Milyen elveket tartottatok meg melyeket dobtátok sutba gyermekvállalás után? (beszélgetős fórum)

Amig meg nem szuletik egy baba, az ember nem is tudja, mire vallalkozik.

Attol kezdve o mutat gorbetukrot a szuleinek.

Nem rég megkérdezte a lányom,hogy mi legyen ha nagy lesz?!

Csak annyit mondtam,hogy boldog!!!

Nem érdekel a diploma,az érdekel,hogy szeresse a munkáját,majd ha ott tartunk..

Szerencsés vagy.

Nekem van baleseti sérült gyerekem, aki ezután az általánost sem tudta elvégezni.

Van még két diszlexiásom. Ők sem lettek diplomások.

Az csak örvendetes lehet, ha a gyerekek eljutnak a diplomáig, nem lehet elvárás...

Milyen elveket? A saját elveimet, vagy a mások által üdvözítőket?

A másokéval, hogy szerintük így kell csinálni, úgy nem kell csinálni, ezzel nem foglalkoztam.

A saját elveimet mindet megtartottam, mivel nem is voltak. Azt mindig az adott helyzet és a józan ész határozta meg.

Na, talán annyi, hogy sportoljanak valamit, tanuljanak nyelveket és zenét. Ez így is lett.

Ja! A mi családunkban "kötelező" egyetemet végezni, természetesen ez is megvolt.

Ettől hogy szerelmemnek szólítja a gyereket ettől kiütést kapok!!

Egyszer a keresztapja mondta a lányomnak,majdnem szájon vágtam!

Ha jól emlékszem, nekem nem volt semmi ilyen elképzelésem, de úgy látom jól csináltam. Én következetes vagyok, szerintem ez a legfontosabb egy gyerekkel kapcsolatban, az, hogy lenyalom e a cumiját vagy sem, ez nem elvi kérdés és a szájon csókolás sem, ezek szerintem pusztán rossz szokások, nem megfelelő minta hozása, intelligencia hiánya, stb. ahogy az is, ha egy anya szerelmemnek szólítja a gyerekét, vagy a szülő azt mondja a kislányára, hogy szexi, stb. Mert az ilyenek, majd csak lesnek ha kicsit nagyobb lesz a gyerekük, hogy vajon miért ilyen a gyerekem, vajon miért viselkedik így a suliba, stb.

Műszaki kütyü kell a gyereknek a korához mérten, hiszen a mai gyerekek már ebbe születnek, ha nem ért hozzá az ciki. A bandázás igény szerint fontos, de nem tartom szükségesnek a pizsipartit, stb.

Nekem az az elvem, hogy nincsenek elveim.

A gyerekem hiába a gyerekem, önálló ember, akinek segítek felnőni, de nem erőszakolhatom rá a saját felfogásomat.

Nem voltak elveim.

Max. annyi, hogy nem fogok kezet emelni a gyermekemre, es mindent megteszek azert, hogy nyugodt ejszakai legyenek.

Amit nagyon igyekszem betartani, hogy igazságos legyek: igyekszem mindegyiküknek ugyanazt biztosítani. Eddig sikerült, de most jön a neheze! :)

A másik, ami nekem nagyon fontos: tudják-érezzék-hallják tőlem, hogy szeretem őket! Én sosem hallottam a szüleimtől, ezért is tartom ezt nagyon szem előtt.

Megfogadtam, hogy soha nem fogom azt mondani neki,

hogy "nem szeretlek" !!

Meg is tartottam, ilyet senkinek sem szabadna hallania!!

Nem igazan emlekszem az elveimre a lanyom szuletese elott. Azt viszont biztosan tudom, hogy nem elvek szerint nevelem a gyerekemet, hanem aszerint, hogy mire van eppen szuksege. Abban keresunk egy olyan kozos nevezot, ami mindkettonknek elfogadhato.

Az edesseget se tiltom, de miutan parszor annyit evett, hogy megfajdult a hasa, rajott, hogy tenyleg jobb merteket tartani. Azota nem kell szolnom erte. Nyilvan ez egy szelsoseges eset volt, az ember igyekszik elore szolni es elkerulni ezeket a helyzeteket, de neha jo ha a sajat boren tanul a gyerek. Arra jobban emlekszik ;)

Kaj én meg mennyire imadtam barbie-ni.

Úgy örültem amikor megszületett a lányom,hogy jaj én mennyit barbie-hatok vele.Eldöntöttem na majd ha nekem nem lett,neki lesz barbie autója stb..

Aztán itt van 8éves és minden játék jobban érdekli mint a barbie:-(

Úgyhogy ennyit a tervezésről:-)

Ja és amikor kiderült fiam lesz,kétségbe eszem,mert azt hittem nemtudok majd vele mit kezdeni.Na ez se így lett hála égnek:-D

Úgyhogy én nem tervezek..

2dolog volt amit elterveztem és úgy is lett.

-napirend

-nincs altatás csak magától alvás

Nagyjából megtartottam minden elvemet. Sok örömöm van a gyerekeimben. Mondjuk nekem nem volt olyan elvem, hogy nem hagyom őket tabletezni, ezért ezt nem is szegtem meg:D

De volt olyan elvem, hogy legyenek jótanulók és azok is lettek, vagy hogy sportoljanak ès sportolnak is. Vagy hogy vigyázok az egészségükre és vigyázom is.

Volt olyan elvem is, hogy nem fogok olyat játszani velük, amihez nincs kedvem. Hadd szokják csak, hogy más gyerekek sem mindig akarják ugyanazt játszani, amit ők és tessék egyezkedni.

Pl nem barbizok velük:D

Ofkorsz cuminyalás neeeem, fúj!

Ha azt vesszük én is egyedül maradtam és a mai napig így vagyok vele!

Ha az utolsó szülőire nem cibálom el a férjem akkor azt sem tudja hova jár a gyerek suliba!

Mindent én intézek,akár a gyerekkel kapcsolatba akár az életünkkel.

Ő reggeltől estig dolgozik még hétvégén is.

Az anyák így vagy úgy de egyedül maradnak!

Amikor a sógornőm babája megszületett mindig azt láttam, hogy ideges, kapkod és kissé mogorva is volt. Az én lányom félévvel később született és elhatároztam, hogy én bizony jókedvű és vidám anyuka leszek. Nem így lett. Sokat idegeskedtem, szinte mindennel egyedül maradtam, kevés volt az időm mindenre. Szóval semmi nem lett a nagy elhatározásomból.

Viszont a másik elhatározásomat, hogy következetes leszek, a mai napig sikerült megtartanom. Azt hiszem azért, mert én alapból vagyok ilyen.

Soha nem elvek szerint neveltem a gyerekem hanem a kialakított napirendje szerint!

Vannak amikből nem engedek,mint az iskolaidőben korai fekvés.

Este nincs édesség.

Tabletozhat amennyit akar,és ez azért van így mert ha megengedem nem érdekli,most is itt legozik a hátam mögött.És hasonlók..

Az embernek gyermekvállalás előtt általában határozott véleménye van arról, hogy miképpen fogja nevelni a gyermekét, mert kívülről látja, hogy mások mit csinálnak rosszul, mivel küszködnek, mit bánnak meg utólag - aztán nyilván sok dolog megváltozik, amikor tényleg ott a baba.

Melyek azok az elvek, amelyeket ti igenis megtartottatok, pedig a környezetetek állandóan sopánkodott, hogy majd rájöttök és úgysem tartjátok be...?

Melyek azok, amelyeket tényleg másképpen csináltatok, pedig gyermekvállalás előtt azt gondoltátok, hogy rossz dolog és ti aztán sohasem fogjátok ebben és ebben mások példáját követni...?

Én pl. ilyen elvekben gondolkodom többek között még gyermek nélkül:

- nem fogom lenyalni a cumiját, mert gusztustalannak és egészségtelennek tartom (úgy értem, én sem szívesen venném a számba azt, amit más összenyal nekem, miért tenném ugyanezt a gyerekemmel, ha közben még egy csomó baktáriumot is átadok neki?)

- nem fogok óvodásnak és kisikolásnak elektronikai kütyüket venni tabletet, Ipad-et és ilyesmiket, mert a környezetemben sajnos azt látom, teljesen függők lesznek már a 3-4-5 éves gyerekek is

- nem fogom szájon csókolgatni (nyilván nincs benne semmi, ha odacsúszik egy puszi, de én alapvetően nem tervezem, hogy kifejezetten a gyerek száját fogom puszilgatni).

- nem kap édességet, amíg nem muszáj, mert egy baba nem tudja, mi az az édesség, nincs rá szüksgése, és amíg "környezeti nyomásra" nem kezdi kérni, feleslegesnek tartom ezzel elrontani az ízlését. Ha közösségbe megy és elkerülhetetlen lesz, nyilván nem fogom eltiltani, de magamtól nem tervezek pl. cukros babakeksszel ételt bevezetni vagy pudingokat, krémtúrókat adni magamtól, ha egyszer a gyerek azt sem tudja, mi az.

- kisgyermekkorától "befogom" a háztartásba kicsit, persze nem ő takarítja majd a házat, de meg fogom kérni, hogy segítsen ebben-abban, hogy tanuljon és legyen számára természetes a háztartásvezetés

- támogatni fogom a baráti kapcsolatait és engedem majd, hogy nálunk bandázzanak néha, esetleg zsúrt szervezzen ide vagy pizsipartit, sokat átjöhessenek a kis barátai (hozzánk soha senki nem jöhetett, mi sem mehettünk sehova és ez nagyon egatív élményként maradt meg).

Ez csak néhén dolog, persze, valószínűleg én is sok mindent másképp fogok csinálni később, sok dolgot viszont megtartok.

A sértődőseknek: a kérdés nem arról szól, jó-e, ha pl. lenyalod a gyereked cumiját. Nyald le, ha akarod, a te gyereked te döntésed, nekem mindegy, taán az én megközelítésem hülyeség. A kérdés az, milyen elvekben változtattatok a gyermekvállalás után és miért?