Kamaszkorban normális, hogy a gyerek azt hiszi, nem szeretik a szülei? (beszélgetős fórum)

Visszatérve a topikindító kérdésérem szerintem volt már ez téma itt. Miért nem ment ki mondjuk pár hétre a nyári szünetre?

Vagy most milyen rendszerességgel és hol találkozik az apjával a gyerek?

és az ilyen otthon semmit sem csinált gyerekekből lesz felnőtten legtöbbször a "rémálom" típus egy kapcsolatban....

nekem is volt olyan barátom, aki azt várta el tőlem, amit anyuka által megszokott, mert neki eddig se kellett semmit csinálnia a háztartásban, és ezután se kelljen.... Én meg nem vagyok házimanó, hogy egy olyan lakásban, ahol együtt élünk és együtt koszolunk, csak nekem vannak feladataim. Volt hogy egy hetes üzleti útra kellett mennem, és mikor hazaértem, totál tele várt a mosogató, jól rászáradt cuccokkkal.... Menekültem...

Így megértem, hogy nehéz szívvel engeded el.

1 év még nagy idő, még az alatt is változhat a gyerek. Komolyodhat, még meg is gondolhatja magát.

Semmi különös nincs abban, hogy így viselkedik.Kamasz, dacos, azt hiszi, minden és mindenki ellene van.

Szerintem úgy is lehet tisztelni a gyermekünket, sőt akkor tisztelem igazán, ha feldatot kap. Ha arra nemvelem, hogy ő is tudjon rendet rakni maga körül. Nem az én munkámat kell megcsinálnia, hanem azt ami körülötte van.

Az milyen tisztelet, hogy nem baj kisfaim, dobálj szét mindent, majd én megcsinálom....

Jól nézünk ki! Nehogy már! Én sem engednék útjára egy ekkora gyereket. Mindenkinek vannak kötelességei, milyen terve van ha kimegy? Nem úgy működik az élet, hogy valami nem tetszik és odébb állok. Ha valaki így képzeli az sosem lesz elégedett, mert előbb vagy utóbb megint lesz valami ami nem jó.

Most nem azt mondom, hogy minden rosszban benne kell maradni, de 14 évesen még a szülő felelős a gyermekéért.

Gyereknek legyen a gyerek kora , ök nem kertek ide magukat ! az ö idejuk eljön sajnos hamarosan az elet tova megy !

Ma mar a fiam azt teszi amit en anno peldaval , es ne banja meg ! szeretni kell es tisztelni a gyerekeink - aztan magatol össze rakjak szobacskajukat de soha ne avval a undoö non stopp kerepelesel amit a szulök leadnak ; mert ök is segitettek anno ! de eppen itt van a magoldas ezt a szocialis " örösget " kell megvatosztatni. Meg x az ö idejuk megjön , tiszteljuk a gyerekort es föleg szeressuk hatratalanul !

Miért lenne háziszolga, ha elmosogat maga után, kimossa a ruháit, rendet rak a környezetében?

Én talán háziszolga vagyok, hogy ezt megcsináljam valaki helyett?

Egy családban mindenkinek kell, hogy legyen feladata, nem ildomos, hogy valaki urizál, semmit nem csinál, csak elvár, a másik meg beleszakad a másik/többiek kiszolgálásába. Egy családban nem segítés van, közös feladatok. És ebből mindenkinek a korához és képességeihez mérten ki kell venni a részét.

Hasonlóan gondolkozom én is. Hiszen mint írtam, megegyeztünk abban a kompromisszumban, hogy az általános után mehet. És szívből reménykedem benne, hogy jó hatással lesznek egymásra...fél életemet adném érte, hogy ne kelljen csalódnia.

A nyelvtanulást én is felhoztam. Sajnos szerintem bárhogyan is tanul, egy év alatt nem fog annyira, hogy elége legyen az iskolához, így mindenképp évet fog ismételni emiatt. Vagy nem is tudom, hogyan működik ez ott...

1.A gyerekeimet nem dolgoztatom, hanem munkára tanítom. Az, hogy ki kell vigye a szemetet, vagy kitakarítsa a szobáját, esetleg megeteti a kutyákat és hasonlók, nem hiszem, hogy a "munka" fogalmába tartozik, mégis hasznossá bizonyul, haesetleg vannak kötelességei is, és nem csak jogai a családban.

2. Örülök, hogy neked excellent volt az anyagi helyzeted, és soha nem kellett nélkülöznötök ilyen vagy olyan szinten. Az egyik oldala az állítólagos "anyagiasságomnak" abban rejtőzik, hogy sajnos én nem vagyok abban a helyzetben, hogy a másik szülő hozzájárulása nélkül eltartsam magunkat. A másik oldal pedig, hogy a másik szülőnek igenis kutyakötelessége hozzájárulni anyagilag is, és nem csak megcsinálni kell a gyereket hanem felelősséget is vállalni az elkövetkező X évben, azaz élete végéig.

3.Hol a tökömben írtam én azt, hogy nem akarom elengedni és hogy csak nekem van jogom hozzá???

A saját negatív példádat vetíted rá másra. A te gyerekkorod olyan volt-amilyen. Sajnálom.

Az, hogy te egyedülálló szülőként hogyan álltad meg a helyed, megint csak nem ide tartozik.

Az, hogy te nem engedted a gyerekeidnek azt sem, hogy egy tányért elmossanak.... Pfff. Hát ez szintén a te magánügyed.

Ne hergeld magad! Ez nem rólad, a te élethelyzetedről szól. Neked szar volt, de elmúlt.

Ha a fórumindító gyereke gyémántot szeretne bányászni Afrikában, akkor is ilyen vehemenciával szállnál be a vitába?

Egyikünk sem hordja a másik cipőjét. A fórumindító nagyon nehéz helyzetben van, hiszen gyakorlatilag két tűz között van: egyik oldalon a gyereke, a másikon a párja. Igen, neki van párja. Neked nem volt. A te dolgod. A te életed. Ő másképp döntött.

Egyetértek, hogy fejezze be otthon az általánost de utána engedném az apjával. Akkor is,ha csalódik benne. Nem fogja rajtatok leverni, ha csalódik benne, hanem fülét farkát behúzva jön vissza.HA csalódik benne.

Sokkal nagyobb sérülést okozol neki, ha nem hagyod, hogy csalódjon az igazi apjában mert mindig ti lesztek a rosszak, pláne, hogy a pároddal nem érti meg magát. Viszont ha hagyod, hogy tényleg megtapasztalja az apuka hiányosságait, akkor legalább egyszer s mindenkorra rendet rak fejben, nem pedig egy álombeli apukáról álmodozik.

Sőt, még az is lehet, hogy kölcsönösen jó hatással lesznek egymásra. Ez az alkalom soha nem tér vissza. Gondolj bele, ha az exed meghal és a fiad nem tudta vele kiélni ezeket az élényeket (akár apa-fia vitákat is), na, akkor mint anya, annyira leszerepelsz előtte, hogy hiába is magyarázod, hogy az apja egy link, soha a büdös életben nem fogja elhinni.

A párod nem engedné? Nem tudom, ebben féltékenység is lehet, hogy mi lesz, ha a fiad rendezi a kapcsolatot az apjával. Mert az nem állja meg a helyét hogy azért nem engedi mert ha csalódik, rajtatok veri le a gyerek.

A kamaszok igen, mindent felnagyìtanak. Tele van tesztoszteronnal, konfrontálódni akar. Szerintem hagyd menni. Esetleg szünetekben is kimenni, így érzi, hogy van miért hajtania még befejezni az általánost mert tudja, hogy hagyod menni. És szabnék olyan feltètelt is,hogy tanuljon azon a nyelven,ahova megy, plusz a legtöbb országban 16 éves korig iskolakötelesek,úgyhogy ha kint marad, ott is be kell iratkoznia valahova, ezt tudnia kell.

Elbeszélgetni vele, hogy ha folytatja a tanulmányait, akkor minden szünetben mehet az apjához.

ezek szerint te kiküldenéd a 14 éves gyerekedet külföldre egy megbízhatatlan apához, aki egyrészt anyagilag is bizonytalan, másrészt vannak simlis ügyei.

más meg nem vállalja ezt a kockázatot.

Elolvastam mndent amit idaig irtal , gyerkenek törvenyes joga van mind ket szulöhöz egyforman es nem forditva !

Valahol irod hogy a hazköruli " besegites " es hasonlo ami a nevelö apjahoz relatal es ö mind a fiad nem akarja teljesitteni - igaza van ! a gyerke nem hazi szolga ! nekem volt egy par gyerköc ki mar ma felnöt de soha meg tanyert sem kellet elmosni nem hogy meg valami napi kötelesegeket kellet volna teljesitteni . Mivel en is egyedul neveltem öket ( soha de soha nem igenyeltem egy fillert sem az apjuktol - maig itt a közjegyzötöl a tölem kitöltött jogos hatarozatt - az en követelmenyem az apjuktol 0 ) soha nem kertem senkitöl semibe segitsegat , nem volt semi kapcsolatom 18 ev soran ( neeem nem aldosztam fel magam en valasztottam hogy csak is szamukra tudjak exisztalni ) es hogy is maskep ? hogy szerethetne mar a Te esetetben is egy idegen fiat ugy mind a sajatjat ? no en ebböl indultam ki es ezert voltam egyedul , anyagilag egyszeruen exelent volt, minden harmoniaban zajlott le. Sokat utasztam veluk , csak amikor mar az utolso USA ment tanulni akor jöt ide at hozzam a magyar szarmazasu ferjem .

Azt amit Te evel a sracal csinalsz komolyan csak egyre fog vezetni , meg jobban befogg zarkozni es nagyon meg fog titeket utalni - es plane mar ma felroja azt hogy nem vagy hozza öszinte . Azok kik itt a forumon veled tartanak csunyan elvannak tevedve hogy ök nem engednek el a gyereket 18 ev elött , milyen jogon ? a gyerek ha mar itt van szeretni kell es nem mind szerszamot hasznalni - igaza van hogy a penz az ami szamit nalatok . Ha meg kivansz egy kis elismerest , vagy vissza uzenest a jövöben akor enged el minnel elöb - vagyis nagyon csunya ize van a enged el-nek . Talan meg van ra kis esely hogy meg vissza uzen - de ha nem csak a traumajat fogja növelni ez a borzalom. Hidd el egy 14 eves fiucska lelek olyan mind a szeizmografus , mindent regisztral azt is exakt amiröl a kerdesed szol !Elnezest a hibakert nem vagyok magyar ajku !

PS: en egy zsarnok egeydul alo szulönek voltam a lanya ki rajtam elte volna eletet - en anno meg a törveny altal szabadultam meg a anya nevezett szörneyetegtöl - 16 + egy par ho es birosag altal nagykorusagot nyertem ! igen nem kellet hozza csak IQ teszt es komoly indok ( ami akor mar figyelembe volt veve hogy döntenni tudtam sajat jövömröl ) csak hozzateszem anyam orvos volt , tehat valahol a humanizmusnak is ott kellet volna lennie de nem ....

Te estettben az erzes tamad hogy a kis srac okos es erett , emiatt sem jön be a " uj apukanak "

Sajnos a ex parod itt ide -oda van vonszolva holl ott nem is tudja magat megvedenni , egy bisztos hogy mar rövidek a napok azoknak a anyaknak kik abba a teves hittben vannak hogy öveke megdönhettelneul az egyeduli jog a gyerekhez. Sok esetben csak a penz a föszereplö az egeszben .

El sem tudod képzelni, ez hányszor történt meg. Sajnos ő hordozza a narcizmus tipikus tüneteit, így meg van győződve róla, hogy mindent jól csinál. Persze meg fogom próbálni újra. Meg újra. Meg újra...

A célom csak az lenne,hogy az elkövetkező 1 évet emberi módon alakítsuk, hogy a fiam ne úgy meneküljön el, mint akit üldöznek. Mert jelenleg így érzi.

azt írtad, a párod se akarja elengedni.

neki azért szólhatnál, h fogja magát vissza.

Sajnos hajlamos vagyok rá...

És az igaz, hogy sokszor hagytam, hogy a párom piszkálja. Olykor okkal, olykor csak úgy, a szokás kedvéért...ha utána mellé is álltam ,vagy vigasztaltam, sok maradandó sebet kapott.

Ő azt mondja, elrontottuk a gyerekkorát.

neked kell okosnak lenned, sajnos.

és igen, emlékeztesd a fiadat az apja dolgaira.

neki sincs szörnyű gyerekkora, van otthona, gondoskodnak róla.

ne beszéld be magadnak, h rossz anya vagy.

Nekem mondjuk nem volt szörnyű gyerekkorom, szüleimmel nőttem fel, stabil biztonságban. Hagytak kamasznak lenni, nem nyaggattak, nem zavartak ha 3 napig ki sem jöttem a szobából. Voltak konfliktusok, mint mindenhol, de semmi vészes.

13-16 évesen mégis úgy éreztem, hogy a világ legrosszabb sorsú emberkéje vagyok...

Csakhogy egy "elvált" gyereknek mindig ott van aduként és leütésként a másik szülő. Akivel lehet zsarolni, stb.

szerintem meg legyél határozott. mondd el neki nyugodtan, higgadtan, hogy miért nem engeded. mondd meg neki, hogy gondolja végig, mi várna rá odakinn, illetve gondolja magát a te helyzetedbe, hogy miért nem engeded.

lehet, egyszer még hálás lesz neked, ha nem engeded el.