Hogy tud egy nemzet megváltozni? Mi emberek vagyunk felelősek? (beszélgetős fórum)

Értem én. Te mások elbeszéléséből mondod amit, én pedig a saját tapasztalataimat. Ettől persze még mindkettő lehet igaz ;)

Azért ugye te sem minden honfitársaddal szervezel közös programokat, és hívod fel a lakásodba beszélgetni? Ezek a kapcsolatok csak úgy kialakulnak, nem mindenkivel és nem mindenhol. Gondolom itt is vannak olyan emberek, akikkel az életben nem ülnél le még egy kávéra sem, másokkal pedig akár egy egésznapos kirándulásra is elmennél.

Azt én is tapasztalom manapság is, hogy pl. Ausztriában egy bankban, egy üzletben kedvesek, mosolyognak, és nem azért, mert szeretnek, hanem mert tudják, hogy abból kapják a fizetésüket, amit ott az ügyfél elkölt. Nekem ennyi Magyarországon is elég, ne szeressen, legyen kedves, és tegye a dolgát.

És persze a másik oldal is: Bécsben egy ruhaüzletben az eladó is embernek érzi magát, mert a vevők is normálisak, és nem úgy kezelik mint néha itt, fogja be, az a dolga, hogy kiszolgálja.

Amerika azért egészen más, hiszen "igazi" amerikaiak csak az indiánok, a többi mind bevándorló, ill. azok leszármazottai.

Nem összehasonlítható pl. Németországgal.

Az én amerikai "ismerősöm" meg nem ezt mondja.

Szeretik, imádják, segítették ahol tudták.

Kutya, macska oké, azt bárhol tudsz:)

De a viccet félretéve legyen ez így 4-5 év múlva is. És ne csak a szomszéddal.

Nehany hete kulfoldon elek.

Es baratkozom szomszeddal. utcabelivel, kutyaval. macskaval.

Nézd, három Angliában, kettő Németországban, egy Svédországban. Ez 6 ember. 6-ből 6 ezt mondta és nem ismerik egymást. Egymástól függetlenül ezt érzik, svédből haza is jött a család és Angliából egy ember.

Tehát én ezt tudom ebből leszűrni.

Te meg azt amit.

De én nem mondom, hogy amit te írsz az "nem igaz". Érted ugye?

"...az ember saját magát mindenhová magával viszi."- írod.

Csak bízni tudok abban, hogy érzed a különbséget...

"A jelenlegi hazám többet tett értünk mind közvetlenül mind közvetve, mint Magyarország. "

Azért majd kérdezd meg erről Németországot, a német embereket is, hogy hazád-e neked Németország.

Mi sokat tett értetek egyébként? Lehetővé tette, hogy a férjed kidolgozza a belét is, havi 250 órában, összvissz havi 2-3 szabadnappal?

Magyarország meg a közösből (ahová te betenni már nem akarsz) felnevelt (nem csak a szülők, ugye eü.ellátás, bölcsi-ovi, ingyenes védőoltások, családi pótlék, stb,stb.), lehetővé tette, hogy elvégezd az iskolákat (ami révén ugye kint is tudsz dolgozni), stb, stb.

Tényleg semmit sem tett érted ez az ország... de plasztikáztatni is idejössz... mert itt ugye ócsóbb...

Ha jobbítani nem tudsz, nem akarsz, akkor legalább ne köpködj és ne szarj oda, ahol korábban ettél.

„Az országot az emberek, a saját polgárai tették olyanná, amilyen most, ők is tudják "visszacsinálni".”

Helyesebb lenne úgy fogalmazni, hogy „saját állampolgárai tették…”

Azt kétlem, hogy ők is tudják „visszacsinálni”. Ehhez több kell, mint állampolgárság.

Ez egyáltalán nem igaz. Én sokat éltem külföldön, több országban. Minden országban lettek barátaim, most is intenzív kapcsolatban vagyunk, pedig régóta nem élek ott.

Én ezt úgy látom, hogy az ember saját magát mindenhová magával viszi. Aki itthon nincs itthon, az máshol sem lesz, és vice versa. A köpködésnek, pocskondiázásnak tényleg nincs értelme, főleg mert gondolom, nem az egész pereputty költözött, szülők, tesók, barátok maradtak.

Az meg egyenesen faxság, hogy itthon nem lehet jól élni, minden értelemben.

A kinti élet is csak átmeneti boldogság.

Éppen a minap írt egy elkeseredett kanadai barátom, hogy ott is felfordult a világ. Anyagi gondjai ugyan nincsenek, de vannak rosszabbak.

Ezzel történetesen egyetértek. Az állampolgárságom kb. annyit jelent számomra, mint a zöld szemem, a barna hajam ;) Kaptam, nem tettem érte semmit, ennél fogva büszke sem vagyok rá. Európai állampolgár vagyok ;)

A Himnusz szövegétől rosszul vagyok, nem értem, miért kell a nemzeti nyomort áhítattal hallgatni minden jeles ünnepen.

Az országot az emberek, a saját polgárai tették olyanná, amilyen most, ők is tudják "visszacsinálni".

...mert valami hiányzik...és ezt minden ember tudja, érzi, megéli aki más országba ment. Lehet bevallani, lehet tagadni, de attól ez még úgy van.

Itthon vagy otthon, bárhol máshol idegen vagy. Vannak ismerőseim külföldön. Nincs angol, nincs német barátjuk. Magyar, lengyel, szlovák, szerb, román haverok vannak. Az ősgyökeresek nem fogadják be az "idegeneket". Nagyon szívesen segítenek, de kb. ennyi, többet nem engednek, nem hajlandók. Aki erre érzékeny haza jön, aki nem, az valószínű több pénzt keres, "jól él" és boldog.(?)

Egyébként ezt a "jobban él" dolgot miben mérjük?

Autóban, nyaralásban, ékszerekben, ételben?

Kinek mi a fontos...

1.) a legfontosabb és legnyilvánvalóbb titok: A PÉNZ, eurós bérekkel itt is mosolygósabb, kiegyensúlyozottabb embereket látnál.

2.) aki külföldre ment miért nem örül és boldog, hogy többet keres, "jobb" az élete? Miért néz hátra és dobálja a sarat? Egyáltalán miért hasonlítgat? Ott az van, itt meg ez. Nem boldog? valami hiányzik?

3.)sokan miért jönnek mégis haza/vissza, ha ott annyival jobb és szebb az élet?

4.) megfordítom: azoknak is nagy nagy, -ha nem nagyobb tisztelet- jár akik itthon maradnak.

Egyébként a mai eszemmel és a mai világban lehet, hogy én is mennék. De 30 évvel ezelőtt még nem ilyen világ és nem ilyen mérvű volt a kontraszt. De azért annak örülök, hogy az én gyerekeim itthon és nem akarnak menni. Nagyon ellennék keseredve ha mennének és az unokáimat évente 2 x látnám. Ugyanis nagyon fontos a pénz, de nem minden. Vannak az életnek egyéb más elengedhetetlen és kulcsfontosságú tényező is.

De persze mindenki maga tudja, maga érzi... de ha valaki a saját hazáját pocskondiázza, nos...ott meg kell nézni magát az embert is.

"Miért zavar az téged, hogy akinek nem tetszett ott az élet az eljott és nem panaszkodik tovább?"

Nem ez nem tetszik, hanem az, hogy idejársz köpködni az országot meg a benne élőket.

undorítónak találom azt a viselkedést, mikor valaki elmegy külföldre a jobb megélhetés reményében, és utána visszajár köpködni a hazájára és az emberekre.

az emberek mindenhol egyformák, vannak jó fejek és rossz fejek.

Épp a héten beszéltünk erről a férjemmel, hogy ha ugyanennyit keresnénk mint itt, akkor is maradnánk.

Apró dolgokból állt ez össze hosszú évek alatt, ami miatt előttünk.

És mint írtam,nálam ez csak egy állapot, hogy hová születünk,sosem gondoltam áhítattal Magyarországra,az a Magyarország,amit mindenki felemleget, már régen nincs és nem is lesz.

Rabló politikusok országában egy fillért sem kívánok a közösbe tenni.

"A jelenlegi hazám többet tett értünk mind közvetlenül mind közvetve, mint Magyarország."

Nagyon sok menekült mondhatta volna ezt, mégsem így gondolták. Bizonyára megvolt rá az okuk, ami nálad nincs. Házad lehet több, hazád csak egy.

Szerintem te is szívesen élnél itthon, ha az ottani életkörülményeid biztosítva lennének. :)