Hiszel a házasságban?Ha igen, miért, ha nem, miért (beszélgetős fórum)

én,hiszek és 24éve benne vagyok,és élvezem minden,pillanatát amit vele tölthetek.

és,ha visszamehetnék,az időbe akkor is hozzámennék!

Egyébként igen,ahogy írod: (de erről már volt szó azt hiszem), ez a kettősség:

"feltétlenül meg kell bízni a másikban,és mennyire szeretni kell,és elfogadni,és ÖRÖKKÉ SZERETNI FOGOM stb,stb"-oké

akkor minek is a házassági szerződés?:)Ha hiszek benne,és magamban is,és hiszek a házasságban,és abban,hogy működik,akkor?:)Akkor mégsem bízom,ha papírt iratok róla,hogy nem semmiz ki később?

Egyébként meg teljesen egyet értek veled,ha én már valamit valahová bevittem-ha egyszer házasodnék vmi oknál fogva-akkor azt ne vigyék el csak úgy

A házasság nem bizonyíték arra, hogy nem csalnak meg, vagy nem hagynak el, és a statisztika is csak felületes, egyoldalú, arról ugyanis nem készül statisztika, hogy hányan "válnak el" úgy, hogy nincsenek is összeházasodva, élettársi viszonyból kilépve, hisz azt sehol nem regisztrálják.

A házasság egy intézmény, egyfajta kifejezés, amelyikkel valaki él, valaki meg nem. Én igenis nagyon akarok férjhez menni, végig akarok vonulni a templomon fehér ruhában mindenki előtt. De! Számolok azzal, h nem tarthat örökké, elfogadom, hogy változhatunk az évek során, és lehetségesnek tartom, hogy a valamikor elképzelt tökéletes kapcsolatom zátonyra fut és szétmegyünk.

Itt visszakanyarodom az első hozzászóláshoz, hogy erre tartom ideálisnak a házassági szerződést, amivel tudom sokan nem értenek egyet, de ha én pl holnap férjhez mennék, 2 lakást, 1 értékesebb telket és egy szinte új kocsit vinnék bele a házasságba, és ha nem úgy alakulnak majd a dolgaink, szeretnék ezekkel ki is szállni majd, nem pedig osztozkodni rajta, hisz ezekért nem ketten dolgoztunk meg. Persze lesz aki azt mond erre, h hogy lehet úgy összeházasodni, h nem bízom a leendő férjemben, annyi a válaszom rá, hogy sok boldog házasság van körülöttem, de legalább ugyanennyi válás is, így bebiztosítom magam!

bocs,javítás: a NEM bulizom hányásig...

és lusz kiegészítés: a srácoknak is kell,hogy sörözzenek,f1-et nézzenek,és ne lógjunk folyton a nyakukon...plusz,a "mindent elmondok,őszinték vagyunk,blabla" dologhoz: mi a fenének keltsem benne a feszkót,ha mondjuk elmegyek este valamerre,és elújságolom neki otthon,hogy "képzeld szívem,5pasi is elkérte a számom,de nem adtam ám meg"....ugyan:)Úgyis tudja,ha jó nő vagy,és megbízik benned..--szerintem ez tök felesleges infó:)Nem kell hogy tudjon róla:)Te is tudod róla,hogy jó pasi,nem kell mindenről beszámolnia,hogy a kis helyes kolleganője mindig viszi neki reggel a kávét....mert nem,és kész:)

sziasztok lányok!No,igyekeztem végigolvasni a tegnapi hozzászólásokat– akkor azt hiszem,szépen sorjában reagálnék:)

Először is: szerintem sem kell senkit meggyőzni semmiről:)Azért kéri valaki valakinek a véleményét,hogyha az más, akkor megtudja,miért más,miért látja másként a világot: ezt hívják szó szerint eszme(!)-cserének:)SZóval,ezzel nincs is baj

2. Ugyanakkor: a "hányásig bulizom,nincs másra szükségem,és a mindent megbeszélünk" valóban túl idealistának tűnik(nekem!). Nem szabad mindent megbeszélni szerintem:)Ide nyithatnánk egy új topicot,hogy létezik-e kegyes hazugság,füllentés,vagy csak szimplán hallgatás:)Mi lenne,ha azzal jönnék,mennyire idegesít az anyukája, vagy a legjobb cimborája?:))))Finoman hallgat ilyenkor az ember,vagy nagyon nagyon más szavakkal fejezi ki,nehogy megbántsa...szóval,azért ez a "mindig együtt vagyunk,együtt bulizunk," történet nekem kicsit sántít. Igenis kell a magán szféra,mert "hamar megunnád",és mert "őt is ki kell beszélni a csajokkal",és jót kuncogni az esetlenségen,a hibáin és erényein:)

Többen írtátok,hogy mennyit változott,mióta ismeritek-no,azt hiszem ez az alap felvetés lényege. Hogy most együtt,egy iránybaq változtok. Nem tudhatod,hogy 10 év múlva te,és ő milyen irányban változtok majd,és hogy az passzol-e még egymáshoz(én legjobb bartánőmmel szakadtam el 17 év után,egyszerűen más fele kanyarodott az utunk),pedig embert mertem volna rá ölni,hogy mi aztán soha soha soha nem válunk el...és tessék. Szóval,szerintem el kell fogadni,hogy a dolgok változnak,és most,hiába vésel valamit kőbe,az az évek alatt megkopik.

Szó sincs arról,hogy tuti megcsalnának,stb,stb,csak mint "veszély", ezzel is számolni kell. És sajnos,akár hiszünk-e a holtomiglan-holtodiglan dologban, a statisztikák azért mást mutatnak(már ami a válások számát illeti). Valószínűleg akik most épp válnak,azok is úgy álltak hozzá,hogy örökkön örökké...és mégis:(Ennek az okát(is) keresem...hogy hol csúszott ki a dolog,mikor valószínűleg anno,ők is elszántak és biztosak voltak magukban.

Akik pedig házasok,menyasszonyok,stb,stb,teermészetesen sok boldogságot kívánok:)!

u.i.nem vagyok sem buliban hányós,felelőtlen,fej-elcsavarós maca,sem divatos szingli,stb,mielőtt ezek jönnének:P

Teljesen egyetértek ezzel a hozzászólással.

Nekem személy szerint fontos a házasság. De csak azóta,mióta a páromat ismerem. Előtte is volt egy hosszú kapcsolatom,mégsem akartam férjhez menni. De vele szeretném hivatalosan is összekötni az életemet. És ő is olyan gyakran elmondja,hogy alig várja,hogy a felesége legyek :-) Ez nem a papírról szól. Ez egy érzés,az akaratunk és érzelmeink kinyilvánítása és megünneplése azokkal,akik nekünk fontosak,és azt szeretnénk,ha velünk osztoznának az örömünkben.

A megcsalásról meg annyit,hogy nem csak egy feleséget lehet megcsalni,hanem élettársat is. Igaz,hogy egy esetleges válás bonyolultabb,de könyörgöm,aki élettársi kapcsolatban él,gondolom,hogy ott is van közös vagyon. Valahogy azon is osztozkodni kell.

Aki ellenzi a házasságot,az éljen élettársi kapcsolatban. Senkit nem kell lenézni a nézeteiért.

Én már nem tudom, hogy ez ügyben mit gondoljak. Jelzem én is házasságban élek.

De ha ilyen kedves sorokat olvasok, akkor némileg csökken bennem a házasság-ellenesség.

Kívánom maradj mindig ilyen!!!

Ahogy így olvasom, engem itt mindenki nagyon félreértett...

Nem bizonygatom minden sorban, hogy boldog vagyok. Mert ez részben igaz. Vannak magánéleti gondok mindenki életében, amiket meg kell oldani, túl kell lépni rajtuk, stb. Nekem is vannak természetesen problémáim, semmi sem tökéletes, nincs rózsaszín köd, sőt, az sosem volt.

Ha meg mégis ez a folytonos "boldogság-bizonygatás" jött le a hozzászólásokból, az szerintem annak a "támadásnak" tudható be, hogy igen, mi, akik hiszünk a 'házasság szentségében', hülyék és naivak vagyunk. Mert próbálunk érvelni amellett, hogy hát mégis. Vagyishogy nem. Mi sem vagyunk rosszabbak, csak mást vagy máshogy tartunk fontosnak. Ettől nem vagyunk sem rosszabbak, sem kevesebbek.

Azt sem írtam, hogy aki nem férjes, azt nem veszik emberszámba. Nagyon ki vannak itt forgatva a szavak. Én, csupán mint tapasztalatot írtam le, hogy a környezetemben azt vettem észre, ebben a kis "minimiliőben", ahol én élek, hogy azt a nőt, aki házas, máshogy kezelik. És egy szóval nem mondtam, hogy ez qrvajó és ezért akarok én is férjhez menni. Csak említettem. Mint ahogy azt is, hogy a párom szociológus. Ő állandóan figyeli az embereket, a helyzeteket, akaratlanul is. Én is az a megfigyelő típus vagyok, és csak azt mondom, amit látok.

