamokat bevállalok,de egy már magasabb szintet pl.fősuli,egyetem,százszor meggondolom

Megy, megy, de munka meg család mellet szörnyű nehéz:(

Nekem nem jött be. Mire végeztem, hasznavahatetlen lett az új szakmám, ráadásul még depressziós is lettem a tanulástól. Persze a mazochisták nagyon élvezték...

jobb később mint soha.Sokan fiatalon azért nem tanulnak,mert lehetőségük nincs rá,vagy mert egyszerűen linkek volta.Utóbbit,hát nem minősítem,hisz egy gyereknek mi dolga,ha nem a tanulás?!de ha ráébred,hogy hibázott,hogy nem tanult,és idősebb korában igenis ráveszi magát,vagy felnőtt korára van lehetősége tanulni kezdeni,és van ereje,kitartása,hogy tanulni kezdjen,miközben már elszokott a tanulsától,az nagyon tiszteletre méltó szerintem.

Mit gondolsz a felnőttkori tanulásról?