Hipochondria - Van ebből kiút? (beszélgetős fórum)
Igen?
A hipochondriát pl. hogyan kezeli?
(hogy mekkora a különbség módszer és módszer között)
A tablettás orvostudomány a betegnek-betegből él,és ebben a patikus is szereplő.A Kínai orvoslásnál az egész ember az alany,és a jó hír mindenek felett.Ezt a Kínai orvoslást csak kontrasztnak szánva említettem,a címbeli esethez csak íly módon kapcsolódik.
Azt nem értem, hogy akkor miért használják ők is a nyugati orvoslást.
Az elején voltam nagyon becarva, aztán viszonylag nyugissá váltam. Bár most a harmadik hullámmal párhuzamosan jött az, hogy hivatalos ügyek miatt jönnek hozzánk a napokban (egyébként nem hiszem el, hogy a jelen helyzetben nem tagadhatnám meg a beengedésüket, csak a férjem erősködik, persze ő semmitől se fél, gyakorlatilag mindennemű veszéllyel szemben érzéketlen, jó páros :/). Még szerencse, hogy tudunk hová menni a lányommal, mert elhúzunk mielőtt jönnek. Férjnek van oltása.
Na, ez akasztott ki, ez tette fel a í-re a pontot.
Igaza van az ismerősödnek.
Én most kicsit kevésbé omlottam össze.Egyszerűen ez olyan,hogy egy évig nem lehet permanensen gyomorgörccsel küzdve felkelni,szó szerint már reggel f.sni,hogy no,ma hányan haltak meg.Az emberi agy védekezik egy idő után,mert becsavarodik.
Van egy pazichológus ismerősöm,ő azt mondja,nem néz híreket,nem olvas erről.Kirekeszti,kiiktatja ezt a témát.Nem vírusragadó,csak kerüli ezt a negatív spirált.
Most nem azt mondom, hogy örülök a ténynek, hogy te is az vagy, de azért egy kicsit igen. Gondolom hülyén hangzik. Pláne a nem HH-ek szemében. :)
Engem az elmúlt hét, hogy jött a 3-ik hullám, totál kicsinált. :(
Ja, perpill nincs semmi baj a szememmel. ;)
Ja, perpill nincs semmi baj a szememmel. ;)
Gyerekkorom óta hipochonder vagyok.Az Orvos a családban vokt az olvasmányom.Aztán az internettel megnyílt a világ,mélyülta hipochondria.
Gyerekkènt,kamaszként főként magam miatt aggódtam,felnőttként már inkább a családtagjaimért.Bármilyen tünet alapján halálos betegségre asszociálok.
Eddig a rák volt a mumus,a fertőző betegségektől nem tartottam.
Aztán jött a koronavírus.Ez nekem a purgatórium maga.Tavasszal majdnem az öncsonkításig jutottam,annyira tehetetlennek éreztem magam,hogy az emberek közt mozgó családtagjaim nem tudom megvédeni ettől.
Egy éve ebben az iszonyatban élek.Földi pokol ez nekem.
Látom látsz is,vedd figyelembe,hogy nem volt mindig ez a kór a beteggel,valami kiváltotta,de nem az ok a fontos,nem is a hajlam.
Darwin is hipochonder volt.
Vagy ott vannak az orvostanhallgatók. Ők is tudnak produkálni, míg tanulnak. Sokszínű ez a "kór".
Persze, hogy a képzelet szüleménye.
Még szerencse hogy a Kínai orvoslás is elbánik jónéhány olyan betegséggel,amit a tablettás orvostudomány látszólag nem képes megoldani.
El tudom fogadni, hogy Neked ilyen tapasztalataid vannak.
Én viszont azt tapasztaltam, amiről írtam: a hipochonder képzelt beteg, a betegsége(i) a képzelet szüleménye.
Egy pszichológus előadását hallgattam egyszer, s ő mint szakember arról beszélt, hogy a hipochondria hátterében néha egészen komoly dolgok lehetnek. Laikusnak nem ajánlotta, hogy belegabalyodjon.
