Kisgyerekes álláskeresők klubja (nyílt klub)
Szeretnék csatlakozni ehhez a klubhoz!
Háát nem elsősorban a lelkivilág támogatása volt a célom. Bár most, hogy írod, tényleg ebben a nehéz helyzetben ez is elengedhetetlen.
Sok sikert neked is és ne okozz magadnak fizikai tüneteket! Mindig van kiút, csak meg kell találni.
Szia!
Hát a Gyed már úgyis csak két hónapig jön, úgyhogy annak a lemondását ne bánd!
Az eladói tanfolyam viszont egy szemfényvesztés. Nem hiszem, hogy megéri. Ha sok szabadidőd van és nem tudsz magaddal mihez kezdeni, akkor persze jó lehet. De -hiába szólnak a hirdetések szakképzett eladóról- ha szimpatikus vagy felvesznek anélkül is, ha nem akkor meg azzal együtt sem.
Próbálj az átmeneti hónapokra segélyt kérni. Az önkormányzatoknál vannak elérhető lakástámogatási illetve átmeneti szociális segélyek, de van ahol (gazdagabb településeken) hitelt is tud adni az önkormányzat. Keress fel egy családsegítőt. Ha többet nem is, de havi 15-20 ezret össze lehet hozni három-négy hónap erejéig.
Sziasztok!
Örülök, hogy eszedbe jutott támogatni az álláskereső anyukák lelkivilágát!A lányom 6 és a fiam 1 éves.Március 9-én szűnt meg a munkaviszonyom...Annyira megviselt, hogy depressziós lettem és már fizikailag is megmutatkozott a lelki bajom.Aztán erőt vettem magamon és próbálok túllépni rajta.Nehéz.A gyerekek adnak erőt.
Sziasztok!
Nekem is hasonló problémáim vannak,még pedig hogy a kisfiam júni 1-én tölti a 2 évet,bölcsibe nem járunk,mert szeretnék egy tanfolyamot elvégezni a munkaügyön keresztül,viszont ahhoz le kell számolni a jelenlegi munkahelyemről,mert regisztrálni kell a munkaügyön a tanfolyam elkezdéséhez,ami szeptemberben indul.Na már most,ha magamtól leszámolok,akkor tudtommal nem kapok 3 hónapig munkanélkülit,nem lesz GYED sem,csak GYES,ami 30.000ft kb.Visszamennék dolgozni,de nekem sincs kire hagyni a gyerkőcöt,mert 3 műszakban dolgoztam,és a párom is 3 műszakban dolgozik,még ha váltanánk is egymást,akkor is fenn áll az a két óra váltásnál,ami kiesik,ráadásul ők fordítva mennek,ezért 2 hetente egy hetet mindenképp ütköznénk,és az nem jó.Így arra a döntésre jutottam,hogy elvégzem az eladói tanfolyamot,aztán megpróbálok állást keresni,csak azt nem tudom,hogy addig,amíg tanulok,kapok e pénzt a munkaügytől,meg mit fogok csinálni júniustól szeptemberig 30000ft-ból,mikor van hitel is a nyakunkon:S A személy és vagyonőrim meg van,de azzal meg végképp nem tudok mit kezdeni,mert ott 12 óráznak stb.Szóval gondban vagyok:S
Húú ez aztán az életút!
Hozzád képest én egy mezei földi halandó vagyok...
Tanárként és könyvtárosként a szakmámban esélyem sincs elhelyezkedni, mivel létszámstopp van. De nincsenek magas igényeim. Elmennék én takarítani, eladónak, akárminek, csak legyen normális a fizetés és bírható a munkaidő beosztás.
Nekem 2007.júliusában született a kisfiam. Előtte 5 hónapos terhesen estem bele egy leépítésbe. De ha nem is küldtek volna el, akkor sem tudnék visszamenni, mivel az egy Budapesti munkahely volt, azóta pedig Győrbe költöztem.
Egy hónapja került bölcsibe a kisfiam.
Sajnos egyedülálló anya vagyok, ezért csak olyan munkahely jöhet szóba, amit össze lehet egyeztetni a bölcsi nyitvatartásával. Semmi nagyszülői vagy egyéb segítségem sincs. Így elég nehéz még elindulni is...
Eddig csak egy ajánlatom van. Egy telefonos cég 6 órában, váltott műszakban alkalmazna nettó 55 ezer forintért. Ez mondhatnánk több, mint a semmi, de mégis...a pénz éhenhalni is kevés, ráadásul hetente kétszer-háromszor este 8-ig kellene bennmaradni és addig nekem kellene fizetnem bébiszittert.
Holnap bemegyek egy próbanapra. Meglátom érdemes-e akár rövid távra is bevállalni.
Szia
Csenge születése után 15 hónappal - 2007. decemberében - állásajánlatot kaptam egy főiskolai tanáromtól. Akkor az az állás nem jött össze, de nem is nekem - kisgyermekes anyukának - való volt (3 hónap a Fülöp-szigeteken). De bogarat tett a fülembe, elkezdtem állást keresni.
A régi helyemre ugyan visszavártak, de az sem volt nekem való, mert messze volt, nem értem volna a bölcsihez délután, alig láttam volna a gyereket a munkábajárás miatti utazgatás miatt, stb.
8-10 fejvadászhoz adtam be az önéletrajzomat. Végül februárban behívtak egy helyre, de nem azzal a melóval kapcsolatban, amire eredetileg jelentkeztem.
Két forduló volt a fejvadásznál - anélkül, hogy tudtam volna, hogy milyen cégről van szó; a pozíciót és a munkaköri leírást megmutatták - utána találkoztam az ügyvezetővel, majd negyedik körként a lengyel pénzügyi igazgatóval.
Március közepén kezdtem a cégnél.
Az állásinterjúkon furán éreztem magam. 1,5 éve nem beszéltem felnöttekkel "komoly" dolgokról, a nyelvtudásom egyszerűen elmúlt, önbizalom nulla, stb.
Az új cégnél sokáig nem találtam a helyem. Minden kollégám egyedülálló volt, gyerek nélkül, meló után és hétvégenként összejártak. Erre persze nekem nem volt időm és igényem sem. Én minden délután rohantam haza a családhoz. Nehezményezték, hogy én a munkaidő végén lelépek, nem túlórázom. 2-3 hónap kellett, hogy megszokjam és ne érdekeljen.
Jövő januártól újrakezdem...
A sok külföldi út (bár reggel megyek, este jövök) miatt már ez a meló sem lesz jó.
Már vége a babázásnak és újra munkába kell állni. De közben megszűnt a munkahelyed, vagy anyaként már nem tudod vállalni a régi munkaidőt, ezért elölről kell kezdeni az önéletrajzok szórását.
Segítsünk egymásnak! Talán így könnyebb lesz.