Kinek mi erről a véleménye? (beszélgetős fórum)

Szia Kata!

Én nagyon sokat vigyáztam az öcsémre 12 éves koromtól fogva. Suliból hoztam, délután tanultam vele, elláttam napközben, stb. 6,5 év van köztünk. Eleinte boldog voltam, meg büszke, hogy a szüleim rám merik hagyni a kisöcsém és én teljesíteni tudom a "feladatom". Kivéve, ha a kisöcskös egy átok. Soha nem hallgatott rám, mindig könyörögni kellett neki a suliba, hogy öltözzön, induljon, lekéssük a buszt, ne legyen rossz, üljön le, stb. Ő pedig mit válaszolt? Maradj csendbe, nem vagy az anyám! Nekem egy kínszenvedés volt megélni ezt az egészet. És a mai napig is irtózom a gyerekektől, mert csak az jut az eszembe, hogy mennyit szenvedtem az öcsémmel. Ma már, lassan 24 évesen kezdünk gondolkodni a babán a párommal, de őszintén megmondva nem sok kedvem van egy gyerekhez. Persze a sajátomat biztosan fogom szeretni majd, ha már az én hasamban lesz, és én fogom világra hozni, nevelni...de addig is ez nekem csak egy kellemetlen téma... És a mai napig nem tudok mit kezdeni egy gyerekkel ha a kezembe adják, világgá futnék.

De ezen kívül, ahogy már leírták előttem is, sokkal érettebb a gondolkodásom a mai napig, mint pl a velem egykorú unokatestvéremnek. Sokkal hamarabb felnőttem, önállósodtam, és terveztem az életem, mint pl más. (tisztelet a kivételnek!).

Ezzel csak azt akartam leírni, hogy 2 oldala van az éremnek. Nagyon jól gondold meg, ha ráhagyod a kislányodra a legkisebb gyereket, mert a baj tényleg nem válogat, és megtörténhet egy pillanat alatt. Kívánom nektek a legjobbakat! :)

Azta mindenit!:DDD Ez biztosan csak mese!:DDDDD

Természetesnek,és talpraesettnek neveltek???

Lehetetlen! :DDDDD És még élsz???:DDD

Bocsánat megint! Csak a csodálkozás taposott ki belőlem!:)))

"És volt, hogy kigyulladt a biztosító szekrény, mi meg ott voltunk egyedül, de megoldottam. 10 évesen!"

Óriási.

Nagyon köszönöm a hozzászólásodat!

Mondom én ezt csak az látja át aki maga is benne volt!

Különben könnyű okosnak lenni!

Mereszti hmmmm..... bátor vagy!!

ki fognak tiltani ha így fojtatod!!

Közönséges vagy, és önigazolást keresel.

Ellenvéleményt nem fogadsz el.

Teljesen fölöslegesen nyitottad a topikot, itt senki másnak nem lehet igaza, csak neked.

Menjél szépen és főzesd meg a gyerekkel a vacsorát.

Jelen pillanatban én látom el nem csak a 7 évest de mind a négyet,és 1 év múlva se ellátni kéne őket,nem elhagyni akarom őket hanem DOLGOZNI!!

De úgy látom ti azt becsülitek aki szüli a gyerekeket és otthon mereszti a pi...ját!

Ha vállal, lássa is el.

Ne a nagyobb gyerekek gondozzák a kicsiket, hanem az anya.

Ha magánügy minek indítottad a topicot?

+ Véleményt vártál, de ha már valaki nem helyesli hogy a kicsi gyereked vigyáz a még kisebbre, annak neki esel...

Értelmetlen volt ez a topicindítás, vagy azt hitted hogy megnyugtatják a lelkiismeretedet????

Ez megint a tipikus esete annak, hogy aki azt mondja, hogy "persze, szuper, csináld csak!" az neked a normális, minden más meg csak fikázás

Te nem véleményt akarsz a meglehetősen ellentmondásos tervedről, hanem hogy mindenki ajnározzon, hogy micsoda szuper ötlet.

Aztán mikor megmondják az arcodba, hogy nem olyan szuper ötlet, vérig vagy sértve, és vagdalkozol.

El lehet gondolkodni a véleményeken, ha nem megy, akkor nem kell fórumozni :)

Hogy tudod az akkori állapotot összehasonlítani a mostanival? Az egész élet modernebb lett, az emberek másképp gondolkodnak, te sem száraz kenyeret eszel (gondolom) naponta egyszer, és szerencsére nem kell óvóhelyen bújkálnunk.

Van, amikor a kényszer nagy úr, de a fórumindító problémáját szerintem másképp is meg lehet oldani, minthogy a gyerekre bízza a gyereket.

Most akkor had képviseljem én a másik oldalt, vagyis a gyerek oldalát!

Én tökéletesen megértelek téged, és átérzem a helyzeted!

Nekem 10 évvel fiatalabb öcsém van, és Édesanyám ugyan ebben a dilemmában volt. Szegények voltunk, egy 100 éves tömés házban, és a szüleimnek muszáj volt dolgozni, hogy előre jussanak. Bár anyukám gyesen volt, mellékesben gyümölcsöst gondoztak, abból volt a pénzünk. November 29-én született az öcsém, két hónappal később már az almásban metszettek. Nekem pedig nem volt választásom. Anyám megmutatta a pelenkát, a cumisüveget, és hogy hogy kell használni. Onnantól kezdve heteken keresztül reggeltől estig én voltam a tesómmal. Mellette anyám elvárta hogy rend és meleg legyen mire haza ér. Nem mondom, hogy könnyű volt, de nekem a testvérem sosem volt terhemre! Ez így ment hosszú éveken át. Persze elvárták, hogy kitűnő legyek a suliban és az is voltam. Mellette pedig ugyan úgy dolgoztam én is a gyümölcsösben.

Én voltam a tesóm 2. anyja, volt hogy anyának hívott engem...

És volt, hogy kigyulladt a biztosító szekrény, mi meg ott voltunk egyedül, de megoldottam. 10 évesen!

Ha úgy érzed, hogy a lányod alkalmas és érett erre a feladatra, akkor tedd meg amit meg kell tenned! Ettől csak még talpraesettebb lesz! Inkább vigyázzon a testvérére, mint hogy éhen vesszenek!!!!

És volt ennek számos pozitív oldala is. 19 évesen elköltöztem otthonról, saját lábamra álltam egyedül egy albérletben, két helyen dolgoztam és soha nem szorultam senkinek a segítségére!

Ma egy gyönyörű 10 hónapos fiú anyukája vagyok, és egy percig sem jelentett gondot, hogy mit kell vele tennem. Egy mozdulat sem volt idegen, mert már elláttam egy gyereket. Tudtam, mit hogy kell csinálni, mit ehet, hogy pelenkázzam, fogjam.

Köszönettel tartozom a szüleimnek, hogy bedobtak a mély vízbe, és megtanítottak megállni a saját lábamon!!!