Hogy lehetne rábírni valakit, hogy kicsit spóroljon? (beszélgetős fórum)

Lehet, biztosra veszi, hogy ha nagyobb kiadása lesz, te segíteni fogsz. Vagy van elég apukád számláján és ez megnyugtatja.

Minden esetre ha lenne motivációja a pénzgyűjtésre, könnyebb lenne. Anélkül szétszór mindent, aztán jön a nagy pofára esés mikor pénz kéne.

Ez viszont jó ötlet valóban.

Napi szinten írtam ,bolt ,cigi stb.

Bolt cca.50 ezer

Cigi cca.70 ezer

Ott szoktunk le a dohányzásról!!

Leírva @rva soknak tűnt.

Bár én soha nem kotyogtam bele az Anyu dolgaiba.

Ha volt pénze ,és többször volt mint nem ,Ő is ezerrel szórta többnyire a felnőtt gyerekeire.

Természetesen én se arra biztatlak hogy te legyél a nagy megmondó. De ha az én anyámról lenne szó, én elbeszélgetnék vele finoman hogy ne megsértődjön, hanem elgondolkodjon. Pl. arról, hogy előfordulhat hogy megbetegszik és pénzre lesz szüksége. Olyankor jól jönne ha lenne mihez nyúlni. Adódhatnak nem várt kiadások a lakásban akár felújítás, akár elromlik mosógép, bojler, akármi. Ne adj Isten de előfordulhat hogy valamikor temetkezni kell ami több százezres tétel még alsó hangon is.

220 a fizetése, kaja jegyet kap, rezsit nem fizet. Ha én lennék ebben a helyzetben, tegyük fel, a kaja jegyen felül elköltenék még 50 ezret kajára, kozmetikus, fodrász, ruhanemű havi másik 50 ezer. Maradna 120. 20-at még ha gyógyszerre költenék vagy elszórnék valamire, akkor is eltennék havi 100-at úgy, hogy nem szenvedek hiányt semmiben.

Szóval persze hogy nem szólhatsz bele az életébe, de mint gyermeke, beszélgethetsz vele. Ismered, biztos megtalálod vele azt a hangot, amitől nem kapja fel a vizet.

55 évesen nehezen ha nincs benne erre igény.

Másrészt az a 220. ezer nem olyan elkölthetetlen összeg ám.

Nem kellene. Csak nem tartom egészségesnek, hogy folyton panaszkodik, hogy nincs pénze, mert neki annyi mindent kell fizetni, de nem tudja, hogy mire megy el.

Vannak vágyai, hogy mit szeretne a házon alakítani, de nincs rá semmi pénze.

Pont ugyanilyen anyukám oldaláról a mamám. Mindig panaszkodott, soha nem volt pénze… nem szeretném, hogy ő is ilyen legyen.

Megtakarítani a korábbi években kellett volna. Gondolom, akkor nem volt miből, mert elment a családra, a gyerekekre.

Most amit félrerakna holnap már kevesebbet vásárolhat belőle.

Csatlakozom a többiekhez, 55 évesen már nem igazán változik az ember, ahhoz már valami nagy traumának kellene érnie, hogy talán változtasson az életén, életvitelén.

Ha nem kér tőled, hagyd rá, szülőt nem kellene kérdőre vonni, ha kirepültünk főleg nem. Szeresd ilyennek amilyen, az is lehet van neki félretett pénze, csak nem köti az orrotokra.

Édesanyámról lenne szó. Dolgozik, igaz, hogy nincs nagyon magas fizetése, olyan 220.000 Ft, plusz minden napra ételjegy.

Ott tartunk, hogy semmi pénze nincs félretéve. Néha tényleg olyan dolgokat vásárol, amik szükségesek, viszont sokszor hónapokon keresztül elkölti minden pénzét, de nincs semmi látszata, hogy mire.

Amikor említettem neki, hogy tegyen legalább egy kis összeget félre, kiakad, hogy neki mennyi kiadása van, üvöltözik velem. Számlát nem fizet, mert azt apum fizeti, vásárolni egyszer ő megy, egyszer apum.

Miért nem képes csak pár 10.000 Ft-ot elrakni?