Kórházban töltött napjaink (beszélgetős fórum)

Azon csodalkozom, hogy egy idegileg instabil anyanak hogyan lehet kiegyensulyozott gyereke.

A cikkhez nem akarok hozzaszolni, az anyat minositi. Nem a korhazat.

Hát igen, olyan helyen nem hagyunk kisbabát, ahonnan leeshet... de most már megtörtént és remélem egy életre tanultál az esetből.

Elég rossz a helyzet a legtöbb kórházban, mi "csak" egyszer voltunk krupp miatt a László kórházban, de ott nagy szerencsénk volt. Az orvosok, nővérkék kedvesek voltak, pedig tele volt az osztály és megállás nélkül melóztak.

Az, hogy elvették Tőled a gyereket, meg kiküldtek elég érdekes, de abból a szempontból, hogy ezt hagytad. Jogod van 24 órában a gyereked mellett lenni, nem küldhetnek ki. Persze tudom, mennyire ijesztő egy kórházban a babánkkal, de akkor sem szabad hagyni ezt.

Sajnos máshol sem jobb a helyzet, én a kisfiammal - 5 hetes volt - a győri kórházban voltam, lágyéksérvvel műtötték. Előtte tőle is vettek vért, a kis fejéből, minket sem engedtek be, de legalább az asszisztens megnyugtatott előtte, hogy ő fogja fogni, kézben lesz, nyugodjunk meg, ide azért nem engednek szülőt, mert volt már példa rá, hogy anyuka kikapta a gyereket a kezelőasztalról, annyira sokkolta, hogy a babának a fejéből vettek vért. De hát nagyon picinek nem tudnak máshonnan...és mindenképp szükség van rá egy altatásos műtét előtt. A viziten a műtét után szintén nem lehettem bent, de mivel ugyanaz a nővérke jött a dokikkal kicsit nyugodtabb voltam, mindig simogatta, babusgatta a kisfiamat, ha nem lehettem vele, még a műtőbe is úgy vitte. Mi a gyermek sebészeten voltunk, látogatók ide sem jöhetnek, én ezt a részét megértem, mert mondjuk egy frissen műtött kis beteghez nem szerencsés, ha annyian jönnek, az meg főleg nem, ha valami betegséget bevisznek az amúgy is valamelyest legyengült gyerekhez.

Szerencsére mi 2 napot töltöttünk csak bent és kedvesen bántak velünk, de abszolút megértem a cikkíró véleményét. A szülésnél már nem volt ilyan szerencsém, mert a szülészeten azt mondták ugyan, hogy fertőtlenítő takarítást csinálnak, én mégis e-colis hólyaggyulladással mentem haza, pedig fel voltam szerelkezve minden fertőtlenítő kendővel, wc-re pedig alapból nem ülök rá idegen helyen, főleg nem kórházban.

Én soha nem értettem, hova tűnnek azok a forintok, amiket tb gyanánt fizetünk, siralmas a magyar egészségügy, és tisztelet a kivételnek, az eü-s dolgozók viselkedése is.

A cikkírónak minden jót, remélem azóta sincs semmi gond a Picurral!

NAGYON ÖRÜLTEM A CIKKEDNEK!

ÉN IS ÍRHATTAM VOLNA, nálunk is megtörtént a "halálugrás" a pelenkázóról 8 hónaposan :)Csodával határos módon agyrázkódás és mindenféle külsérelmi nyom nélkül megúsztuk! Mégis 72órát kellett volna eltöltenünk a Bp-i Madarász utcai gyermekkórházban, 20-at bírtunk. Kísértetiesen ugyanezek a dolgok történtek meg velünk is :( Mivel jogász vagyok, s 2 napja nem aludtam, bekeményítettem én is, az egészségügyi törvényt idéztem a kiskori páciens jogait védendő (pl. a vizittel kapcsolatos érthetetlen visszássággal kapcsolatban),

ez nemhogy használt, végépp elmérgesítette a helyzetet. Én lettem az " akadékoskodó anyuka" az eü. személyzet szemében (aki a kórházi hieraechiában minél lejjebb áll, a szülővel annál szemtelenebb!) Pl. prof. dr. Kerényi Imre nemcsak az ország egyik legjobb gyerekorvosa (urulógus),hanem egy valódi úriember(anyukákkal),mosolygós-vicces nagypapa(a gyerekekkel). Ellenben a takarítónő nyomdafestéket nem tűrő monológ kíséretében vágta ki a csomagomat a kórház folyosójára, mivel be merészelem tenni a "babaketrec" alá. Ezen ma már csak mosolygok, de akkor elsírtam magam :(

Egyébként, hogy szólni mertem az embertelen bánásmód miatt, egész lavinát indított, mivel az osztályon (tartósan) senyvedő többi (csöndben elégedetlenkedő, szólni nem merő szülő) anyuka felbátorodott az én példámat látva...

