Mennyire lehet stresszes a rendőri munka? (beszélgetős fórum)
Na jó, a járőrök és rendezvényekre kivezényeltek beszélgethetnek. Különben nem gondoltál bele, hogy csak a piacokon mennyi áthozott cigit áruló embereket kapnak el. Ők lerendezik, megvárják, míg a rendőrautó értük jön, s "sétálnak" tovább. De fülük kinyitva, hidd el.
Az a gond, hogy nálunk még ellenség a rendőr. De én pl. 1x mentem a kocsihoz, s valahogy eszembe jutott, hogy a forgalmit nem kértem el a férjemtől. Persze, hogy ott állt 2 rendőr, nem messze az autótól. Betojtam, beültem és gondolkoztam. Tél volt, jeges. Kiszálltam és odamentem -Megtennék nekem, hogy valamelyikük kiáll nekem, mert ezen a jegesen félek, a másik autó meghúzom.-
És láss csodát; megtették, jó utat kívántak. Ezen is biztos jót derültek utána, de nekem jó élmény volt.:)))
Attól, hogy valaki azt hiszi, nem zavarja, nem stresszel, az idegeket még őrölheti.:((
Ezt a zajártalomnál már kimutatták, hiába úgy érezték az emberek, hogy megszák, nem zavarja őket, igenis problémát okozott a szervezetnek.
Mert mindent meg lehet szokni.
Érzéketlenné válik az ember. Amikor fontosabb az, hogy gyorsan belapátolja az ebédet, mint hogy utána boncolásra megy, mert na és.
Akkor? :)
Tudom, milyen életük van a redőröknek, csak a stresszük valahogy nem úgy jön át nekem, mint másnak.
Még nem és, ha maradtam volna soha nem is lennék. Persze az a veszély, most is fennáll, de talán jobbak az esélyeim.
Ennek ellenére mégis ha visszatekintek az ott töltött évekre sokkal több a kellemes emlék, mint a kellemetlen. Azt gondolom sehol sincsenek olyan összetartó emberek, mint ennél a cégnél.
Vállal? Vagy mondják, hogy akkor most készenlétes vagy?
Mi számít nem állandónak? Mudjuk hétfőtől péntekig ha épp nem dolgozik, akkor készenlétes, az elég állandó?
Szerintem sokaknak nem való, csak én a végén ezt be mertem magamnak vallani.
Illetve én akkor azt mondtam ebből elég, mikor éreztem, hogy súlyosabb egészségügyi problémáim is lehetnek.
Vannak biztosan elvakultak is, akik élvezik, hogy pöröghetnek, de meglátásom szerint egyre kevesebben. Legtöbbjüket a pénz motiválja inkább, mint az elvakultság.
Véleményem szerint jobban lehet keresni a rendőri munkával, mint a civil szférában, ráadásul, aki 15-20 évig rendőr volt, annak marha nehéz váltani. Mert valószínű a rendőrségnél nőtt fel, egész életében ezt csinált, persze lehet, hogy otthon fúr és farag a szabadidejében, de ez a tudás egy gyári melóhoz nem biztos, hogy elég.
Ez stressz, egyértelmű.
De most azon gonolkodom, hogy ha megcsörren a telefon és ettől szaporább a pulzus, az mindig rosszat jelent-e, vagy csak akkor, ha az ember lelkileg megterhelőnek érzi a dolgot, akkor? Vagy van, hogy a rossz érzést elnyomja, mélyre temeti magában, mert mondjuk annyira elvakult? És az ilyen embernek, aki nem ismeri el, hogy árt neki, mert pörög, mint a búgócsiga, lesz-e vajon belőle infarktusa, vagy gyomorfekélye?
Mi ez, ha nem stressz?
Így meg is válaszoltad Panna kiírt kérdését.
Nekem a leszerelés után hónapokig erősebben dobogott a szívem, mikor este 8 óra után felhívott valamelyik ismerősöm, pedig csak a hogylétem felől érdeklődött.
Bennem volt még az, hogy olyankor általában mindig bentről hívtak. Meg kellett szoknom, hogy már nem a cégtől hívnak.
Kiváncsi vagy? Bravó! Az evolúció remekül működik, mert pont a kíváncsiság az egyik legjobb tulajdonsága a homo sapiensnek...
igazad van, a rendőri munka semmivel sem stresszesebb, mint a patkolókovács, a műkörömépítő, vagy a bolti eladó...azért illene megemlíteni a PAV I-el száguldó mentősofőrt a sűrű délutáni Budapesten, aki ha odaért a metrómegállóba, ahol egy embert löktek a metrószerelvény elé, akkor a bajtársakkal szépen kihalásszák a maradványokat a szerelvény alól...
..ezt láthatod a "Kontroll" című filmben...azok a mentősök például receptet osztottak meg egymással, miközben véres emberi maradványokat adogattak kézről kézre...stressznek nyoma sem volt..
18'30"-nél.. lesz mihez hasonlítani..