Miért lehet az, hogy bűntudatot érzek, ha ajándékot kapok? (beszélgetős fórum)
Ezek mind személyes ajándékok és valóban értékesek,nem pènzben mérve.
régen sok "nippet"kaptam,főleg az anyámtól,legtöbbet már kidobtam.azok vannak meg amit a lányomtól kaptam,tengeri csillag,két fűrészelő sündisznó, egy füle tört macska,egy nyomkodható oroszlán,általa festett mécsestartó,az apjától kapott kis angyalka.ezek csak az én szememben értékesek.
Jaj, de aranyos vagy :) Őszintén kívánom, hogy illeszkedj be egy jó csapatba. Ahol nem érzed, hogy más, főleg kevesebb lennél bárkinél. Gyűjtesz majd élményeket, azt tényleg befogadhatod. Többi utána, lépésenként. Sok szerencsét!
A pénzt is jó kapni/adni mert abból azt lehet venni amire tényleg vágyik az illető.
a gyereknek igen,aprócska dolognak is örül.de a lányoméknak nem veszek semmit,ő pénzt kap,mert a fürdőhab ,stb. irritálja a bőrét, a vejem egy üveg pezsgőt,de azt is minek,csak,hogy kapjon valamit.az igen zavar,mikor külföldről elég sok mindent hoznak nekem.nem vagyok én ehhez hozzászokva.elég,ha finomat sütök,főzök,mikor jönnek.jóllaknak,mint a duda.
Szia!
Én szeretek ajándékot adni azoknak akiket szeretek.Jó érzés látni ahogy örülnek.🎁
Kapni is szeretek persze.🙂
Felesleges a büntudat érzésed.
Igazából lenne pénzem arra, hogy rendbe hozzam magam, el is kezdtem de iszonyatosan bűntudatom van, hogy koltok magamra. Pedig az elmúlt 8 évben rendesen lepukkantam, a kulsomre egyáltalán nem figyeltem. Csak dolgoztam dolgoztam latastol vakulasik aztán jött a gyerek. Ne ertsetek félre igénytelen sosem voltam, de nem is voltam olyan mint szerettem volna lenni. Most változás állt be az életünkben, lassan vissza kell mennem munkahelyre, rendbe kellene tennem magam, de ez pénzbe kerül. Körul vagyok véve olyan emberekkel akik konkrétan 0 erőfeszítéssel csinosak szépek jól oltoznek én még le vagyok eresztve. És ahhoz hogy ez megváltozzon be kellene fektetni
Szerény vagyok az biztos és önbizalom hiányom is van, főleg mióta szültem. De már előtte sem voltam egy magabiztos fajta
Mert szerény vagy, mint az ibolya. Van önbizalomhiányod, kisebbségi érzésed?
"Fizikailag nem"
Ezek szerint lelkileg igen... :(
Én is így vagyok vele, mástól semmit nem sajnálok, csak magamtól. 🤷🏻♀️
én mindig mondom,nekem ne vegyetek semmit.
Mi szegények voltunk,Anyukám nevelt egyedül,nagyon meg kellett húzni magunkat,és még most is 52 évesen bűntudatom van ha megveszek magamnak bármi kis apróságot.Érdekes ha a páromnak vagy ismerősöknek ajándékozok legyen az kicsit drágább,azt nem sajnálom,csak magamtól....
Ha magaddal szemben is bűntudatod van, akkor szerintem benned a 'nem érdemled meg' érzés munkálkodik. Lehet, hogy valaki valamikor mondott valami ez irányú mondatot ami mélyen érintett. Tehát neked azt kell tudatosítanod magadban, hogy igenis megérdemled. Ha kapsz mástól, akkor azért, mert gondolt rád és ő úgy gondolta, hogy megajándékoz. (nyilván vannak kötelező ajándékozások is az ember életében, de a probléma itt ugye az, ha olyan ajándékával szemben is rossz érzésed van, aki szeret téged)
Az önajándékozás esetében pedig felmerül a kérdés, hogy milyen a viszonyod önmagaddal? Nagyon fontos, hogy az ember szeresse önmagát. Más, ha a bűntudat azért van, mert a pénznek lett volna jobb helye is. Ha viszont nem erről van szó, akkor azt kell felülvizsgálni, hogy miért gondolod magadról, hogy nem érdemled meg magadtól? Akár megdolgozol a pénzért, akár a lottón nyered, azért jutottál hozzá, hogy használd, és ha lehetőséged van rá, akkor magadra is.
Nem tudom, hogy hogy lehet kimászni belőle, de nem vagy egyedül ezzel a “problémával”.
Igen Belém is valószínűleg belém lett nevelve. Eszembe jutott most hogy közeleg a szulinapom és elgondolkodtam rajta. Valahol szomorú is egyben. Vajon hogy lehetne kimászni ebből?
Érdekes, de ismerős érzés. Hasonló - már-már szorongás - fog el amiatt, hogy valami "rólam szól" (pl. az én születésnapomat ünnepli a család).
Fogalmam sincs, honnan jön. Valahogy belém nevelték. Nagyon rossz, mert elveszi az öröm felszabadultságát.
Nem bántottak gyerekkorodban?
Hát, ezt igazán sajnálom! Valahogy tanuld meg elnyomni ezt a rossz érzést! Próbáld meg kiélvezni és nem a pénzre gondolni. Neked is jól esik, ha örülnek annak, amit te adsz! Nekik is jól esik, ha örülsz az ajándéknak.
Én is jobban szeretek adni!
Én is ritkán veszek dolgokat, mert amit veszek, abba szerelmes vagyok. A férjem nehezen fogadta el, most sem teljesen, hogy nem veszek meg minden szart.A bugyitól a kabátig olyan dolgaim vannak csak, amit addig hordok, míg tudok. Minden darabra emlékszem,hol vettem meg, milyen volt meglátni. Hülyeség, de én így működöm. Most egy farmeromról kezdek leválni, mert az ülő munka, már megkoptatta a fenekét, lassan harisnya lesz belőle. :D
Viszont mikor megveszem magamnak, vagy kapok valamit, annak felhőtlenül tudok örülni.:)
Nem, tényleg örülok neki, de azonnal bűntudatom lesz, hogy rám koltottek pénzt. Ez akkor is így van ha valami regen vágyott dolgot kapok vagy veszek meg.
Lehet azért, mert "haszontalan" dolgok? Lehet úgy érzed nincs szükséged rá?
Hát gazdagok nem voltunk az biztos, de a gyerekkori barátnőm például sokkal rosszabb helyzetben volt, mint mi. Ez a bűntudat nálam később alakult ki, ahogy vissza tudok emlékezni gimnazista, egyetemista koromban. Még akkor is bűntudatom van ha magamnak merek venni valamit.
Nem tudom, ezt azért neked kellene tudnod. Nem voltatok nagyon szegények?
Sokat gondolkodtam mostanában rajta. Valahogy mióta az eszemet tudom bűntudatot érzek ha ajándékot kapok. Igazán nem is tudok örülni semminek, csak rossz érzés tölt el hogy költöttek rám. Pedig alapvetően szeretek kapni, viszont elég ritka hogy bárki gondol rám.
További ajánlott fórumok: