Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Keresztlányom fórum

Keresztlányom (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Keresztlányom

1 2 3
46. Katka83 (válaszként erre: 45. - 707655fba1)
2008. nov. 2. 20:50
Nekem sem teljesen egyértelmű,de úgy látom a cikk írója nem akar minket meggyőzni az igazáról.
2008. nov. 2. 20:41

Lehet,hogy nekem nehéz a felfogásom, de változatlanul nem értem ezt az egész történetet.

Ha olyan körülmények között élt az anya, akkor miért CSAK a nagyobb gyermeket kellett a testvérnek felnevelni? A kicsit nem kellett volna gyermekotthonba elhelyezni, csak a nagyobbikat?

Nem lehetett volna úgy segíteni, hogy a testvérek ne külön nevelkedjenek?

44. Katka83 (válaszként erre: 43. - Liliána1996)
2008. nov. 2. 20:25
Akkor lenne szép,ha az édesanya nevelte volna fel kislányt.
2008. nov. 2. 20:06
Ez egy nagyon szép történet !
42. 707655fba1 (válaszként erre: 39. - Cservenák Vali)
2008. nov. 2. 18:44

A 23. és 29. hozzászólásban feltett kérdésekre még nem olvastam választ.

Kíváncsi lennék a válaszokra én is.

41. Kicsimkicsim (válaszként erre: 39. - Cservenák Vali)
2008. nov. 2. 16:57
Számomra - minden infóhiány ellenére - az volt a döntő a véleményalkotásban, a többiekkel ellentétbe, hogy a keresztlányod Anyának hív. Ez nem lehet véletlen, és kényszeríteni sem lehet egy viszonylag nagy (5 éves) gyereket erre. Ezért gondoltam, hogy egy sok rosszat kínáló helyzetben ez volt a legkevésbé rossz döntés, sőt esetleg az egyetlen jó.
40. 9bbaa658f2 (válaszként erre: 39. - Cservenák Vali)
2008. nov. 2. 14:23
Csak tisztelni tudlak érte,amit tettél.Rengeteg érzés kell legyen egy emberben,hogy ezt megtegye.A gyerekeknek szükségük van szeretetre te megadtad azt amit kellett.
39. Cservenák Vali (válaszként erre: 38. - Kicsimkicsim)
2008. nov. 2. 14:17
igen jól látod a helyzetet nem kölcsön kértem nem végleg lett elszakítva az édesanyjától,sem a testvérétől,egyébként amikor a huga kicsi volt akkor nagyrészben a nagymama nevelte,mert olyanok voltak a körülmények. Aikik elitélik ezt a tette azoknak üzenem,hogy jobb lett volna gyermekotthonban elhelyezni,vagy inkább a saját testvérénél?A keresztlányom pici kora óta jobban ragaszkodott hozzánk mint a saját szüleihez .Az apa nem látta 12 évig nem volt rá kíváncsi. Az anya olyan életet élt,hogy jobbnak látta ha én nevelem a kislányát ,egyébként 5 éves korától neveltem 17 éves koráig aztán visszament az édesanyjához, és azóta is anyának hív ,neki kettő anyukája van aki megszülte és aki felnevelte. Mind a kettőnket nagyon szeret és egy cseppet sem itéli el az édesanyját,hogy nem ő nevelte fel.A környezetben élők ezért tisztelnek,hogy minden anyagi támogatás nélkül 12 évig neveltem a keresztlányomat. Szerintem rajtam kívűl vannak még az országban ilyen sorsok mint az enyém.Nekem van egy 10 éves kislányom aki l998 ban született. amikor a kerezstlányom 15 éves volt. Nagyon szeretik egymást,Csak ennyit akartam a hozzászólásodhoz irni. Köszönöm.
38. Kicsimkicsim (válaszként erre: 34. - 707655fba1)
2008. nov. 2. 13:20
A magam részéről említett szélsőséges abszurd helyzet nem anyagiakra vonatkozott, olvashattad, hanem élet-halál kérdés volt. És továbbra is tartom, hogy az élet tud produkálni kegyetlen helyzeteket, amikor az igazi jó édesanya lemon a gyermekéről inkább, mert az a helyes döntés (ld korábban a bibliai Salamon-példát), ami ugyanakkor nem jelenti azt, hogy pusztán az anyagiakért mintegy eladnám őt. Mert épp gyakorló anyaként jólesően tapasztalom, hogy az anyai öleléssel semmi nem ér fel.
37. Kicsimkicsim (válaszként erre: 36. - Monika1225)
2008. nov. 2. 13:15

Igen, ilyesmire gondoltam én is.


De még most is azt mondom, nagyon hiányos a történet, és épp a leghangsúlyosabb elem hiányzik belőle. Ok, hogy nem publikus a szennyes, de akkor mi értelme cikket írni?

2008. nov. 2. 09:14

elhiszem, hogy a gyerek utáni vágy óriási teher, de biztos, hogy ez volt a leghelyesebb járható út? persze ha a gyerek , és a kistestvér nem szenvedett emiatt lelkileg akkor elképzelhetőnek tartom , hogy ott és akkor abban a helyzetben ezt láttátok jónak! Mivel részleteket nem ismerónk igy csak arra gondolhatok, hogy ez történhetett. én , őszontén megmondva ezért sem dicsérni sem elitélni nem szeretnék senkit!


De az tény, én nem adnám őket oda soha senkinek semmilyen jobb anyagi kilátásba, mert ha az egyiknek mindene megvan , a másiknak akinek semmi sincs, hogy nézek a szemébe??????

2008. nov. 1. 22:33
Sziasztok.Nincs az a pénz ,nincs az a gazdagság ,ha az egész világ minden kincsét kapnám,akkor sem adnám a gyerekemet.Inkább segitenék a hugomnak ugy, hogy nem veszem el az anyukájától,és a kistesojától a gyereket.Ilyent nem szabad csinálni egy anyukával egy kistesóval,na meg a felnevelt lánnyal sem.Szerintem ez igy nem hepyend.:(
34. 707655fba1 (válaszként erre: 33. - Kicsimkicsim)
2008. nov. 1. 20:20
Én pedig előbb adnám el a fejem felől a házat, és előbb halnék éhen, mint bárkinek odaadjam a gyermekemet!
33. Kicsimkicsim (válaszként erre: 32. - 707655fba1)
2008. nov. 1. 19:39
Persze, nem titkos. Én semmilyen okból nem tudnék róla lemondani - és nemcsak azért mert nincs testvérem. De ezt csak most mondom, a mostani eszemmel elképzelhető esetleges okokra gondolva. Lehetnek azonban elméletileg (remélem nem lesznek) olyan szélsőséges okok, hogy odaadom (süllyedő hajóból csak ő menekülhet egy arra jövő csónakra, meg egyéb ilyen abszurd helyzetek). Az eddigi hozzászólásaimban pusztán arra próbáltam célozni, hogy nem tudjuk, miért döntöttek így.
32. 707655fba1 (válaszként erre: 31. - Kicsimkicsim)
2008. nov. 1. 16:59

Megnéztem az adatlapod, remélem nem baj.

Te odaadnád azt a pici babát a testvérednek?

El tudsz képzelni olyan helyzetet, ami miatt lemondanál róla?

31. Kicsimkicsim (válaszként erre: 29. - 707655fba1)
2008. nov. 1. 12:19
Szerintem voltak itt nagyon erősen megfogalmazott ítélkező stílusú vélemények. Amik a kapott infók birtokában durvának számítanak. Erre kívántam csak utalni, hogy kívülről sok minden látszódik egyértelműnek, de az adott helyzetben biztos nincs "jó" és "rossz" döntés csak esetleg jó pár álmatlan éjszaka.
30. mel81
2008. nov. 1. 11:02
Én csak azt nem értem, hogy a kisebbik lány miért maradhatott a szüleinél, ha annyira iszonyúak voltak a körülmények? És mi alapján lett kiválasztva a nagyobbik lány? Gondolom a húgod mindenben támogatta az otthonmaradt lányát, ha ő bejutott a közgázra. Veszélyben volt a nagyobbik lány, mert az apja verte? Így tényleg nehéz erről a történetről bármit is mondani, mert az ember nem tud lényeges infókat, és így esetleg rossz következtetéseket hoz, amivel nemhogy megerősíteni nem fog, de még el is ítél!
29. 707655fba1 (válaszként erre: 28. - Kicsimkicsim)
2008. okt. 31. 20:12
Szerintem senki nem játsza azt, hogy ő a "világ bölcse". Csupán elmondta mindenki a véleményét. Ha valaki nem kíváncsi más véleményére, az nem ír egy ilyen oldalra!
2008. okt. 31. 18:38
Én továbbra is azt érzem, nagyon rövid és hiányos a történet. Ezt nem rosszallóan írom, hiszen jó okod lehet, hogy nem teregeted ki a (hugod) családi szennyesét. Mindössze ennyiből azonban nem lehet komolyabb véleményeket fogalmazni - érthető, hogy mindenkinek az üt szöget a fejében, miként mondhatott le az anya a gyerekéről. Én ismerek olyan sztorit, amikor az a jó döntés (a bibliai Salamon előtt az igazi anya döntése), lehet ez is az - de csak lehet persze. Ám azt hiszem, ha a lány, az édesanya, a nevelőanya is jónak érzi ezt, akkor kik vagyunk mi, hogy világ bölcseként ítélkezzünk?
2008. okt. 31. 18:36
Igazából nem tudom, hogy minek írtad ezt le, és mit vársz a többiektől. Megértést? Csak mert szerintem inkább a testvéredet kellett volna támogatni, hogy fel tudja nevelni a gyerekeit. Bár azt is nehezen tudom elképzelni, hogy odaadnám a gyerekemet a testvéremnek, hogy ő nevelje, bármilyen körülmények között is élnék. Így nem értem őt sem, hogy hogy tehette. Igazából még nem is hallottam hasonlót, és nekem elég negatívként jött le akár a Te akár a testvéred részéről. A gyerek fejébe meg már bele sem merek gondolni :o(
26. Katka83 (válaszként erre: 17. - Cservenák Vali)
2008. okt. 31. 18:15
Meg kell értened azokat is,akik nem helyeslik ezt az egészet.Neked is érezned kellett amikor megírtad a cikket,hogy nem fog mindenki egyetérteni veled.Attól még lehet,hogy helyesen döntöttél,de nekem,mint kívülállónak más a véleménye.De nem tudom a helyedben lehet,hohy én is ezt tettem volna,ki tudja.De más szemszögből éltem át hasonlót,ezért vagyok szkeptikus.
25. winny
2008. okt. 31. 17:53

Őszintén tisztellek,hogy vállaltad az életed a fórumon.

Értsd meg a keresztlányod kérlek!

A szülőt főleg az anyát nem lehet pótolni.

2008. okt. 31. 16:44
Nézhetjük úgyis,hogy segítettél rajta,de szerintem önzésből,mert neked nem lehetett gyermeked.Ha lett volna,akkor is megteszed?
23. 98b468bba8 (válaszként erre: 22. - 707655fba1)
2008. okt. 31. 16:40
Egyetértek. Viszont ezen kívül szép történet.:)
2008. okt. 31. 15:33
Az alapján, ami a cikkből kiderül (mert minden apró részletet nem ismerünk), nekem nagyon furcsa ez a sztori. Nem tudhatom mit hoz még a sorsom, de ha kenyéren és vízen élnénk sem adnám oda a gyermekemet senkinek! Ha a másik oldalon lennék, eszembe nem jutna "elkérni" a testvérem egyik gyerekét sem, inkább segíteném anyagilag, ha lenne rá módom.
2008. okt. 31. 15:12

Jól esően olvastam soraidat, annál is inkább, mert én magam kétszer is átéltem hasonlót az életben. először, amikor hat hetesen a szüleim apám keresztszüleinek adtak, másodszor pedíg amikor 22 évesen éveken át neveltem meghalt nővérem legkisebb gyermekét.

Ezek a dolgok is az élet apró csodái közé tartoznak, csak nem mindenki egyformán éli meg ezt. Szívből kívánok nektek még nagyon hosszú boldog életet!

20. katácskák (válaszként erre: 7. - Cc9f604208)
2008. okt. 31. 13:00
Példabeszédek 20: fejezet alcime .. és hevességtől való óvás. a vers amit szeretnék megosztani az a 27.Az ÚR LÁMPÁSA AZ EMBER LELKE, AKI MEGVIZSGÁLJA A SZIV MINDEN REJTEKÉT..mi nem tudhatjuk csak Ő, HOGY MIÉRT-KIÉRT, KINEK-KITŐL MIT-HOGYAN GONDOLHAT rólunk?
19. Cservenák Vali (válaszként erre: 18. - 1e8f358d6a)
2008. okt. 31. 12:46
Nagyon örülök,hogy leirtad ezt. A keresztlányom nagyon szereti az édesanyját,és csak hálás neki hogy akkor ugy döntött,mert most tudja csak meg igazán,hogy milyen jól tette,és egy kicsit sem haragszik rá sőt hálás neki.
2008. okt. 31. 12:17
az én anyukámat az igazi anyja árvaházba akarta rakni. A nővérének viszont nem lehetett gyereke, ezért megkérte őt, hogy hadd nevelje fel ő anyut. Az igazi nagymamámat is ismerem, de nem tartjuk vele a kapcsolatot. Anyu 13 éves korában tudta meg, hogy nem az igazi szülei nevelik. Addig eltitkolták előle. De nem haragudott meg, csak hálás lehet a sorsnak, hogy nem az igazi anyjánál maradt.
17. Cservenák Vali (válaszként erre: 13. - Ab4b6bc17d)
2008. okt. 31. 12:10
A keresztlányom nem érez semmi negatívumot,csak köszönetet szkott mondani,hogy igy felneveltem és megadtam neki mindent amit lehetett. A hugom olyan körülmények között élt akkor,hogy jobbnak látta ,hogy igy alakult.A történetemet nem azért írtam le mert valamit is megbántam,hanem azért,hogy van ilyen sors is az ember életében.Lehet belőle okulni és a tapasztalatokat leszürni. egyébként a rossz szájizű megjegyzések meg egyáltalán nemérdekelnek. Nekem a lelkiismeretm tiszta. A városban csak dicsértek,hogy ezt ztettem.
1 2 3

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook