Mi a véleményetek a sztorimól? (beszélgetős fórum)
Nincs kedvem elolvasni ezt a tagolatlan halmazt.
Nem mondtam, hogy nem akarom elhagyni a barátnőmet. A munkámmal kapcsolatban pedig azt írtam, hogy nem tudom otthagyni, nem azt, hogy nem akarom, ilyeténképpen a költözés sem megoldható. Azt pedig nem akarnám, hogy ő adjon fel mindent miattam, ezt sem mondtam. Hogy mit akarok? Vele lenni, de ez meg lehetetlen. Csak kiírtam magamból a sztorit és a véleményekre voltam/vagyok kíváncsi.
Én azt nem értem, te mi akarsz. A barátnődet nem akarod elhagyni, a munkádat nem akarod otthagyni, elköltözni nem akarsz. De a másik lányt akarod. Mégis hogyan gondolod ezt? A lány mindent felad miattad, a közeledbe költözik, és akkor lehet a szeretőd, amíg el nem döntöd, hogy kell-e neked annyira, hogy mégis elhagyd érte a barátnődet?
Nem nehéz ilyen esetben kötődni, hisz éveket lehetett együtt vele. Ilyen esetben néhányan félnek kilépni a bántalmazó kapcsolatból, nem csoda ha ignorál. Nem tudod a valódi hátterét, én is csak találgatok de az írottak alapján nem hinném, hogy magadat kellene mentegetni inkább sajnálnám a csajt, de főleg a barátnődet. Apropó mikor mondod el neki?
Nem sírja vissza, de elismerte, hogy érzelmileg kötődött hozzá.
Tudom, hiszen többször is fent van Messenger-en, csak nem válaszol. A "pali" nem tilt meg semmit, mert már nincsenek együtt. A munkát illetően igazad van, de én konkrétan nem tudok innen elmenni, ahol most vagyok (állami cég, legyen elég ennyi), tehát nem arról van szó, hogy a bivalybasznádi CBA csemegepultját nem tudom otthagyni. Bántani meg nem bántom, épp ellenkezőleg, én megérteni akarnám. Biztos erről is fog írni, csak nem tudom mikor. Ez az, ami idegesít.
...és honnan tudod hogy direktbe nem akar beszélni veled? Honann tudod, hogy a pali nem tiltotta e meg? Vagy nézegeti a felületeit? Elég negatívan gondolkodol, és nagyon mentegetőzöl. Munkát meg mindenhol találni ez nem lehet kifogás. De felesleges erőltetnem mert ha nem akarod mindegy, viszont amíg nem vagy tisztába a helyzettel ne bántsd. Főleg úgy hogy neked is vaj van a füled mögött.
Olyan vagy, mint a majmok: addig nem engeded el az egyik ágat, amíg nem fogod a másikat.
Valószínűleg nem kellesz eléggé az új csajnak, de attól még lehetnél korrekt a barátnőddel, nem kellene így megaláznod.
Az új csajod sem normális, visszasírja azt, aki pofánvágta. Ilyen kell neked???
Köszi a válaszokat, még azokat is, melyek egy rohadéknak írnak le. Én elfogadom azt, hogy itt néhányan élből elítélnek, talán igazuk is van, csak azért azt se feledjük el, hogy ilyen szituációba sokan kerülhetnek - ítélkezni meg könnyű. No de. Azt tudni kell, hogy én ha tehetném, lépnék az irányába, de mégegyszer mondom, a munkám miatt nem tudok elmenni innen, ahol lakom, távkapcsolat meg nem opció nála, talán nálam sem, nem tudom milyen lenne. Velem a vele való kapcsolódás mondatta ki azt, hogy a jelenlegi párkapcsolatom már nem jó, ez nem a párom hibája csak, nem is az enyém egyedül, ez kettőnk "hibája" vagy csupán csak kifáradt a dolog. A másik lány kifejtette többször is, hogy ő nem akarná, hogy miatta szakítsak, nem beszélve arról, hogy szerinte csak megfelelő hosszúságú idő után lehet ég kapcsolatot lezártnak tekinteni, nem egyik napról a másikra. Én nem gondolom, hogy ő pasizik vagy ilyesmi, már csak azért sem, mert mindent őszintén megbeszéltünk eddig, nem hiszem, hogy ezt titkolná, hisz nem is vagyunk együtt. Azt is mondta/írta, hogy az őt ért traumát egyedül akarja feldolgozni, amit én meg is értek, csupán csak az érthetetlen számomra, hogy egyik üzenetemre válaszol, a következőre meg egy hét után vagy még akkor sem. Nyilván ez a fajta kommunikáció távol áll tőlem, én nem ilyen vagyok, ezert nehéz megérteni. Úgy váltunk el, hogy tartjuk a kapcsolatot, beszélünk, ő maga mondta, hogy nehéz neki a hiányom. De mégis ezt csinálja. Szóval ez is rossz számomra.
Azért mert Hansi azt mondta h nem megy. Kíváncsi voltam h csak neki nem megy, vagy pedig az a rendszer.
Ez a fórum nem rólunk szól.
Nofene, pedig nagyon érdekelt Téged, meglestelek-e :D
Nagyon elégedett vagyok az életemmel, nem fogok neked udvarolni.
Akkor dobd ki a 2,5-öt mielőtt nekem kezdesz el udvarolni :D
Itt nincs kémia, itt egy beszari alak van, aki várja a sűlt galambot. Mert nem őszinte sem a barátnőjéhez sem a másik nőhöz, de gyanítom még önmagához sem.
Nem lehet elkezdeni egy új életet, mielőtt lezárod a múltat.
Itt működik a kémia, csak robbanóelegyet alkotnak :D
Azt veszem ki a kis történetedből, hogy nem érted meg a helyzetét. A problémád az hogy nem ír, pedig láthatnád hogy min ment keresztül. Lehet még a pali még otthon is verte, aki ilyenre képes mások előtt otthon sem tarta magát... a másik meg jóhogy nem ír hisz várja, hogy te keresd hogy lezárd a kapcsolatot. De ahogy látom minden kifogás megvan csak hogy ne így legyen. Sajnálom a csajt hogy igazából nem számíthat rád és hiába vár...Ha meg szeret és te is őt akkor mi tart vissza? Ne viccelj már..
Aki megcsalja a régi/mostani társát/szeretőjét, meg fogja a következőket is.
Véleményt kért, kapott, és kapni fog.
Sokan azt az óriási hibát követik el, h tökéletes társat keresnek, aki nem létezik.
NEkem az az érzésem, hogy ez a csaj kamuzik. Ha állandóan eltűnik akkor szeirntem van más is a képben és téged csak biztonsági tartalékként kezel. Lehet, hogy tévedek, de nekem ez a viselkedés arra utal, hogy nem egyenes jelem, csak alibiként használja a lelki sérelmeket arra, hogy időt nyerjen és kiderítse, hogy a másik vonalon alakul-e valami.
Zavarodott. Döntésképtelen. Ha valamiféle igazi szerelemféleség lenne, lecarná a mi véleményünket.
Mégis milyen állapotban van? :D
Te most nem vagy abban az állapotban, h bármilyen döntést hozzál. Az idő majd eldönti helyettetek.
Magamból kiindulva szerintem próbál elfelejteni!
Egyszer én is nagyon odavoltam valakiért, de tudtam hogy nincs jövője, így "elengedtem" nem kerestem, nem válaszoltam....
Én is eltűnnék, ha nem hagynád el a barátnődet.
Azt nem tudom, miért nem ír, de ne legyél már ekkora sz.rházi, hogy szanaszét csalod a barátnődet, és nem vagy képes szakítani vele. Ennél milliószor jobbat érdemel. Utána ráérsz gondolkodni a másik nőn.
Sziasztok!
Leírom a sztorimat, kíváncsi vagyok a véleményekre, gondolatokra. Röviden, megismerkedtem munka során egy lánnyal, akivel nagyon-nagyon jól kijöttünk, valahogy egymásra is hangolódtunk. A gond az volt, hogy neki is és nekem is van/volt párunk. Konkrétan bevallottam neki, hogy bejön és hogy nem is akarok semmit elrontani számára, csupán egy vallomás volt, erre ő is ugyanezt bevallotta. Tök értelmesen és kulturáltan tudtuk ezt megbeszélni és utána sem volt feszélyezve egyikünk sem. Na most az ő párja valahonnan ezt megtudta (nyilván kollégáktól), amire nagyon komoly féltékenységi rohamokat rendezett, holott a lány próbálta ezt vele rendesen lekommunikálni. Nem sikerült, az egyik italozós összejövetel alkalmával a srác megjelent és megütötte dühében a lányt, a távollétemben. Na most ők ugye ekkor szakítottak, ezután egy elég intenzív 2 hét következett... Rengeteget lógtunk együtt, csók és szex is volt, igen. Aztán hazamentünk mindketten a karácsonyi szünetben (távol élünk egymástól), amikor is ő egy időre eltűnt a közösségi online terekről, nem válaszolt az üzeneteimre. Én meg tiszta ideg voltam hogy ez most mi, bármilyen rossz is kimondani, nem éreztem magam jól otthon a párommal, rájöttem, hogy brutálisan hiányzik a lány. A párkapcsolatom langyos víz már egy ideje, nyilván ez is közrejátszott. Aztan nagy nehezen jelentkezett a lány, kifejtette, hogy nagyon sokat jelentett neki ami köztünk történt, de nem tudta feldolgozni azt, hogy a volt párja megütötte őt, valamint azt se tudja elengedni, hogy nekem van párom. Az eltűnésének is ez volt az oka. Januárban visszatérünk a munka miatti tanfolyamra, amin találkoztunk ugye. Ott alacsonyabb intenzitással, de ugyancsak mély és komoly kapcsolatunk volt (ez egy újabb két hetes időszak volt). Ő kifejtette, hogy különlegesnek és szépnek tartja az időszakot, amit velem élt át, ám ő komoly kapcsolatot akar, én viszont nem tudok odaköltözni, ahol ő lakik, még akkor sem, ha szakítanék. Aztán továbbra is lelkileg romon volt a pofon miatt, mert a gyerekek még mindig szerette, de felém is táplált érzéseket. Na most ott tartunk, hogy vége a tanfolyamnak, én itthon vagyok, ő is, ahol ő él. Nagyon hiányzik, de tudom, hogy ebből nem lehet kapcsolat, most főleg nem, én a melóm miatt nem tudok mozdulni. Azt érzem, hogy le kell zárjam a mostani kapcsolatomat, mert már nem tudok úgy tekinteni barátnőmre, a másik lány viszont szüntelen a fejemben jár. Na most a gond az, hogy megint elkezdett eltünedezni, fent van, de nem ír, sőt, nem is válaszol, 2 hete telefonon azt mondta, hogy nagyon hiányzom neki és nagyon szép emlékei vannak a velem töltött időről és ezek az eltűnések nem nekem szólnak. De én ezt egyszerűen bármennyire is próbálom, nem tudom átérezni - tudom, hogy még mindig nem tudta feldolgozni, ami vele történt, de ilyet még nem éltem, hogy azt, aki az egyik félnek fontos, totálisan ignorálja a másik fél, másfél - két hétig. Ez a miféle feldolgozás? Most várom, hogy írjon, hogy kifejtse, de nem tudom mit fog írni és hogy mikor, valamikor biztos fog. Persze ez az egész, ezzel a kiírással egyetemben egy pótcselekvés, mert igazából nem tudom mi tévő legyek. Tudom, hogy tovább kéne lépjek, de nem tudok még és valamiért (nyilván az alacsony önbizalom miatt) attól félek, hogy neki mégse olyan jelentős ez a dolog, pedig sokszor kifejtette, hogy márpedig az. De akkor miért nem ír? Azt mondta, nagyon sok szarság van vele, de én akkor se így kezelném ezt, persze ez meg én vagyok... Bocsi a sok betűért, de kíváncsi vagyok a véleményetekre. Kösz!
További ajánlott fórumok: