Hány évesen találtad meg az "igazit" és ha hozzámentél, mikor? (beszélgetős fórum)

Hiába mondod, akkor sem érted azt hogy ki miért házasodik. Ilyen hogy anyos kifogások meg rokonok ilyen nincs.

Igen abból a szemszögből fontos a papír, mert így a férjem és az én részemről is biztosított ha valami tragédia történne a másik és a gyerekek jövője.

Mindenkinek szíve joga eldönteni hogy mit akar papírt vagy nem. De ha te a házasságot így látod akkor fogalmad sincs, hogy miről szól.

Lehet, hogy inkább te félsz az elkötelezettségtől, nem? Vehetjük a dolgot így is.

Még a 155. hozzászólásomban ki próbáltam fejteni, hogy néhány papír beszerzése és fordíttatása elég nagy macera (nehéz dolgozni, tanulni, meg háztartást fenntartani, sööt, jelenleg betegnek lenni és orvosnál szinte "lakni" egyszerre, nekünk sok pénz lenne mindez utazással, bár nem tudhattad), sööt, egy másikban, nyilván nem Neked címezve, de beszéltünk anyós problémákról, titkolásról és édesanyám munkahelyérööl. ERre céloztam, ha már így mindenáron bizonygatni akarsz valamit.

De miért is kínálod fel, hogy Ausztriában össze lehetne házasodnunk, ha elmondtam, nem látjuk szükségét? Ès az, hogy elgondolkoztam a kórházas dolgon, látom, magas labda volt, de miért ne gondolhatnék bele olyan esetekbe, amikre jobb elööbb vigyázni, ha nem is fenyegetnek?

Jó ÈG!!! Senki más nem mondta, hogy szurkapiszka, én ööszinte voltam, ha tudatlan is, de ha Te így veszed, már nem az én bajom...

Elég röpke hozzászólás volt.

Én ezt írtam: Még bürökratikus kis hazánkban is lehet külföldi állampolgárként házasodni, úh. bárhol is éltek, ott is megtehetnétek.

Erre te válasznak: Az elsöö mondatodra annyit, hogy nem, NEM LEHET MEGOLDANI, másfél éve úgy volt, hogy lehet, szükséges lesz és utánajártunk, nem müüködik.

Aztán hagyjuk, mert most már unalmas, hogy másokat böködsz apró célzásokkal, közben meg ha nem ír senki, akkor is te rohansz vissza újabb és újjabb szúrka-piszkákkal. Pápás!

Kedves Franie, nem azt mondtam, hogy nem lehet, hanem azt, hogy NAGYON macerás, azt hiszem, valóban rétestészta-hozzászólásokat írok, megértem, hogy nincs türelmed, DE ha olvastad volna, most értenéd.

Ha kell, itt, vagy priviben elmondom én mégegyszer, azon ne múljon, de nem hinném, hogy a szívügyed lenne, csak az embernek millió baja van és épp én voltam az utadban.

Bocs, de ennyire nem akarok belemenni, ha számodra a házasság csak a biztonság kitaposásáról szól, elég rossz példákat láthattál magad körül, amit nagyon sajnálok.

Az én felfogásom szerint a házasság egy bónusz, egy plusz arra, hogy két ember összetartozik nem a lényege, és nem is a gyűrű adja meg egy kapcsolat sava borsát, de egy bizonyos többletet ad.

Természetesen most csak magamról beszélek.

Házasság és gyűrű nélkül is tökéletes, tisztelet és szeretetteljes kapcsolatot lehet fenntartani, mert természetesen nem azon múlik ez, hogy vki esküdött, vagy sem.

Egyébként egyetértek Dórával, szerintem sem kell ennyire túlmisztifikálni a témát, részemről le is zárom.

Minden jót kívánok.

mondtam én, hogy felháborodtál?

Amúgy meg gondolkoztam, azért írtam ezt. Egy, hogy egóbol hogy reagálok hirtelen, kettöö, hogy késööbb ellenöörzöm és három, hogy átgondolom, miért történt ez így. (négy, ööszintén bevallom, nem szeretem, ha haragban kell lenni másokkal, akárki legyen az, de pszt.:D Nehéz kimondanom, de esetleg megbántottam valakiket, akikkel nem számoltam és annak van legtöbb megértésre és bíztatásra szüksége, akit egy csúnya kijelentésem felkavart)

Dóra azt írta, túlmisztifikálom a témát, de miért ne ott vizsgáljam meg a történteket, ahol felbosszantom magam? Ès pontosan azon bosszantottam fel magam, hogy rengetegen azt teszik, amit mondok. Sok lány mindig hozzám jött koliban tanácsot kérni, meg "jajjxytemindigúúgymegnyugtatsz" és még nálam is kevésbé fogják érteni a házasság lényegét-ahogy itt említette vki-és pontosan csodát várnak tööle. (De mi értelme ma megnyugtatnom, ha holnap és holnapután ugyanott tartunk, ugyanazzal jön vissza? Néha belefáradtam, néha szórtam a reményt...) Másik kérdés, miért érzem azt, hogy az összetartozást, a két fél alkotta Egy szentségét, egy magasztos dolgot úgy kell felfogni, hogy a "maskara", mármint a hivatalos jóváhagyás nélkül nem ér semmit? Üzletet csinálni belööle, de ha nem és ezt kikerülik, akkor családi perpatvart... Na jó, ezt a mondatom vedd úgy, hogy nem mondtam ki, mert megint kezdöödik elölrööl, hogy nem értem a lényegét. Nem is nézek utána, de régesrég azt jelentette, az, akivel együtt hálsz, valamint azt, ami ezen felül megfoghatatlan.

X-Nokia-Ipaddress: 94.245.241.14

Vannak szép hagyományok, meg belekeverednek esetleg nem olyan szép hagyományok, amiket generációk óta belénknevelnek anélkül, hogy bárkinek eszebe jutna belegondolni, aztán elööítéletek is születnek talán. Biztos van még sok más ilyen.

Amit amúgy legörbetükröztél, hidd el, eléggé feltüünöö volt már csak szerkezetében is, de a sajátomat annyiban igaznak tartom, hogy volt a mostani elöött néhány másik anno és szavakra volt szükségem és külsööségekre, mert az érzés bizony nem volt meg, hogy az illetöövel tényleg egymáséi vagyunk, volt, aki már nagyon komolyan gondolta és ezzel ijesztett el, meg volt, aki sajnos nem gondolta olyan komolyan, hogy ÈN, mint ÈN biztonságban érezzem magam- aztán késööbb, mikor összetalálkoztunk azzal, Akivel, sosem éreztem, hogy ez, vagy az hiányzik a teljességhez, boldogsághoz, hogy akkor szeretne, ha elvenne. Megtehetnénk, most nincs szükségünk rá. Az csak egy dolog, hogy ki lehet a pamacsot hagyni, de nem azáltal érzem az övének magam, hogy van egy gyüürüünk, meg törvényesen, "tisztességesen" járunk el. Ilyenformán ha az ember beleérez, tényleg létezhet Igazi, akivel feltétel nélkül boldog lehet, hisz megérzi, ha ööszintén magába néz, hogy hiányzik-e valami, vagy sem.

X-Nokia-Ipaddress: 94.245.241.14

Aztán lehet megkövezni, de nyilván ha a kívánt állampolgárságot egyikünk elööbb megszerezheti, valószínüüleg mi is bekerülnénk a hazugság körforgásába, szinte ez már büüncselekmény, de valahol a lényeget az ember bbbbelül tudja, nem?

Én nem háborodtam fel, mint írtam görbe tükör volt részemről...ha valaki vagy a te hsz.-eden, vagy az erre írt enyémen felháborodik, ott vannak az igazi bajok.

:)

Személyes véleményem annyi, hogy mindenki szíve szerint döntsön a kérdésben, tök mindegy, hogy hogyan, házasodjon, vagy ne házasodjon... egyet ne tegyen: ne hazudozzon magának.

nem kell, hogy megalapozottnak tüünjön, mert egyrészt nem én vagy, másrészt én sem gondolkodtam még el azon, hogy akkor most tényleg belevágjam a fejem, vagy van alternatív megoldás. Àltalában kedvesebb dolgokkal foglalkozom, minthogy bizalmatlankodjak (amúgy szerintem érthetöö, hogy a papír nekünk kell és ha eljön az idöö, bizony problémázni fogunk, hogy hogy ne bántsuk meg a szüleinket, nyilván Teneked nagy népes esküvööd volt ahhoz, hogy ne kelljen kihagyni belööle kihagyni azt, akinek számít, hogy ott legyen, de a mi esetünkben a hasonló hozzátartozó nem bírná megemészteni, hogy mi hogy képzeljük az életünket).

