Főoldal » Fórumok » Hobbi & Otthon fórumok » Kísérők az életben. Kutyák, cicák, tekik és egyebek... fórum

Kísérők az életben. Kutyák, cicák, tekik és egyebek... (beszélgetős fórum)


9. sanyinak (válaszként erre: 8. - Suesue)
2020. dec. 6. 17:02
Van amelyik több, némelyik kevesebb örömöt okoz. Minél inkább emberihez, vagy még inkább egy gyerekéhez hasonló a viselkedése, annál inkább szeretjük őket és gondoskodni akarunk róla.
8. Suesue (válaszként erre: 7. - Sanyinak)
2020. dec. 5. 22:54

Tisztában vagyok vele, csak az elvesztésük fájdalmas, de mindezek ellenére biztos vagyok benne hogy mindig ha tehetem lesz kisállat nálam.

Nagyon sok örömöt szép emléket hagynak maguk után. Most rossz, de ez idővel csökkenni fog.

2020. dec. 5. 21:14

Ha valaki befogad az életébe egy háziállatot, akkor számolnia kell vele, hogy az előbb-utóbb kimúlik.

Ez az ára a házi kedvencekkel átélt örömöknek.

6. 184481d874 (válaszként erre: 2. - L.luiselotte)
2020. dec. 5. 20:07
Bizony igy van.
2020. dec. 5. 20:06
A cicuskánkat 14,5 éve hozta a nagyobbik fiam este haza,amikor a Főiskoláról jött haza hétvégén.Igazából sohasem terveztünk kisállatot a nem túl nagy lakásunkba,főleg Nagyi ellenezte,de másnap már ő csüngött legjobban az apró kiscicán.Imádta ,mint ahogy mindannyian szeretjük...családtag.Nem rég nagyon beteg volt a cicusunk és nagyon aggódtunk,nem érdekelt bennünket a sok kellemetlenség ami a betegségével járt,féltünk ,hogy elveszitjük.A szeretetet ő is érzi és amióta Anyukám tavaly elhunyt azóta még jobban ragaszkodik hozzánk.Fontos helyet foglal el ez a kis állat az életünkben.
4. 184481d874 (válaszként erre: 1. - Suesue)
2020. dec. 5. 19:59
Őszintén sajnálom.Szeretetet adott és kapott.
2020. dec. 5. 18:55
Nagyon sajnálom. Cicuskád most már örökre Veled lesz, az emlékeidben. 😟 Bizony most a többi cica vigaszt nyújt a bánatban.
2020. dec. 5. 18:49

Nagyon sajnálom a szép cicádat.

Nekünk 1 macskánk van, de 5 év után nem is tudom, mi lenne velünk nélküle, szombat lévén ( itthon vagyunk ) most is ő a sztár.

2020. dec. 5. 18:08

Tegnapelőtt örökre elaludt a cicám 4 éves és 7 hónapos volt kereken, fajta cica révén veszélyeztetett körhöz tartozott abban a kategóriában. Sajnos a HCM egyfajta genetikailag örökölhető nem minden esetben diagnosztizálható betegség ami a cicák 10%-át érinti, de a nagytestű fajták esetében eléri a 40%-os arányt. :(

A betegségről nem is tudtam addig hogy létezik, először olyan 6-éve hallottam hogy egy cica összeesett és meghalt.

Az évek során több kisállat volt a társam hosszabb rövidebb ideig, fájdalmas az elvesztésük, ennek a fórumnak az a célja, hogy ki tudjuk írni elsősorban bánatunkat, de a velük kapcsolatos emlékeinket is.

Sirius volt a cicám neve egy igazi macinak nézett ki, nem volt neki nehéz, mert 10 kg fölött volt a súlya, de nem volt tûlsúlyos csak nagy testű. Szerencsésnek érzem magam és őt is, mert álmában ment el, amikor kerestem mert nem jött kíváncsiskodni mint ahogy szokott ahogy megjön a cicatápos csomag akkor megláttam azt hittem alszik ahogy lehajoltam és megsimogattam éreztem, hogy már hideg és merev, nem hűlt ki teljesen próbáltam masszírozni hátha beindul a keringés, de így utólag tudom hogy elkéstem.

Azóta utána olvastam mi okozhatja és még ha állatorvosi rendelőben lettünk volna akkor sem lehetett volna megmenteni. Hiányzik, az az öröm az ürömben hogy nem egyedüli volt, a többiek itt vannak mellettem, és vígaszt nyújtanak, aznap sokat sírtam szinte egész nap, de tegnap már kezdtek vigasztalni a többiek. Kellett nekem szerintem a többi cica ahhoz, hogy ne csak ő járjon az eszemben.

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook