Hálás vagyok a szüleim válásáért (beszélgetős fórum)

Gratulálok, én nem fogom megéri, de mint írtam ez már nem az a világ, hogy mindenáron férjhez kell menjen egy nő.

Az a 70-es években még így volt, de ma már nem.

"Gondolom a házasságba azért 'menekültetek', hogy ne szóljon meg benneteket a világ, hogy még mindig LÁNYOK vagytok."

Erre válaszoltam.

Már bocsásd meg nekem, de ezt olvastam "hisz a 70-es években élünk". Mivel most a cikk írásakor és a Fórum megjelenésekor már nem a 70-es években élünk, így automatikusan a korodra gondoltam.

(mivel az éveid számát írtad le, így kötelességként tájékoztatlak, hogy magamra is vetem, mert tényleg a 76. évemet már leéltem. Viszont mindjárt 'kéthetes' leszek.:-)

Komoly gondja van a szövegértéssel ...

Vissza olvastam, hogy miből gondolta a koromat ...

A 70-es évekre, mikor azért mentek férjhez, hogy ne szólják meg a nőket.

Kész vagyok! 😂

A fórum eg "Mavanaholnaptegnapja" nick által írt "Hálás vagyok a szüleim válásáért" című cikket is olvastam, de nem értek vele egyet, mert nem a Szülők döntéséért hálás, hanem a saját maga válásának az igazolására citálja ide a cikkét, hogy magyarázza, milyen rendes volt akkor, mikor Ő is elvált és a Gyereke legyen ezért hálás neki, ezt súgalja.

Ezt majd a Gyereke eldönti sokkal később, hogy hálával tartozik-e ezért. Ugye olvashatunk a kommentek között olyat, hogy azért nem vált el, mert a Gyerekének nem akart olyan életet, mint neki volt gyerekkorában a Szülei válása után.

Hol a francba írtam hogy 70 felé járok?? 😂

Te nagyon okos! 36 leszek januárban.

Nem értettelek félre, magad mondod, hogy 70 felé jársz, tehát a szülés sem tegnap történt.

Nincs vele semmi gondom, mindenki maga dönt az életéről, meg merem remélni, hogy ez így is van a gyakorlatban.

Nem látsz bele az emberek életébe.

Ezzel azt írtam, hogy jól meggondoltam a gyerekvállalást is és a házasságot is, mert az én gyermekkorom nem olyan volt amit a sajátomnak szánnék.

Érted?

10 éve volt a párom mikor szültem és 12 év után mentem hozzá.

Bizony Te írtad " mint amit anno én éreztem".

Ha ettől nem féltél volna, akkor elvállást kezdeményezésére gondoltál volna?

Látod az ellen egyetlen szót sem szólok, hogy a Gyermeketek már 2 éves volt, mikor a házasság mellett döntöttetek. Ezt nevezem én 'próbaházasságnak', he még valamelyik fél, nem biztos a döntésében. Persze ettől még a későbbiekben lehet elvállás is a vége, de nem a Gyerekkel, vagy Gyerekekkel éreztetik meg a változást.

Nem váltam el, mert a házasságommal a világon semmi gond.

Hol olvastál olyan, hogy szenvedek?

Minden helyzet azért egy kicsit más, ezért írod?

"Mint elvált szülők gyermeke, sosem szeretnék elválni, nem szeretném hogy ugyanazt kelljen éreznie a gyermekemnek mint amit anno én éreztem."

Tehát ebből azt olvasom ki, hogy nem váltál el, inkább szenvedtél a házasságban, mert annyira szeretted a férjedet. Ezt sem tartom jónak, de azt sem, mikor az egyik fél csak azért akar válni, hogy a másikat 'megkopassza'.

Sőt olyan is van, hogy már a Gyerek sem a Társától van, de erről mélyen hallgat, az anyagiak miatt.

Ezekben az esetekben is a Gyerek issza meg a levét, pedig nem is Ő a bűnös.

Persze, csak azért megyünk férjhez mert nem akarjuk, hogy megszóljanak, hisz a 70-es években élünk... 😂

Nos, van gyerekünk.

Sőt!

Majdnem 2 éves volt mikor össze házasodtunk.

Ilyenkor mi is a helyzet?

Az azért érdekes, hogy csak csupa Hölgy szól hozzá.

Gondolom a házasságba azért 'menekültetek', hogy ne szóljon meg benneteket a világ, hogy még mindig LÁNYOK vagytok.

Létezik már olyan házasság is, ahol a nevét nm kell felvenni a házastársnak, marad a lánynév és kész.

Ma már engedélyezik az egyneműek házasságát is, náluk miért nem hallok válásról?

Be kéne vezetni a próbaházasságot, hogy megtanulják a felek az együttélést.

Az is igaz, hogy legtöbbször az első gyerek megjelenése után romlik meg a viszony, mert az ANYUKA egy kicsit jobban magáénak követeli a meglétét.

Nem, nem vitát szeretnék kirobbantani, csak ilyen fura gondolataim vannak a témához.

Azt gondolom, hogy vannak esetek, amikor tényleg jobb megoldás lehet elválni.

Félreértés ne essék: én is válási árvaként nőttem fel, nem jó érzés, hogy apám a mostohagyerekeit nevelte fel a sajátjaiként, engem pedig elküldött és letagadott... Ezzel együtt gondolom úgy, hogy néhány esetben még mindig a válás a kisebbik rossz.

Ha a szülők hosszabb távon nem bírják egymást elviselni a mindennapokban, de "a gyerek(ek) kedvéért együttmaradnak", ezzel minden résztvevő életét pokollá tehetik.

Úgy gondolom, hogy ha felmerül a válás mint opció, akkor nem egyszerűen arról van szó, hogy a felek nem tanultak elég elfogadást, alkalmazkodást, kompromisszumot. Ha már nem egyszerűen csak hibákról és azok korrigálásáról van szó, hanem a szülők rájönnek, hogy együttélve csak marják egymást - akkor jobb elválni, mint állandó stresszben, vagy őszintétlenségben élni.

Nekem sem volt jó, hogy apám sokszor napokig nem járt haza különböző ürügyekkel, és rendszeresen kora hajnalban ment dolgozni, késő este ért haza, mert állítása szerint túlórázott (igen, a karácsonyfát pedig tényleg a Jézuska hozza, továbbá létezik a húsvéti nyuszi is, a fognyűvő manócska is...)

De egy vasárnapi apánál többet nem is kívántam volna.

Lehet, hogy naiv vagyok, de feltételezéseim szerint nem úgy szokott ez történni, hogy az első, vagy második összeveszés után valamelyik fél beadja a válókeresetet.

Azt gondolom, hogy válás - a jéghegy csúcsa.

Inkább érdemes tanítani az elfogadást, alkalmazkodást, kompromisszumot, hiszen nem úgy van már, hogy számunkra a család választott házastársat. Önkéntes döntés volt, ha hibáztunk, próbáljunk korrigálni.

Reklámozni, hogy jaj de jó a válás, nem problémamegoldást sugall, inkább menekülést.

Igen, az igaz, hogy ma jóval könnyebb, és a kisebb ellenállás felé egyszerűbb út vezet.

Teljesen igazad van!

Mint elvált szülők gyermeke, sosem szeretnék elválni, nem szeretném hogy ugyanazt kelljen éreznie a gyermekemnek mint amit anno én éreztem.

Vagy hogy meggondolatlanul házasodnak.

Már megindultak a CSOK-os, babavárós válások. 😕 Mi lesz később?

Csatlakozom, anyám élete legjobb döntése volt a válás.

Mondjuk nálunk utána sem volt idilli a helyzet.

Örülök, hogy te így élted meg a válásukat.

Nem mindenki ilyen szerencsés!