Helyes-e ha az időskorú beteg, nem tudja mit diagnosztizáltak nála? (beszélgetős fórum)

Szánalmasan nagyképű vagy (és tudatlan is egyben).... :-)

ez nem csak a hozzám intézett hsz-eidből látszik, hanem az általad hozzászólt topicocban is.

ami nekem nem gond, de nem kívánok veled párbeszédet folytatni (mivel nem lehet).

Ez egy óriási tévedés. Nem születünk egyenlőnek, és nem is leszünk soha azok. Sőt, a marxista filozófia is erre épített, meg is bukott gazdasgilag cirka 50 év alatt. De néha nem értem, felnőtt emberek miféle lányregényen meg propagandakiadványon nőttek fel, hogy érett fejjel is azzal jönnek, hogy minden ember egyenlő... jártál te már mondjuk szabolcsi faluban? Szerinted azok az emberek pont olyanok, mit te?

Ehh nem is fárasztom magam. Az ilyen eszmék meg a követőik.. a valóság el- és felismerése nem jelenti azt, hogy az ember ne lehetne humánus. Csak éppen közben még őszinte tud lenni magához, meg látja a fától az erdőt. Utazgass kicsit szerintem. Utána mindjárt árnyaltabb lesz a kép.

ha valakitől csak a kora miatt és arra hivatkozva, hogy úgyis menthetetlen, megtagadnak egy költséges kezelést, akkor nyugodtan vehetjük egy kalap alá a kettőt.

szerintem.

a világképem, sok más értelemes emberhez hasonlóan olyan, hogy minden ember egyenlő.

ezen nincsen mit fókuszálni, ha neked normális ez a hozzáállás, lelked rajta. :-)

gyanítom, hogy az orvosnak az a véleménye, hogy a vizsgálatok és kezelések csak rövidítenének az páciens életén, jobbnak látja ha nem bolygatják. Félő, hogy a tudat is csak rontana az állapoton.

Azért a gyerekeket és a fiatal felnőtteket ne vegyük egy kalap alá a 80 feletti korosztállyal.

hát ez érdekes....

az orvosnak mióta van joga eldönteni, hogy kinél látja értelmét a gyógyításnak?

neki akkor is gyógyítania kell, ha csak 1 hónappal tudja az életét meghosszabítani.

hallotam már ilyen sztorit régebben is, hogy idős betegnél nem akartak drága gyógymódot alkalmazni, és ez már akkor is felháborított.

abszolút erkölcstelen és teljesen ellenkezik a normális gondolkodással.

ezzel az erővel a gyerekeket sem kell kezelni, ha tudják, hogy csak 1 hónapja lehet hátra. érdekes módon ilyesmi egy orvos fejében sem merül fel... vajon miért?

már bocs, de hogy javasolhat ilyet az orvos?

kutya kötelessége elmondani a páciensnek a helyzetét, mert joga van tudni.

egyet értek veled, ők már annyira bölcsek attól amit már megéltek, hogy gyakran jobban kezelik a problémákat.

viszont a döntéshozókat is megértem abban, hogy ha az orvos nem látja értelmét a kezelésnek, akkor nem akarják firtatni a dolgot

hatalmas élettapasztalatra utal az ha egy kérdés alapján valakit ostobának tudsz titulálni és idiótának feltételezni. Gratulálok!

Azért egy jótanács: ennyiből ne ítélj, egy kérdés mögé nem látsz. Mindent meg lehet mondani csak nem mindegy, hogy hogyan. Ha ezt nem tudod akkor hiába vagy okos, vagy nem is vagy az...

nem tudom, létezik-e egyáltalán az életben ilyen, hogy helyes meg helytelen. annyi mindent kell néha mérlegelni sokszor hirtelen előálló helyzetekben, hogy az ember már néha saját magát megkérdőjelezi, hogy amit eddig gondoltam, az vajon mind igaz-e?

én mindig úgy gondoltam, hogy az idős nagyszülőket meg kell kímélni a modern világ szemetétől, aztán hamar kiderült, hogy nemcsak hogy többet felfognak az egészből, mint én a mondjuk 2x, vagy most már 3x évemmel, de értelmezni is helyesebben tudják.

ez megint nem általános okosság akar lenni, de én azt biztosan megtanultam, hogy nem szabad lebecsülni az időseket, sőt, különösen a családon belül maximális, kiemelt figyelmet érdemelnek.

engem ez tényleg csak általánosságban érdekelt

azét nem is írtam konkrét részleteket, nem az a típus vagyok aki a hoxán akarja megoldani az életét

nem tisztem ennyire belekavarni, nem én élek vele

maximum megpróbálhatom befolyásolni az "illetékeseket"

ezért mondom, sokkal inkább döntök a nagyapám ismerete alapján, minthogy feldobjak egy kérdést, hogy szerintetek mi a jó meg mi a rossz

de ez én vagyok

akik ez esetben döntenek nem is fórumoznak

pont az említettek alapján mérlegeltek

az én nagypapám, mikor mi még talán reménykedtünk is, hogy rendbejön, olyan precizitással és tisztánlátással tudta, hogy mi a helyzet, pedig alig tudott már beszélni, hogy szinte szégyelltük magunkat. fel sem merült, hogy ködösítsünk.

azt hiszem, minden eset egyéni elbírálás alá kell essen, nincsen szabály. hiszen ott áll egy egész családtörténet, érzelmi háttér az egész mögött. nekem az a furcsa, hogy ezt egyáltalán egy fórum alapján el lehetne dönteni.