Én nem gondolom azt, hogy azok, akik nem akarnak férjhez menni, nem jó emberek, vagy ilyesmi. Szó nincs erről.

Én sem akarok senkit meggyőzni, hogy menjen férjhez, ha nem akar. Nem akarok senkit megtéríteni sem, hogy tegyen így. Elindult egy beszélgetés, én csak reagáltam a hozzászólásokra. Egyébként a topic címében is szerepel a ha igen miért, ha nem miért - rész. Kifejtettük. Reagáltak rá. Mi meg vissza. És így tovább. Nincs ezzel baj. Nem kell meggyőzni senkit, csak véleményt nyilvánítani kultúrált módon, adott esetben tanácsot adni.

Sziasztok,

Én 24 éves vagyok, vőlegény. Igen, hiszek a házasságban. Miért? Mert úgy hiszem-érzem-gondolom-tudom, hogy a házasság nem más, mint két ember szerelemből tett fogadalma egymásnak, amit szent esküvel pecsételnek meg. Sok ember azt mondja:

-Mire jó az, csak egy papír...

No, a házasság nem ezeknek az embereknek való. Az, hogy Valakivel összeházasodsz rengeteg mindent foglal magában... A házasságban megosztod az életedet valkivel egy életre, együtt vagy vele hűségésen jóban-rosszban. Odafigyeltek egymásra, segítettek egymásnak az élet minden területén. Felelőséggel tartoztok egymás iránt, tisztelitek, szeretitek egymást.

Ha összeházasodsz valakivel, büszkén mész vele bárhova, ( szinte ) hivalkodva, hogy igen a párod a világon a legtökéletesebb és a Tiéd( téged választott )! Büszkén viseled a gyűrűt.

Mindezt persze megteheted papír nélkül is, boldogan élhetsz együtt valakivel egy életen át szerelemben, de a házasság mindezek megpecsételése. Nem kell, hogy elfogadja bárki is ezt, vagy egyetértsen vele. Nem kell, hogy elgondolkodjon az ember a miérten.

Egyszerűen az kell, hoyg elfogadd vagy sem ( magadban eldöntsd ) és annak megfelelően cselekedj...

No, hát akkor ez az én véleményem kb. ...

Üdv

Őri Laci

( Lark )

persze, hogy leírom fontos a párom és a családom, de nem minden sorban ezt írom, vagy legalábbis nem írtam eddig, de úgy látszik te tényleg nem olvastad az előző hozzászólásokat!!! légy türelmes és olvasd végig, és még1x kihangsúlyozom, hogy nem vagyok házasságellenes, csak akik előttem szóltak, ők látták úgy, hogy az a fasza csaj, akinek van férje, vagy aki férjhez akar menni, és azt veszik csak emberszámba!

én nem számolgatom hova mennyit írok, inkább tedd meg helyettem te!

Nem pattantam rád, ez egy nyilvános oldal, egy nyilvános topik, és néhány adat amit magad tettél nyilvánossá. Szerintem teljesen természetes,hogy az ember megnézi kivel beszélget az ember online módon.

Elég nekem a saját életemmel való foglalkozás is, nem célom hogy a tied is éljem vagy azzal törődjek.

Igen, tény az amit leírtál, de azt BIZONYÍTja hogy számodra is fontos a párod.

Ebben a topikban van 2 azaz 2 db hozzászólásom, az igaz, hogy épp a te véleményedre (is) reflektálva... Nem hiszem ez nem azt jelenti, hogy rád vagyok pattanva.

Hogy bizonygatom hogy boldog vagyok?az első hozzászólásomban leírtam a helyzetem. Egy másik, hasonló topikban pedig leírtam,hogy számomra fontos a házasság. Szerintem ez nem szajkózás, vég nélküli leírása a témának.4 hozzászólásom volt ebben a 2 topikban (ez az 5.)

Csak a véleményem mondtam el egy nyilvános forum, nyilvános topikjában.

dortimcsi!

mi vagy te nyomozó??? asszem te az a típusú ember vagy, aki szeret mások életével foglalkozni, tedd azt, csak rólam pattanj le de gyorsan...

az csak egy tény, hogy van egy csodálatos uram, akivel közösen neveljük két fiúnkat, nem bizonyítás!!!

Bocs, nem olvastam végig!

A kérdésre válaszolva: hiszek benne, mert benne élek 16 éve, és mert sok működő házasság van a környezetemben. Meg, mert eleve hívő vagyok! :)

Ezzel a kijelentéssel egyáltalán nem értek egyet. Nekem sosem volt fontos a házasság. Kiskoromban azt mondtam anyunak,nekem aztán nem kell férj,nekem élettársaim lesznek. (nem is egy)

Eddig. Mivel az egész lényemmel úgy érzem,hogy megtaláltam az Igazit,így miért ne pecsételhetnénk meg a szerelmünket egy esküvővel? Nekem sem fontos maga a papír. És nem ragaszkodom görcsösen semmihez. Ő megkérte a kezem,én igent mondtam. Mert szeretem. És hűséget fogadunk egymásnak hivatalosan is. Nem kell ezt annyit ragozni. Remélem,életem legszebb napja lehet az az augusztusi nap. :-)

Nézd én nem szajkózom és bizonygatom milyen boldog vagyok. Csak elmondtam a véleményemet.

Az, hogy boldog vagyok a párommal az arcomra van írva. Nem bizonyítás címszó alatt, csak egyszerűen nem vagyok olyan komor mint voltam mielőtt megismertem volna. És ezt azok veszik észre rajtam leginkább akikkel csak nagyon ritkán találkozom. És ők hozzák fel, mennyire kiegyensúlyozott vagyok.

és hogy ki mit bizonygat? melyikünk bemutatkozó szövege az alábbi: "van egy csodálatos uram, akivel közösen neveljük két fiúnkat."

azt hiszem nem az enyém, számomra ez is egyfajta bizonygatás...

kedves cukilány és dortimcsi!

nem én vagyok az aki szajkózza a saját maga igazát... olvass egy kicsit hátrébb is, mondjuk az elejéről. én nem azt mondom hogy mindenkinek "csak" párkapcsolatban kell élnie, és nem vagyok ellene a házasságnak, csak ez a holtomiglan-holtodiglan ez számomra egy naiv dolog, és nem én vagyok az, aki sorról sorra azt bizonygatja, hogy mennyire boldog! nekem ez egy kicsit szánalmas...én ha boldog vagyok, akkor az csak rám és az uramra tartozik, itt nem az volt a kérdés hogy ki mennyire boldog, hanem az, hogy kinek mi a véleménye a házasságról!

én csak bekapcsolódtam a már teljesen elterelődő témába, köze nincs a "fő" kérdéshez, csak a házasságpártiak azok, akik azt állítják hogy azt az embert tisztelik akik házasok....

ui.: én sem vagyok az "A bulizós csaj", én is szeretek összesimulva az uramhoz bújni, és nincs köztünk papír...

Most szervezzük az esküvőnket,így nem kérdés,hogy hiszek e a házasságban :-)

Igen,és nagyon-nagyon boldog vagyok!!!

Nekem meg az jön le, hogy összejött pár ember, aki valamilyen fura oknál fogva görcsösen ragaszkodik valamihez, konkrétan egy életformához és bizonygatja, h de pedig neki van igaza és aki ezzel nem ért egyet az majd megszivja, mert persze csak nektek lehet igazatok.

Csak egy észrevétel: ha nem a papír tesz boldoggá, akkor nem mindegy, hogy ott van vagy nincs, hisz nem ezen múlik, akkor meg nem mindegy? nekem mindegy, hogy kinek van és kinek nincs. De érdekes, hogy aki meg nem akar férjhez menni úgy szajkózza az igazát, hogy csak lesem, hadd döntse el mindenki saját maga mit akar, de persze az alapfelállás, hogy aki férjhez megy, az mindenképp boldogtalan lesz és majd jól megcsalják és ott hagyják! Hihetetlen ez a felfogás, legalábbis számomra!

Én is hasonló gondolkodású vagyok mint Fiatal Nő.

Sőt számomra is azok az igazán kellemes időtöltések a barátnőimmel ha beülünk valahova egy sütire, kávéra.Vagy megiszunk 1-1 pohár bort vagy koktélt.És mellette beszélgetünk.Számomra ezek a percek értékesebbek mint hogy bódultan táncoljak egy bömbölő zenét szolgáltató discoban. Persze volt az életemnek olyan része amikor buliztam,de akkor is csak mértékkel.

Ami meg a párommal való kapcsolatot illeti. Nagyon szeretek vele beszélgetni, közösen filmet nézni egymást átölelve. De néha hagyja, hogy elmenjek a barátnőimmel és csapjunk egy fentebb leírt görbe estét. Mert tudja, hogy megbízhat bennem. Hogy maximum megnézem a pasikat, de nem csalom meg őt. ( mert vakságot nem fogadtam, csak hűséget:))

És ez fordítva is működik, nem csapok hisztit ha megnéz egy csinos nőt. Sőt a strandon viccesen hívjuk fel a másik figyelmét egy-egy csinos nőre, helyes pasira:D