Miért csak Mi küzdjünk Értük?! (beszélgetős fórum)

Más kérdések és másnak is szólnak.Az első példák a külvilág felé fordulva kérdezi.Míg a második példád személyesen a párhoz szól.

Ez lehet az egyik hiba hogy nem kommunikálnak az emberek egymással.Kitölt egy tesztet az újságban hogy szeret-e engem a kedvesem?

Mintsem feltenné a kérdést élőben egyenesben.Vagy tennének közösen olyan dolgokat amiből tudni lehet hogy így van :)

:) Egyáltalán ki akar normális kapcsolatot? Tegyünk ezt, tegyünk azt, mit képzel? Hogy képzeli?

Minek néz engem? Neki mindent lehet? Csak én tegyek érte?

Akiben ezek a kérdések dúlnak nem is képes rendes kapcsolatra szerintem.

Más kérdések:

Mit szeretnél drágám? Mire vágysz? Mi az ami gondot okoz neked? Minek örülnél? Jól érzed magad?

Mennyire más kérdések. Nem? És, ha két emberben ilyen kérdések vannak és nem az előzőek? Akkor vajon működik?

Jó kérdések nem?

ja, mert az újságból bevágott szöveget darálja :PPP

bocs, ned, de nekem ez rohadt béna

Ápolásra szorul, kedveskedésre-ráadásul folyamatosan? Szolgáljuk ki eme igényeit, de azért NE legyünk anyáskodók? És ha ilyen elvárásai vannak, ne nézzem retardáltnak? :))

Ellentmondást vélek felfedezni a szavaidban.

Szevasz!

Azért nem írok cikket,mert nem te vagyok, aki naplóba teregeti ki azt,hogy mennyi barátnője volt és kit hogyan alázott meg és hogy ettől mennyire érzelmi nyomorék. Problémám csak annyi van,mint itt mindenki másnak, jogom is annyi van véleményt nyilvánítani,elmesélni, mint mindenki másnak. Tudod itt lehet egymástól tanulni,egymást megérteni, meghallgatni személytelenül, csak vannak kötekedős emberek,akik ugyan ezt teszik, de mégis megszólják a másikat. Magadra ismersz? Vagy megint elkezdjünk vitázni és a végén megint csak ennyit írsz, hogy "nyeretem, enyém az utolsó szó!"

Szia Beky!

Most tényleg nem kötekedni akarok, de mi lenne, ha megoldanád az otthoni problémáidat, mert témától függetlenül mindenkinek elmondod, hogy épp milyen rossz neked....vagy írhatnál egy cikket és ott csak arról lenne szó, hogy Nálad mi újság otthon. :)

Nem csak a neveltetés az oka annak, hogy a családot alapító férfi nem veszi ki a részét a házimunkából. Ritkán van arra szükség, hogy egy családban a fiú elmosogasson, vagy főzzön. És általában ha otthonról elkerül, akkor nem egyedül él, hanem barátnővel, később feleséggel. Egy felnőtt embernek fel kell tudni érni ésszel, hogy mit bír el a felesége, anélkül, hogy idegbajt ne kapjon. Igen, sok férfi nagyon sokat dolgozik, nehéz fizikai munkát, alig él mikor hazaér. Befekszik a tévé elé, és várja hogy elé tegyék a kaját. Lehetőleg a gyerek ne ordítson, a lakás tiszta legyen, mire lefekszik addigra a felesége változzon át anyából nővé és szolgálja ki az ágyban is. Minek törődjön a gyerekkel, hiszen egész nap az anyjával van... Hülye felfogás, rossz hozzáállás, és nem nevelési hiba - szerintem!

Bunkóság kihasználni egy nőt.

Az viszont igaz, hogy egy pár életében sokminden megváltozik a gyerekek megjelenésével. Kevesebb idő, kevés romantika, feszültebb légkör, idegeskedés... de erre fel lehet készülni már a gyerek érkezése előtt. Meg lehet beszélni mi várható, hogyan lesz stb...

Húha:)

Nem tértünk ki arra, hogy a férfi hogyan viselkedjen a nővel, azzal a nővel akit elmondása szerint szeret! Ha egy férfi igazán szereti a nőt, akkor ott nem merülhet fel az, hogy a nő nem érzi magát nőnek mellette! Mert egy igazi férfi gondoskodó, oltalmazó, szerető társ, aki gyengéd, megértő és figyelmes.

Persze lehet szeretni a nőt másképpen is, másért is. Én nem arról az esetről beszéltem:)

Arról én nem tehetek, hogy a férjetek/pasitok nem szeret igazán benneteket hanem csak (ki)mondja.

Az igazi férfi nem várja el, hogy kiszolgálja a felesége. Az igazán szerető társ, ha felesége a kisgyerekkel otthon van egész nap, és munkából hazérve látja, hogy csatatér a lakás, a konyha, akkor nem azt mondja, hogy itthon vagy drágám egész nap, mitől nem érsz rá rendet tenni?? Hanem feléri ésszel, hogy egy kisgyerek(csecsemő) állandó felügyeletre szorul. És zokszó nélkül segít rendbetenni a lakást, vagy tévé helyett foglalkozik a gyerekkel. Nem csak azért, mert szerető apa, hanem mert szereti a feleségét.

Az igazi, szerető férfi soha nem lesz féltékeny a gyerekre, csak mert vele kell többet törődnie a feleségnek!

Drága hölgyek, meg kell tanulni jól választani, és nem bedőlni a szép szavaknak:))

Nem vagyunk egyformák.

De azt hiszem óriási különbség van a lélek simogatása és aközött, hogy a férfit hülyének nézzük, retardáltként kezeljük!

Nagyon sok nőt azért hagy ott a férfi, mert elveszti nőiségét, és nem a testére kell gondolnia elsősorban!

:) és a férfiak lelke sokkal sérülékenyebb, mint hiszitek, ápolásra szorulnak, kedveskedésre - folyamatosan:)

igazi nőre van szükségük, akinek nem csak a teste nő.

Azt hiszem keresztanyám mondogatta mindig a lányának, hogy :"lyányom, a férfiakkal tudni kell bánni, meg kell ezt tanulni, mert náluk esetlenebb jószág nincs a világon..ezért van ránk szükségük. Nade nekünk is szükségünk van rájuk- hajjaj de mennyire, viszont ezt sose kösd az orrukra!" :)

Elgodolkodtató az általad leírt "szösszenet"..............

Kár hogy kevesen veszik a fáradtságot és gondolják végig ezeket a dolgogat,akár nő akár férfi az illtő..............

Vagyis evolúciós örökségünk folytán mások a szerepink: a nő feladata megtartani a családot, otttartani a férfit, aki a védő/ oltalmazó/ eltartó erő. Cserében a nő mindent megtesz a férfiért, a családért!

Ez - ha jobban belegondolunk - nem is rossz megosztás.

Csak ugyebár, ma már mi is ugyanúgy dolgozunk, a férfi ugyanúgy süt -főz - mos (efelé halad a társadalmunk). Szerintem, végső soron, ez majd lassan, változni fog... Átértékelődnek a férfi-női szerepek. És az igazi áttörtés egy nő(bb)-központú világ lesz...:-)

Szerintem ez egy evolúciós örökség, sajnos, mert így aztán nehezen levetkőzhető... attitűd. Vagyishogy: a férfi elhinti magjait, akárhány nőnek, akárhány gyermeket ajándékozhat, majd továbbállhat. A nő ezt "tudja", és megtesz mindent hogy NE lépjen tovább a férfi.

A társadalom szeretne nagyon modern lenni, naggyon egyenlő férfi- és nő viszonylatában, naggyon toleráns, naggyon -naggyon...

De az emberi fajnak már tetemes evolúciós, tásadalom-evolúciós történelme van. És - habár vannak matriarchális, nőközpontú társadalmak is, elvétve - többnyire férfiközpontú, férfi-vezette társadalomban élünk.. De ez változóban, válzothat, válzotnia kell.. Csak attól még a régi örökség hosszú evolúciós hagyományaként ez az érzés, az attitűd megvan bennünk...

Én ilyesmit érzek a próbléma mögött.

Vagy: Azért csak Mi küzdünk, mert csak Nekünke kell! - mert az evolúció így alakította a viselkedésünket, a társadalmunkat

Akkor most felteszem az 5 forintos kérdést nektek, férfiaknak: ti mit vártok el adott esetben egy nőtől, partnertől? Mindenkinek mások az igényei, de pl. nektek mi? Ne foglalkozzon a nő a lelketekkel, vagy egy picit igen,de közben érezzétek hogy ti vagytok a FÉRFIAK????

Pusztán kiváncsi vagyok...

A férfi lelkének simogatása sokszor pont az, hogy nem sűrűn simogatod meg, mert ettől "kisfiúnak", "segítségre szorulónak" vagy "bénának" érzi magát.

Szóval a nőknek azt is meg kéne érteni szerintem, hogy nem azt kell adni a férfinek, amit mi várunk tőle, hanem azt, amire szüksége van.Mert igenis különbözünk.

Semmit nem kell a gyerekcsináláson tanítani. Ez egy mondás.

"Apját tanítja gyereket csinálni."

Kissé visszaolvastam a vitát a szeretkezésről és a dugásról.

A szeretkezés az az élmény, ahol a szex és az érzelmek egymással párhuzamosan működve magasztosítják szeretkezéssé az utódnemzési ösztöneink által vezérelt szexuális együttlétünket.

A szeretkezésben a szex rész simán lehet vad, perverz, bármi ami a két embernek jó, de mivel jelen van egy magasabb érzés is, a szerelem, ez sokkal többé teszi ezt.

Csak a szeretkezés szó hallatára sokaknak az jut az eszébe, hogy két ember egymást halálra csókolgatva lágy zenére ringatózik egymás ölében és közben lelki eufóriát él át.

Hát nem. Szeretkezés=érzelmek, szerelem+jó dugás.

A jó szeretkezés. És, hogy mi a jó dugás az már a két emberen múlik, mert van akinek ez, van akinek az....Orális, vaginális, anális... teljesen mindegy, a két ember a lényeg