Amikor a 2.este kértem a zárójelenést, mondván, hogy távozunk, azzal fenyegetőztek, hogy JELENTIK A GYÁMHATÓSÁGNAK AZ ÜGYET (VÉGÜLIS CSAK ÉN ÁLLÍTOM, HOGY LEESETT A BÉBI, LEHET, HOGY MEGVERTÜK...) VÉRLÁZÍTÓ!!!!!

De pozitív példa is van: a Bethesda Gyermekkórházról és személyzetéről csak pozitívan tudok nyilatkozni!!!

(Érdemes lenne kielemezni, MIÉRT a különbség...)

Sziasztok!hawkmonn,azt hiszem,tudom,melyik kórházról beszélsz,mi is voltunk ott.Amiket leírsz,az velünk szinte szóról szóra megtörtént.Nekem a legjobban az nem tetszett,hogy vizitkor nem lehet benn lenni és az én kisfiam sem tudta elmondani,mit mondtak(akkor volt 2 hónapos),a dokinak meg szó szerint bottal üthettük a nyomát.

Viszont a napokban,pontosabban most csütörtökön nekem is el kellett szenvednem egy kórházi traumát.Igaz,mi a kisfiammal gyakorlott kórházban fekvők vagyunk,nekünk évente 8-10 alkalom meg se kottyan.Epilepsziás és emiatt gyakran vagyunk benn.Gyógyszerekre nem reagál,akármit adnak neki,napi szinten rohamozik.Emellett még dongalába is van,meg nem tud beszélni sem,meg még ülni sem.Szóval egy 9 éves óriásbaba,szó szerint.Szóval ,rohamozik.Csütörtökön este,már nem tudtam mit csinálni,kihívtam az ügyeletet és az nem jött ki,hanem kiküldte a mentőket.Ez eddig okés.A mentőben,út közben a kórházban,volt két nagy rohama,amire adtak neki gyógyszert.Mire beértünk teljesen feltisztult,csak nyomott volt a nyugtatótól.A dokinő megkérdezte,miért is kellett most kórházba jönni??Egy roham miatt??Aztán ,kérdezi,mi a gyerek alapbetegsége,mondom epilepszia.erre ő:anyuka,az nem az alapbetegség.Mondom neki,akkor mi a fenére kezelik 9 éve??Hát nehogy mát én legyek a gyerekemhez hülye!Erre felsoroltam a betegségeit.Aztán a gyógyszerérzékenység!!Mondom,miket nem kaphat,mert az egyiktől a hasa megy,a másik rohamot okoz,stb,stb.Erre az okos nővér!!ÉS HONNAN TUDJA,HOGY EZEK MIT VÁLTANAK KI A GYEREKNÉL?KIPRÓBÁLTÁK??Majd nem odavágtam neki,hogy nem ba..meg,kiszívtam a kisujjamból.A következő,hogy hova tegyenek,ha már itt vagyunk,Megjegyzem,évente ebben a kórházban is vagyunk jópárszor.Kaptunk egy szobát,a gyerekemnek véletlenül sem nagy ágyat adnak,nehogy már!Azért el lehet képzelni egy 9 éves gyereket,aki akkora mint a korabeliek,egy kis ágyban.Még ezt a békát is lenyeltem,gondoltam ha együttműködő vagyok,akkor nem csesztetnek,meg ismernek már,mintha hazajárnánk.Másnap alig vártam a vizitet,gondoltam elküldenek kivizsgálásra,hátha a gyereknek van valami infekciója és attól rohamozik.Meg vártam a neurológust is,hátha megvizsgálja.Csajok!!Én majd seggre estem!A doktornő,aki általános gyermekorvos,bejött vizitkor,hogy mehetünk haza!!Már a mentőt is meghívta!!!Szóval a felelősségtudat a béka segge alatt,és ha valami nagyobb baj lenne,én lennék a hibás.Egy ismert epilepsziás gyereket hazaküldeni úgy,hogy meg sem vizsgálta,csak meghallgatta és szevasz.Igaz,így a felelősség nem az övéké.Szóval,elkeserítő.hogy a gyerekekkel így bánnak és ez sajnos országos szinten így van.Tisztelet a kivételnek,mert van ellenpélda is.Ne haragudjatok,hogy ennyit írtam,csak azt szerettem voLna ezzel mondani hawkmoon-nak,hogy NEM VAGY EGYEDÜL!!!ÉS EGYÜTT ÉRZEK VELED!!!!Jobbulást a Picurkádnak!!!

Én vagyok a pozitív példa. Én 6 napot töltöttem kórházban a 1,5 éves kisfiammal. Nagyon segítő készek voltak a nővérek, bármi kérdésem volt válaszoltak, persze nem vagyok az a típus, hogy most azonnal jöjjön valaki és szívja le a gyerekem orrát, most azonnal mondják meg mit, hogy. Türelemmel kellett lennem mivel nem mi voltunk az egyetlenek az osztályon, de segítettek, amiben kellett. A higiéniára mindenkinek saját magának kell ügyelni. Azért mert fizetős szobában voltam, még nem ültem rá a wc ülőkére....és igen, a gyerekem előtt és után lefertőtlenítettem a kádat, attól függetlenül, hogy a szemem láttára takarították a wc-t fürdőt. Az a biztos, amit én megcsinálok. Az orvosok csak akkor mondtak valamit, ha kérdeztem, maguktól nem igazán, ez szomorú, viszont az összes vizsgálatra bemehettem és minden viziten ott voltam. Hogy miért nem engednek be akárkit az osztályra látogatóként....nem tudom de én örültem, hogy nem flangálnak fel-alá mindenféle alakok, nem hoznak be mindenféle nyavaját, pláne egy 6 hónapossal még külön jó szerintem, hogy minél kevesebb idegennel érintkezik közvetve. Én ennek a szabálynak kifejezetten örültem. Mi meg tudtuk oldani a férjemmel ezt a kérdést. Egyébként sokan rossz véleménnyel vannak arról a kórházról, ahol én voltam, de én a szüléskor is és most is csak jó véleménnyel jöttem el. Ennek ellenére remélem soha többet nem kell kórházban lennünk.

És még egy...nem bántásból, de SOHA ne hagyd felügyelet nélkül a gyerekedet olyan helyen, ahol nem biztonságos, és nem tud magától biztonságosan közlekedni pláne az ágyon, etetőszékben, megspórolhattad volna ezt a rémálmot.

Jobbulást és máskor egy percre se hagyd magára.A többit leírtad,ilyen ez hurrá itt a mi országunkba:-))Megnyugtató mi?Erre érdemes fizetnünk a tb.

Addig jó amíg az ember egészséges.Jó egészséget nektek és vigyázz a babócádra:-)

aki járt már gyerekkórházban az nem lepődik meg a cikkeden, de elszomorító, hogy máshol is ez a helyzet. És ahogy beszélnek az emberrel, mintha egy anyuka marha hülye lenne, ha pedig visszaszól, akkor meg majd leharapják a fejét, bár ez az ő szegénységi bizonyítványuk..

A lányommal tavasszal mi is töltöttünk pár napot kórházban, én nem fürdettem meg, hanem vizes textilpelussal áttörölgettem, még jót is tett a bőrének (ekcémás a bőre), sokkal szebb lett neki:)

Jó egészséget és nőjetek nagyra!

Sajnos el kell,hogy keserítselek,de sehol sem jobb a helyzet.Az én gyerkőcöm légcsőszűkületes,ez miatt mi is voltunk pár kórházban.Találkoztunk jóval,rosszal egyaránt.Én a közös kádban való fürdést úgy oldottam meg,hogy fertőtlenítettem minden fürdés előtt a kádat.Nálunk is volt olyan kórház,ahol még vérvételnél se lehettem a gyerekemmel,de olyan kórház is volt,ahol minden vizsgálatnál a gyerek mellett voltam,vagy éppen én fogtam,míg vizsgálták.És volt olyan is,ahonnan saját felelősségre hazahoztuk,mert féltünk,hogy valamit összeszed.Két kórház sem egyforma.

De azt kívánom senkinek ne kelljen kórházba ,mennie,főleg nem gyerekkel.

Nagyon sajnálom a kicsit és téged is.

De ez a felháborító, hogy a legtöbb kórházban ez van, így bánnak az emberrel, még az eü.-ben dolgozókkal is, nemhogy mással. Kész fertő a legtöbb hely.

Nagyon sajnálom hogy ide jutott az egészségügy.

Egy egészségügyi dolgozó