Mik a komoly depresszió tünetei? (tudásbázis kérdés)

Ha elmennél dokihoz,azt hiszem azt mondaná kapásból,hogy maga depis és már elő is venné a receptfüzetét(bepötyögi a számítógépbe),úgyhogy ne menj el orvoshoz,inkább próbálj magad rájönni,hogy mi az ami folyton felzaklat.

Nem jó a párkapcsolatod?Nem szereted már a férjed eléggé,nem tehetsz meg olyan dolgokat amit szeretnél,nem vagy megelégedve az életeddel?stb,stb.

Tegyél fel kérdéseket,és a válasz után azt is gondold át,vagyon mi lehet a megoldás,az adott kérdésre.

Persze nem egyszerű.

Sziasztok!

Én már állandóan kiabálok, de mindenért, nem tudok normális hangnemben feleni a páromnak, sokszor jön rám, hogy csakúgy elkezdek sírni. Sokszor van, amikor mérges vagyok, hogy úgy érzem annyira feszít belülről az ideg, hogy szinte széjjel robban a testem. A fejem olyankor szintén szét tudna robbanni. A szívverésem, szinte fizikai fájdalmat okoz. Tehetetlennek érzem magam.

Nincs kedvem semmihez! Elegem van mindenből. Pl. most is éppen ezt érzem, amikor ezeket a sorokat írom. A lakás úgy néz ki, mint ahova bombát dobtak be, mert szétdobáltam azt, ami a kezembe került.

Ezek lehetnek a depresszió tünetei? Vagy csak egyszerűen idegbeteg vagyok????

Pupi,Elektor és a többiek akik nekem írtak.

Szerintem a depresszió megfogalmazása,orvosi szemmel talán helyén való,de én talán máshogy fogalmaznék.

Azok az emberek összefoglaló neve,akik kezdik sejteni ,hogy az élet, értelmetlen cselekvések sokasága,egy mókuskerék tele jelentéktelen hülyeségekkel.Nincs célja,hisz az élet maga a cél.

A "depressziónak nevezett valami,szerintem nem más ,mint megtorpanni azon felismerés súlya alatt,hogy az életben nincs semminek jelentősége,csak az életnek,a többi cullang.

Én tovább mentem,és most itt vagyok,és csak mosolyogni tudok az egészen:))))

Mindig is furcsállottam azt a gondolatot, hogy "nekem azért jó, mert másnak még rosszabb".

Örüljek, hogy ebből a világméretű kitolásból nekem kisebb rész jutott?!

Olyan világot akarok, ahol mindenkinek jó, és nem más kárának kell örülni.

Attól függ, hogyan értelmezed a "szeretethiányt".

Jómagam pl. túlnyomórészt a szexuális kielégületlenség számlájára írom a depressziómat, noha "óriási szeretetben" nőttem fel (szüleimmel, testvéreimmel máig összetartunk), csakhogy a serdülőkor után az emberben más vegyületek is működnek...

Érdekes, hogy ezt az okot még nem találtam a szakirodalomban, ti sem említettétek, pedig oly nyilvánvaló (szerintem). Vagy csak egyéni nyomorom lenne?

Egyébként aki ide ír, az nem komolyan depressziós (vagy épp jobb passzban van), mert különben nem lenne kedve még fórumozni se. (Ez már a vég... ;) )

Erzsi!

Szerintem a depresszionak nagyon keves esetben a szeretethiany az oka. Van hozza koze, de sajnos oriasi szeretetben felnove is elofordul, hogy valaki depresszios lesz. Szerintem ez bonyolultabb ennel.

Mar ne haragudj, de nem hiszem, hogy az eszednel voltal, amikor leirtad ezeket a szavakat!!!

ORULJ annak, hogy nem vagy depis!

Jesszus, hogyan mondhat valaki ilyet?

Meg viccbol se tedd megegyszer!Nem tudod mi az, es kivanom, hogy sose tudd meg!!

Szia!

Sajnalom, hogy a hozzatartozoid kozul nem akad valaki, akinek valami halvany fogalma is van errol a nagyon komoly betegsegrol. A legrosszabb, ami a beteget erheti, a teljes mellozottseg es erdektelenseg, epp a hozza legkozelebb allo szemelyektol. Az meg csak ront a helyzeten,hogy pont a szeretteink nem torodnek velunk.

Es az orvos? Hogy-hogy nem kerdez? Nem eleg kiirni a gyogyszert, es kirugni a beteget egy perc alatt!

Mar ne haragudj, de ha valaki azt allitja, hogy az ilyen betegnek sajat maganak kell megoldani a gondjait, akkor az a szemely HULYE!!!!!

Kizart dolog, hogy a depressziobol onmagatol masszon ki az ember.

Eppen a lelek gyengesege miatt.

Neked szukseged volna egy masik orvosra, es egy jo baratra, akivel elbeszelgethetnel a problemadrol. Sok esetben nagy segitseg mar az is!

Ha,pl. pszihologushoz mesz, az beszeltet egy oran keresztul, maris jobban erzed magad.

Kibeszeled magadbol a gondokat es megkonnyebbulsz.

Persze ez nem megy egyik naprol a masikra.

Nekem evekbe tellett, amig helyreallt a lelki egyensulyom, illetve sokat javult.

Az ember ilyenkor, mikor a melyponton van, ugy erzi magat, hogy az agyaban egy hatalmas fekete kod van, es nem tud kimaszni belole.

Ezt nem tudja senki megerteni, csak az, aki maga is benne volt, es tudja, milyen erzes.

Erdekes dolog; az emberek hajlamosak arra, hogy csak azt tekintsek betegnek, akinek szemmel lathato a betegsege.

(torott lab, mutet utani allapot, magas laz,stb)

De a depresszios betegen szinte nem latszik semmi, kiveve, hogy kicsit lehangolt,szomoru.

Pedig ez a betegseg sokkal komolyabb barmilyen mas betegsegnel, mert amig a tobbi betegnek van ra eselye, hogy meggyogyuljon,addig a depresszios beteg azon "tori" a fejet, hogy milyen modon es mikor legyen ongyilkos!

Tehat, ha ugy vesszuk, kozvetlen eletveszely esete forog fenn, szinte allandoan.

Es, mivel ez az erzes naprol-napra rosszabb lesz, a depresszios beteg mar nem is akar meggyogyulni,hanem el akar tunni errol a vilagrol.

Azt ajanlom, minel elobb keress egy masik orvost, mert ha igy folytatod, abbol baj lesz.

Minel elobb, nem holnap, hanem meg ma!

Kivanom, hogy sikeruljon, es minel elobbi gyogyulast,es remelem talalsz egy megerto baratot is!(habar az eleg nehez!)

Ne add fel!!!!

Sziasztok!

Teljesen igazad van. Én is padlón vagyok, hozzátartozóim is tudják, de mégsem segítenek. Szinte nap mint nap eszembe jut a vég:((( Még az orvos sem vesz komolyan. Felírja a gyógyszereket, de az okokat szinte megsem kérdezi, nem beszéli meg velem. Mások azt mondják, hogy az ilyen betegeknek maguknak kell megoldaniuk a problémájukat. De ez nem ilyen egyszerű. Aki lelkileg gyenge, nagyon nehezen tudja túltenni magát dolgokon, és így nehezen is gyógyul. Pedig sokszor elég lenne egy-két kedves szó, nem pedig a letolás.

Még élek!!

Szar minden de valahogy talpra kell álljak,mert vannak gyerekeim,és azt mondták hogy nagyon szeretnek!

Szóval,már látom a felszint!De még messze van!

Még mindig nem mozdulok ki,ja de 1x lementem a fiammal a boltba:)

Lenyegeben igaz, amit mondasz;a depresszio mas, mint a panikbetegseg!

Nekem mindkettoben volt reszem, es ha lehetne, inkabb a panikot valasztanam, mint a depressziot.

A panikbeteg az eleteert aggodik, a depis viszont el akarja dobni magatol az eletet!

Nagy a kulonbseg!

Engem ketszer "hoztak" vissza az eletbe, nem tudom, harmadszor sikerulni fog-e!

Mert nem latok magam elott kiutat, foleg, hogy ilyen beteg vagyok.

Az elektosokk meg elmehet a fenebe, arra jo, hogy a dokik kurva nagy lovet zsebeljenek be, semmi masra!

Tudom, mert van orvos a csaladomban.

De rajtam meg o sem tud segiteni...

Mindenesetre a család szerepe itt nagyon fontos. Egyik ismerősöm mesélte, hogy a sógornője (40 éves) milyen rendetlen, koszos a lakása az utóbbi időben. Nem dolgozik a csaj munkahelyen, és még csak arra sem veszi a fáradságot, hogy beágyazzon reggel. Én egyből mondtam az ismerősömnek: nem lehet, hogy a sógornő depressziós? Mire az ismerősöm azt mondta, egyszerűen trehány lusta dög. Nos, egy hete lett öngyilkos :((

Szerintem az ilyen tünetekre is figyelni kell.

depresszió,

búskomorság, levertség<lat.> : a pszichiátria egyik leggyakoribb kórképe részben önállóan, részben mint a mániás-depressziós elmezavar része, többnyire pszichózis nak tekinthető súlyossággal. Bár főleg a felnőttek betegsége, amely időskorban halmozódik, gyakori a gyermek- és serdülőkorban is (gyermekpszichiátria, gyermek-ideggondozó). Lényege a lehangoltság, kedvetlenség, búskomorság, a vitális funkciók beszűkülése (pl. libidócsökkenés, étvágytalanság, alvászavar, a mozgási késztetések csökkenése). A tudat is beszűkül, a külvilág iránti érdeklődés csökken, a koncentráció nehéz, a feladatok ijesztőnek és kivitelezhetetlennek tűnnek; ált. munkaképtelenség áll be. A ~s ember a helyzetét reménytelennek, kilátástalannak érzi. A ~ tetőfokán ált. gyakori az öngyilkosság i gondolat, és ennek következtében a kísérlet, ill. az öngyilkosság. A ~k egy része örökletes hajlamra vezethető vissza, ilyen esetekben gyakori a depresszív időszakok periodikus ismétlődése. Súlyos lelki sérülések ( lelki sérültek), hozzátartozók elvesztése, csalódások és meghiúsulások után gyakran lép fel ~. Gyakori súlyos testi betegségek, rossz prognózisú tünetek ( szimptóma, szindróma) fellépésekor v. az után; gyakran viszont a ~ talaján alakulnak ki testi betegségek. A ~ enyhe formái gyakran mint testi tünetekkel járó neurózis ok jelennek meg. A ~ diagnózisára már világos ismérvek és módszerek vannak, és a ~k nagyobb része jól gyógyítható, főleg az ún. antidepresszív gyógyszerek segítségével, de ún. fizikai módszerekkel is (pl. elektrosokk). – Ir. Arató M. (szerk.): Depresszió. Bp. 1995.

Buda Béla

Dehogy nyirod ki magad! Eszedben sincs!

Ne is gondolj erre.

Arra gondolj, hogy mas emberek meg rosszabb helyzetben vannak, mint te vagy.

Felejtsd el ezt az ostoba gondolatot!..:)

Meglasd, minden jora fordul elobb vagy utobb!

En mar csak tudom!:)))))))