Kiegészíteném azzal, hogy bizonyos emberek társaságában simán érezheti úgy az érintett, hogy nincs mellette biztonságban, valósan, még akkor sem, ha netán komoly a baj.
Érdekes. Miért ne tartaná magát annak, ha már szembesült vele és beismerte? Pszichológusok azt vallják, hogy a gyerekkori túlféltés lehet az oka. De szerintem ez hülyeség. A magamét 23 éves koromtól számolom, amikor az anyukámnak komoly betegsége volt. Majd később jött a többi családtagé is sorban + hogy én ápoltam sokukat, közelről látva, hogy min mennek keresztül. Aztán volt egy időszak, amikor azt mondtam magamban, hogy b***a jó, ég, ha netán annyi, akkor annyi, hello. De ez a rohadék vírus kihozta megint, és nem is ok nélkül, sokan még csak nem is mernek elmenni más bajjal sem orvoshoz, mert kerülik a rendelőket, kórházakat. És azt kell, hogy mondjam van alapja. Sajnos vírus előtt is tapasztaltam borzalmas dolgokat. Az apámat (nem)kezelő orvosnőt szívesen megvártam volna sötétedés után. De ha netán a szemem elé kerülne véletlenül...
Én nem vagyok hipochonder,én csak a klinikai pszichológia néhány praktikáját ismerem,ami bevált más esetekben is.Érdekesség képpen mondom,hogy a beteg vagy aki beteg hajlandó elhajtani a segítő szándékú embert is,az orvosnak meg issza szavait,bár nem kap megoldást,mert az irány nem jó,az orvosnak a beteg csak egy a többi közül,része a munkájának.Értem és megértem hogy van ilyen ember is.Aki hajlandó elgondolkodni és utánaolvasni dolgoknak,annak egy fokkal jobb a helyzete,de megtalálni a számára fontos információt a sorok között,értő olvasással sem mindig jön össze,másképp nem lenne miből doktorálni.Alapvetően a szituáció megértése sem egyszerű,de körül lehet úgy járni,hogy más szemszögből is látsszon mi a helyzet.Innen már egyszerűbb megoldást találni.
Te vagy ilyen, vagy valaki a környezetedben?
(Azért kérdezem, mert van némi tapasztalatom, s tudom, hogy a hipochonder SOHA nem tartja magát hipochondernek, sőt, attól is szenved, hogy mások annak tartják.)
Mert csak elkezdtem,de nem írtam végig.
Fogadd el, hogy ilyen vagy! Hogy borzasztóan félsz ettől és ettől... Ez az első és az utolsó lépés!
Nem egészen értelek, hogy mire utalsz.
Egy hipochonder adott tünetek esetén kapásból diagnosztizál magának legalább 3 kórságot, ha nem 5-öt.
Van, aki még arra is képes, hogy éppen csak meghall valamit valakinek a betegségéről, és már érzi is magán. A legtöbben legyintve kiröhögik, pedig nem ez a legjobb módszer a megnyugtatására.
Egyébként szerintem pont a hipoch nem tagadják, nem véletlen rohangásznak fűhöz-fához.
Pont az a gond,ha magad vagy beteg,nem ismered fel,nem látod a megoldást,mert a beteg megél.Ha már voltál depressziós,könnyen felismered ha máson látod,sőt,ami neked segített azt mondod is,hogy kikerüljön belőle mielőbb,persze neki nem biztos hogy pont az a módszer fog segíteni.Bármiféle mentális betegség amit felismersz,elismersz könnyebben múlik,mintha tagadnád hogy olyan vagy.
Szia! Ha másokat nem is, de engem határozottan érdekel a téma! Pláne így a covid idején. Meg amúgy is.
Remélem hogy ez a fórum egyre népszerűbb lesz.. Szeretettel várom a hozzászólókat,mert erről a témáról beszélnünk kell.. Ne fojtsuk magunkba az érzéseinket,nyúljunk meg őszintén. Így van esélye,hogy a terheinket le tudjuk dobni,és az elménkből törölni a negatív gondolatokat !!
Szeretnék olyan emberekkel kommunikálni,akik szintén évvel a lelki ,pszichés teherrel élnek..
További ajánlott fórumok: