Mennyire visel meg egy kutyát a gazdik szakítása? (tudásbázis kérdés)

akkor meg, ha majd valóban konkrét döntésre jutsz, és úgy gondolod, ennyi volt, kezd el szervezni a következő lépéseket. hogyan jutsz haza, mihez kezdesz itthon, hová mész lakni, keress állatorvost stb.

ha ennyire egyértelmű, hogy a kutya veled maradna, gondolom a párod sem kezd majd el ezért harcolni és veszekedni. ha rossz a kapcsolatotok, akkor neki is rossz lehet benne, még ha ő nem is érzi úgy, hogy vége. sokkal nehezebb szakítani, mint eldönteni, hogy ki legyen az új állatorvos, vagy vigasztalni a kutyát :)

ezzel nincs is probléma, hiszen az ember ha szereti a másikat, ha szeretné még helyretenni a kapcsolatot, akkor mindent megtesz azért. ha meg már elmúlnak az érzések, vagy ellehetetlenül a kapcsolat, akkor az egyik vagy a másik fél úgyis lépni fog

de ennek mi köze van a kutyához? :) az tök jó, hogy van, és szeretitek, de azért el kell ismerned, "kissé" nevetséges lenne azt mondanod, majd 10 év múlva, hogy csak a kutya miatt maradtunk együtt. oké, poénnak klassz, de ha komolyan gondolnád, az agymenés :))))))))))))))

bocsi, de én ezek után is halál röhejesnek tartom, hogy a közös kutya egyáltalán szempont volt abban, hogy nem szakítottál. azt megértem, hogy szempont lehet a közös lakás, közös élet, közös ország, de azt nem, hogy egy szar kapcsolatot bárki is azért tartson fenn, mert van egy közös kutya.

valószínűleg nem én vagyok az egyetlen, aki ezt röhejesnek tartja, és nagyon meglepődnék, ha hirtelen özönlenének ide azok, akik ugyanilyen helyzetben vannak, hogy a kutyájuk miatt nem szakítanak.

én jóval többet tettem meg a kutyámért, az eddig kutyáimért, mint te, de attól még sosem volt szempont egy kapcsolatomban a kutya. legfeljebb abban, hogy nem jönnék ki jól olyannal, aki utálja a kutyákat

próbáld meg kicsit kívülről nézni. ha egy barátnőd azt mondaná, te, a józsival már nagyon szarul vagyunk, csak azért nem szakítottam vele, mert a morzsi kutyát ez megviselné, te mit mondanál neki? azt, hogy igazad van, szegény morzsi miatt nehogy szakítsál, vagy azt, te julcsi, te tök hülye vagy :)

én arra tippelnék, a kutyánál valószínűleg téged jobban megvisel majd a változás, még akkor is, ha már semmi érzés nincs benned a párod iránt, de gondolom, azért nem utálod, és vannak közös emlékek, nehéz váltani, hirtelen egyedül lenni. a kutya, ha te vagy az elsőszámú gazdája, simán ellesz veled, boldogan. attól még mindig meg fogja ismerni a párodat és mindig is örülni fog neki. lehet, hogy ő is meg lesz zavarodva a környezetváltozástól, de még ez sem biztos. szakítottam és költöztem már a kutyámmal, semmiféle változást nem tapasztaltam nála

úgyhogy ne legyél már ennyire butuska, ezt te sem gondolhattad halál komolyan :)

mert szerintem szellemi, de minimum érzelmi fogyatékos az, aki azért nem költözik el a párjától, akit már nem szeret, és akivel rossz a kapcsolatuk, mert a kutya mit fog szólni ehhez :)))))))))))))

megértenélek, ha az lenne a probléma, hogy szakításkor mindketten ragaszkodnátok a kutyához, nehéz ezt eldönteni, de sok ilyen eset előfordult már, megoldották.

de áruld már el nekem, ha szakítani akarsz a pároddal, a kutya hozzád van nőve, veled marad, akkor mégis mi tart vissza a szakítástól? halál komolyan arra akarod fogni, hogy de hát a kutyának milyen rossz lesz? azért fogsz együtt maradni egy pasival külföldön, mert a kutyának rossz érzései lennének egy szakítással? ha még pici a kutyus, akkor tizenvalahány évig még maradnod kell :)

az nem számít :) hamar eldől, hogy ki az igazi gazdi a kutya számára, még akkor is, ha mindketten egyformán imádják :)

de itt nem erről van szó, hajmeresztő, hogy valakiben egyáltalán ilyen baromságok felmerülnek, bár szerintem ez is csak egy kifogás szakajtás ellen, de istenkém, ennél lehetne jobb is

ha annyira szar a pasival, simán lehet szakítani, és nem hazacuccolni, hanem ott maradni, gondolom a munkája amúgy is odaköti a csajt. és akkor a kutya is láthatja a palit, az orvost sem kell lecserélni

jah, hogy valószínűleg nincs meló, és ha szakajtás van, muszáj hazajönni, mert nincs eltartó? gondolom, hogy ez van mindezek mögött. akkor meg nem kell csóri kutyára fogni. mondjuk ebből a fórumból az jön le, hogy egy kutya többet érthet, meg több esze lehet, mint egy embernek, de azért az ember is számítson már annyira, hogy ha nem szeretem és szakítani akarok, akkor őszintén megteszem, és nem maradok vele. majd biztos azért teszi szét neki nemszeretve, mert szegény kutyuskának milyen rossz lenne a pali nélkül, hihetetlen :)

Közösen "beszerzett" kutya, ezt megkérdeztem már.

Tehát mindkettejükkel van a kezdettől fogva.

ha nem akarsz szakítani a pároddal, mert macerás hazaköltözni, és önálló életet élni, és inkább a kutyát hozod fel okként, az egy dolog, bár nagyon hajmeresztő :)

ha nem akarsz még szakítani, akkor ne szakíts. ha majd úgy érzed, már végképp nem akarsz a pasival maradni, akkor majd dönthetsz a hogyan továbbról

No ezt nem tudhattuk, hogy országhatár is van.

A mostani orvos is megadhatja esetleg itt élő orvos vagy klinika elérhetőségét.

Vérvételes kontrollt itt is végeznek megbízhatóan.

Biztos, hogy Veled maradna a kutya? Fel sem merül, hogy a párodnál maradna?

te ezeket ugye csak kitalálod? :)

persze, hogy az ember szereti a kutyáját, de nem lehet mérvadó egy magánéleti kapcsolatban. kivéve, ha mindketten a kutyával háltok, de remélem, hogy erről itt szó nincs

nehéz elhinni, hacsak nem vagy szellemi fogyatékos, hogy azért maradnál egy idegen országban egy pasival, akit nem szeretsz és rossz a kapcsolatod vele, mert a kutyád, aki hozzád nőtt, a párodat is szereti, meg amúgy is macerás lenne Magyarországon keresni egy állatorvost

Ha együtt küzdöttetek, akkor ez erős érzelmi kapocs közöttetek is.

Volt férjemmel együtt egy hőn szeretett autónk volt, és miután eladtuk, elváltunk. Mert csak az autó volt a közös.

Nálatok talán most a kutya az, ami még a másikhoz köt. De úgy értelmezem, hogy most már egészséges a kutyi. Vagy még mindig ápolásra szorul?

Normális emberek módjára meg kell beszélnetek a dolgot.

A máltai eszes fajta, megszokja, ha nagyon nagy változás nem történik az életében a szeretett személy hiányán kívül.

Akár anya, akár gazda, ha nem köti már semmi a másikhoz, akkor szakítani kell, nem szabad tovább mérgezni egymás életét.

A kutya majd hozzászokik.

Hány házaspár tartja fenn a házasságot, míg a gyerekek felnőnek...hallottam már ilyen gyerektől, hogy hálistennek elváltak végre.

Ha az embergyerek érzi a feszültséget, a kutya még inkább.

A kutya életösztöne jól működik.

Ha a kettő gazda helyett egy marad, megelégszik azzal.

Mindig bámulom a kölyköket, pár hetesen elkerülnek vadidegen környezetbe, se anyja, se tesója... és simán elkezdi imádni a Gazdáját. Aki ráadásul egészen másképpen kommunikál.

Ilyet még nem hallottam, bocsi:)

Ez most komoly?