Hogy tudnék segíteni a haveromnak? Egyáltalán tudok? (beszélgetős fórum)

Az is egy járható út lenne,hogy akkor ápolásin otthon lenne az apjával, esetleg valamilyen alkut kötne a testvéreivel,hogy Ő minden ilyet átvállal,de az öröklésnél esetleg mondjanak le az Ő javára...

De nem szeretne a haverom maradni. Azt mondja inkább beadja valahova a szüleit,vagy simán csak cserben hagyja őket,mert az Ő mentális egészsége fog tönkremenni ha ittmarad.

Biztos adnak tanácsot és/vagy segítséget az önkormányzatnál,(szociális osztály, családsegítő ) de az egyházaknál is próbálkozhat.

Bármilyen munkát elvállal, pénzt is kap, addig sincs otthon, és közben próbálhat jobb munkát keresni. Biztos vannak olyanok is, akik kerti munkáért fizetnek, akár tüzelő behordásáért, fa hasogatásért, stb.

Nekem nem úgy tűnik, hogy a szülei állapota 24 órás otthonlétet igényel.

Szerintem valahogy be kellene vonni a testvéreit. De ők meg úgy gondolják valószínűleg, hogy ő van otthon, csinálja ő...

Ha elmenne, kénytelenek lennének beszallni! Vagy nem?

Kezdje el művelni a kertet, tartson állatokat. Ez nyújthat kis megnyugvást majd és elfelejtheti a gyógyszert.

Az egészségügyi szolgálat segíthet az apja ellátásában - mindenképp beszélnék az orvosaival a lehetőségekről.

Vállaljon munkát helyben vagy a környéken.

Próbáljon meg ott gyökeret verni, mert máshol sem könnyebb és ott még a lakhatásáról is gondoskodnia kell.

Megállja-e vagy sem..

A környezetemben ez a tapasztalat.

Ez a kijelentés nem állja meg a helyét.

Kérdés, hogy volt-e terve, mikor leszerelt? Sokan nem bírják a kötöttséget amit a katonaság jelent. A szolgálat alatt nem építik a civil életüket. Nem tanulnak, nem alapítanak családot, otthont. És bizony, mikor leszerelnek ott állnak egy szál gatyában.

Valahol ez is csak egy munkahely.

A történet kezdődhetett volna úgy is, hogy Bp-en mond fel egy cégnél és mivel nem bírja az albérletet, haza költözött a szüleihez.

Tiszaföldvár a hely neve. Kertes házban laknak.

Igen, Ő is ezt mondogatja, és 9 évig volt bent, de gyűlölte. Nem tudom most honnan ez az ötlet,hogy visszamegy.

Az édesanyja is 70 éves, aki szintén kezd leépülni szellemileg-fizikailag, ha nem is olyan beteg mint az apja.

Van egyébként két felnőtt testvére,de egyik sem segít.

"... apja ápolása,szállítása, gondozása..."

Ha elmegy dolgozni akárhova, azok után mindezt ki fogja megoldani?

És ha az a lány azzal cikizte, hogy ilyen idősen még az anyjával él, akkor most nem a mama ápolja a férjét? Vagy a mamát is ápolni kell? Vagy a papát sem a haverod ápolja, csak azt mondja?

Csak annyit tudsz segíteni neki, hogy tartod vele a barátságot.

Próbálod neki megmagyarázni, hogy a szülők időskori betegsége, a róluk való gondoskodás mindenki életében eljön egyszer. Ezt bizony végig kell csinálni, és ha ő ebbe belerokkan, ki fogja helyette megcsinálni??? Neki kell erősnek maradnia, ezt neki kell végigcsinálnia.

"apja ápolása,szállítása, gondozása, jajjgatásának hallgatása."

Azért te sem vagy százas, ha így fogalmazol, hogy az apja szenvedését, panaszát jajgatásának hallgatásaként fogalmazod meg.

Kicsit tanácstalan vagyok vele kapcsolatban, és ciki,hogy a "fel a fejjel" az egyetlen amit tudok nyújtani neki.

Róla azt kell tudni,hogy egy éve hagyta ott az előző munkahelyét ( Magyar Honvédség),azóta csak kínlódik, próbanapról próbanapra jár,de sehol sem tudja megvetni a lábát. Sajnos egy tíz ezer fős kisvárosban lakik Kelet-Magyarországon, így korlátozottak a lehetőségei.

Tudom,költöznie kéne,de ...

A dolgot nehezíti,hogy 31 éves,eddig a szüleivel lakott otthon,akik idős koruk révén egyre több segítségre szorulnak, az édesapjánál prosztatarákot diagnosztizáltak nem rég, így minden idejét felemészti azt apja ápolása,szállítása, gondozása, jajjgatásának hallgatása.

Elmondása szerint kezd megőrülni...

Tőle szokatlan módon pszichiáterhez is elkezdett járni,aki antidepresszánsokat írt fel neki. Fejben kezd szétesni, és az ember szíve megszakad ha látja.

Sajnos az sem segített,hogy megismerkedett egy lánnyal, aki pár randiig elterelte a figyelmét,után faképnél hagyta, mondván,nincs szüksége olyan férfira,aki 30 évesen még az anyjával él,és még munkanélküli is.

Amúgy az eredeti szakmája pék, de elmondása szerint annyira nagyot csalódott a versenyszférában,hogy vissza akar menni a Honvédséghez ( meleg fos,de legalább biztos,nyugi van...fogalmazta így), csak oda meg már a pszichiátrián nem menne át.