Aztán lehet, legjobban az háborodik fel és kötözködik a bevallom ésbevallottam, talán elhamarkodott véleményem miatt, akinek megvolt a nagy esküvöö és utána meg rájött, hogy valami hiányzik.

Egy esküvőt lehet két tanúval is csinálni és csókolom, kár belemagyarázni a nagy falusi lagzi anyagi és lelki részét, ugyanis ez cseppet sem kötelező.

Egy minden külsőséget nélkülöző pár bemegy két tanúval egy hétköznap délután a hivatalba és kb. ingyen letudta az egészet.

Félre ne érts egyáltalán nem meggyőzni akarlak, csak nem tűnnek túl megalapozottnak az indokaid.

Nekem teljesen mindegy,, hogy házasodsz vagy nem, a hsz.-em egy sima görbe tükör volt a te hsz.-edre.

:)

Azt hiszem, a mai napon én tanultam ebbööl a fórumból a legtöbbet.

Kihagytam, hogy arra sem gondoltam, hogy hirtelen a tündérmesék létezése idegesített fel, hisz vannak annál izgalmasabb történetek, valamint arra, hogy vannak hoxán és kívüle számomra olyan kedves emberek, akiknél eszembe nem jut, hogy a kis egójuk megnyugtatásáért tették meg anno.

Nameg tanultam kicsit emberi reakciókat, de vajon ez minek tudható be? HOgy az illetöö menstruál-e, vagy nem, vagy milyen a vérmérséklete...vagy annak, hogy mennyire érinti, amit köökemény fejjel állítok nagy hirtelenjében?

A mese habbalra annyit tudok reagálni, hogy pont az ilyen önkényes ítélkezéseknek való megfelelnivágyás készteti az embert a csakazértse- viselkedésre. Bár kérdés végeredményben, hogy kinek fáj ez jobban?

Èn nehezen fogom vissza az egóm, kínlódok is vele rendesen, de bevallom. De sosem gondoltam volna, hogy másnak is vannak ilyen még nem kontrollált tettei. Végülis megnyugtat,hogy nem velem van a baj, hogy nem lehetek tökéletes.

Nnna "bódogan csak tovább, Aranyjaim".

Azért a barátnööm beszámolójának szerintem mindenkinél boldogan, SÌRVA! örültem, pedig nekem nem jelentene semmit, amit öö mesélt a megkérésének mintegy tökéletes történetérööl. Fura ez az egész...már tényleg megyek, aztán kérem rám szórni a tücsköt, meg bogarat, míg vissza nem jövök...

Hát ha még együtt sem éltetek, de már nem klappolnak a dolgok, akkor annak szerintem annyi. Amúgy csak csendben hozzátenném, hogy sokszor nem rosszabb a pár egyik tagja a másiknál, csak más. Más személyiségű, mások az igényei.

Szerintem az elfogadásnak nagy jelentősége van. Persze csak egy határig: ha pl. ver a párod, azt nem kötelességed elfogadni, de ha kritizál, adj hálát neki, hogy tükröt tart eléd! Én rengeteget tanultam a páromtól. amúgy szerintem minden kapcsolatból lehet tanulni. A rossz kapcsolatokból a legtöbbet.

nem tudom melyik országban élsz és annak nem ismerem az erre vonatkozó jogi rendelkezéseit; családi jog országonként igen egyedi tud lenni; ez vonatkozik az egészségügyis kérdésedre is; ennek ott helyben kéne utána járnod.

Magyarországon házasodhat két külföldi állampolgár, ha a saját személyes joguk szerinti állam joga alapján nincs kizáró tényező és nem ütközik a házasság a magyar jogrendszerbe (pl egy arab itt nem köthet házasságot a 3. feleségével, noha a személyes joga szerinti ország jogrendszere ezt megengedi)