Megtartanád? (beszélgetős fórum)
Én semmiképp nem vállalnám be, főleg ha a férjem ennyire nem akarná....
Persze lehet, hogy meggondolja magát, de mi van akkor ha ez neki már túl sok lenne, esetleg máshogy szeretne már élni, mert elég a kettő gyerek?
Tudod volt már rá példa(persze az ellenkezőjére is), hogy a pasi fogta magát és dobbantott, mert nem ilyen életre vágyott....
Szóval én nem tartanám meg, nekem is elég a kettő gyerek(5 éves ikerlányok), véletlenül sem szülnék többet, pedig elég tűrhető anyagi körülmények között élünk.DE, az sem minden.
Van különbség a fiúk és a lányok között (főzésre gondolok elsősorban).
De füvet tuti fog nyírni (már mnost is tolja a játék fűnyírót) és szerintem más kerti munkát is fog csinálni a mamánál.
Nem vagyok híve annak, hogy dolgozzon vki tiniként nyáron, dolgozik (effektive tanul) egész évben, így nyáron pihenjen.
Ráér még megízlelni milyen is a való világ 18 évesen és nem akarnám elvenni a gondtalan tinédzser éveket.
Persze, ha dolgozni szeretne menjen, de nem fogom elküldeni:)
Rávenni sehogy nem tudod, biztosan megvan az oka annak, hogy nem akarja. Lehet, hogy csak a kezdeti "sokk"...
De ha nem fordul át benne vágyakozásba, akkor én a már meglévő gyerekeimet és a férjemet választanám. Egy embrió elvetetésével nem leszel gyilkos.
Nagyon nagyon alapos beszélgetés, okok megkeresése a férjjel, aztán meglátjátok.
5-6 nyarat végigdolgoztam, gimis koromban kezdtem, ami belenyúlt az egyetemista éveimbe. De ugyanúgy mentem kapálni, dohányt és paprikát szedni, szalmát hordani, mint a felnőttek 15 évesen is, sőt korábban. Gyümölcsszedés, fűnyírás, kerti munkák, főzés 12 éves koromtól fogva, és minden más porondon volt. Nem értem, miért kell minden munka alól kivonni a gyerekeket, kamaszokat. Aztán meg megy a csodálkozás, hogy máshoz sem értenek 20 éves korukra, mint a bulizás, ez kell, az kell, de egy épkézláb ebédet nem tudnak megfőzni, fogalmuk sincs, melyik oldaláról kell a seprőt megfogni és társai. Erről a szülő tehet.
Nem kell, hogy végigdolgozza a nyarat, kidolgozza a belét, de a pihenésen kívül igenis meg lehet mutatni egy 15 éves gyereknek, hogy mi fán terem a munka. Meglehet, még tetszene is neki egy kis önállóság.
persze, hogy nem árt meg neki, de én akkor is úgy gondolom, hogy ha nem muszáj ne dolgozzon 15 évesen nyáron.
Hanem pihenjen, nyaraljon:)
A fórumindító kérdésére a válaszom: megtartanám!
Nekem három van, de akár a negyediket, ötödiket is megtartanám, ha véletlenül összejönne, de hivatalosan már nem tervezünk többet.
A bölcsődében én úgy gondolom csak jót tanult eddig a fiam, nagyon sokat fejlődött, sok mindent megtanult (pld. közösségben lenni). Nem lesz majd nagy gond az óvodai beszoktatásnál, remélem. Imádja a gondozónéniket, ők is a fiamat. Szeretet, kedvesség veszi körül
Nem hiszek az általánosításban és abban, hogy csak az a jó, ha 3 éves koráig a gyerek otthon
marad.
Ha a család úgy működik jól és a szülők kiegyensúlyozottak, akkor a gyerek is az lesz:)
Egyetem mellett és nem 15 évesen!
A kettő nem ugyanaz.
Persze nem árt meg. De nem hiszem, hogy feltétlenül dolgoztatni kell nyáron egy 15 éves gyereket, ha mindene megvan.
Ha extra igényei vannak akkor persze, menjen el dolgozzon meg érte, de ha megtehetjük, akkor nem fogom dolgozni küldeni 15 évesen nyáron.
Nem baj az, ha meg akarod kímélni a gyereked ettől. Bár kicsit rossz megfogalmazás az, hogy "megkímélsz" valakit attól, hogy dolgozzon. Talán az szégyen, vagy esetleg valami rossz, szégyenletes időtöltés? Nem hinném. Én is dolgoztam nyaranta egyetem mellett. Nem mondanám, hogy szörnyű volt, azt sem, hogy fantasztikus. Egyet azonban megtanultam: a pénz nehezen jön, könnyen megy. Miután megtapasztaltam a saját bőrömön, hogy mennyi munkával jár megkeresni egy cipőre valót például, jobban megbecsültem a cipőt, a pénzt, kevésbé herdáltam, mint korábban, amikor csak zsebpánzként az ölembe huppant. Akkor sosem gondolkoztam el azon, vajon a szüleim mit, mennyit tesznek azért, hogy nekem legyen egy jó cipőm, amit aztán nem vigyáztam meg eléggé.
Nem mondom, hogy mártírnak kell lenni, és a gyereknek igenis dolgozni kell, mert csak akkor tanulja meg, mi az élet, de egy kis munka még senkinek sem ártott meg.
Gondolj bele: hogy fogod magad érezni abortusz után? Milyen érzés lesz? Milyen lesz utána a viszonyod a férjeddel, anyósoddal? Hányszor fogsz sírni a meg nem született gyermeked miatt?
Ha ezeken túl tudsz lépni, vetesd el!
Talán igazad van...
De sajnos sokan kénytelenek mondjuk 2 évesen bölcsibe adni a gyermeküket, mert mondjuk nagymama nincs, se rokon aki segítene. A pénz meg kell.
Én is ott voltam az első lépésnél, szónál és mégis ment bölcsibe.
Mert visszahívtak dolgozni és tudod, ha nem mész találnak mást. Na akkor lettem volna felelőtlen, ha egy jól fizető állás veszni hagyjak.
Nem ártott a kötődésünknek, nagyon anyás Máté.
15 évesen én is dolgoztam nyáron és emlékszem jó volt megvenni a márkás dolgokat.
De nem volt nyaram, mert dolgoztam. Miért baj az, ha valaki ettől meg akarja kímélni a gyerekét?