Mi lenne az a kor, ami után feladnátok a próbálkozást? (beszélgetős fórum)

szia, ha első gyerek akkor nem gondolkodnék a koron, legalább is nem görcsölnék rajta.

A nagyobbik fiamat 39 évesen szültem, a kisebbiket 41 évesen, most 9 hónapos. A második terhességem előtt elhatároztam, ha 43-44 éves koromig nem lesz baba, akkor nem küzdők tovább, de ez egyéni döntés. A nőgyógyászomnak is mondtam hogy már nem vagyok fiatal, minél előbb jöhetne a 2., erre ő azt mondta hogy sok nő szül a 40-es éveik elején, egyáltalán nem vagyok idős, ne ezen gondolkodjak.

40 évesen már nem gondolkodnék rajt.

Persze nekem van egy nagylányom már,lehet ezért.

Igen. Annak is oka van.

A ferjemmel tobb evig probalkoztunk az elso babaert. Errol irtam cikket, itt a hoxan.

Azert irtam, hogy en sosem adnam fel. Ha 40, akkor akkor. A halal ne legyen mar befolyasolo tenyezo. Sajnos vannak olyan iseroseim, akik nagyon fiatalon (25 korul) haltak meg. Hirtelen betegsegben. De mi van egy esetleges balesetnel? Ne szuljek, mert ha a fejemre esik egy cserep es meghalok mi lesz a gyerekeimmel?

Ha mentalisan, testileg es anyagilag biztonsagban van a vsalad, akkor a kor nem szamit.

Hát, szerintem a 3 év az azért nem olyan nagyon sok. Persze, benne lenni más: kilátástalanság és reményvesztettség... Az első gyerekem (akire mindössze 4 hónapot vártam) után 4 évvel fogant meg a második, már én sem reménykedtem, és mégis így lett. A harmadikat nagyon vártam, de alig bíztam benne, hogy sikerülhet. És mégis. Sokszor a "teljes feladás" az ami lazít a görcsön. Most készülök lassan a negyedikre, igaz még negyeven alatt vagyok, de nem adom fel. Ezt javaslom neked is, 3 év az még nem idő. Ha negyven felett vagy, akkor sem.

Ha túl vagy mindenféle asszisztált reprodukciós beavatkozáson, akkor sem sok a 3 év, vannak itt, akik 8-10-12 éve várnak/vártak babára.

Kitartás! Megéri! :-)

Tulli

Nos az én apukám 38 évesen halt meg, én akkor 10 éves voltam, tehát ő "normális" korban vállalt engem mégse látott felnőni ugyanakkor meg az átlagéletkor 70 felett van mind nőknél mind férfiaknál, nagyon nagy esélye van annak, hogy a gyermekedet nem csak érettségizni, de még diplomázni is láthatod szóval én a helyedben nem rágódnék ezen.

Úgy gondolom, hogy a mai világban nagyon nagyon sokáig lehet próbálkozni és a reményt nem feladni. Gondoljunk csak Fehér Annára. Nem azt mondom, hogy ő követendő példa, hogy a nők 40 évesen kapjanak észbe: jah szülni kellene.

Egyébként van egy ismerősöm, ő jelenleg 39 éves, több gyógyszeres kezelésen, beültetésen meg mi egyeben van túl sikertelenül. Végül 10 év után feladták a férjével és az örökbefogadáson gondolkodtak, le is lett adva az igény miközben vártak pedig élték az életüket. 2014 januárjára várják első kisfiúkat mindenfajta beavatkozás nélkül fogant. Anyuka és a baba is jól vannak, egészségesek, mint a makk a vizsgálatok szerint. Valószínűleg rágörcsölt és ezért volt a sok kudarc. Lehet nálad is ez van.

Pont ezt mondja.

Olvasd el még egyszer:)