Hagyjam vagy lépjek (beszélgetős fórum)
Hát ha nem hiszed akkor is van ilyen. Totál elhittem hogy minden ok. A reakciómon én is csodálkozom, főként mivel egy iszonyat temperamentumos vehemens nő vagyok de valahogy annyira ledöbbentett a hidegség, hazugság hogy kidermedtem. És két perc alatt leszűrtem hogy bármit mondok kiforgatja és nem jövök ki nyertesként. Ja hogy mióta tart ez azt megkérdeztem de természetesen nem kaptam választ illetve annyit igen, hogy amióta kitaláltam mert csak az én agyamban tart ez ők csak beszélgettek. Ja még a reakciómról. Ha itthon lett volna a kocsim és nem szerelőnél tudod mit csinálok? Beülök a kocsimba elmegyek a nőhöz és az élettársához elmesélem az élettársának hogy titokban hónapok óta tartja az élettársad a kapcsolatot a férjemmel utána megfogom a csajt nem érdekel hány kilós de a harag baromi nagy erőt ad a falhoz vágom és megkérdezem tőle hogy mióta kefélsz a férjemmel drága? És mikor akartátok bejelenteni hivatalosan? Ezt tettem volna ha itthon van a kocsim, ennyit a temperamentumomról.
Vaknak mondjuk én sem mondanálak. Hisz akkor nem kértem volna ki párszor a véleményedet(pedig én meg alapjáraton nem kérek senki tanácsából, csak olyantól aki totál más gondolkodású mint én, és higgadtabb) :)
Én hajlandó vagyok túlkombinálni (több érzést viszek bele mint kellene és néha nem az agyammal gondolkodom), vannak akik meg tökre egyértelműen leegyszerűsítik a dolgokat nekem és a megoldás ott hever a lábam előtt. :))
Köszönöm. Nem tudja ma jön haza.
Érdekes, mert azt hiszem, én szándékosan voltam vak. Amúgy nem vagyok az. Mondjuk nem idealizálok senkit és semmit, tudom, hogy mindenki gyarló, és így fogadom el a világot. Nem mondhatom, hogy rengeteg csalódás ért, az emberek hozzák az emberi mivoltukat.;)
A telefonod miért vitte el???
Igazad van, de az egymásra használt szavak valószínűleg már bejáratosak lehetnek mindkét részről. :(
:(
Mert te talán olyan beállítottságú vagy, aki alapvetően nem bizalmatlankodik. Én viszont igen, így én hamarabb észrevettem/ venném.
Nagyon sajnálom! Szerintem teljesen igazad van. Nem értem miért kellett hazudozni. Nekem is ez fájna a legjobban. A bizalmat nagyon könnyű eljátszani. Mondjuk még friss a dolog, még bármi lehet. De ezt nem könnyű megbocsájtani.
Én jártam már úgy, hogy mindent ideálisnak hittem, egészen az utolsó cseppig. Aztán derült égből villámcsapásként minden a helyére kattant a kirakósban. Egyik pillanatról a másikra. Hát jó szar volt, szó se róla.
Nő az unokatesód? S miért zárkózik el a segítségadástól, ha a te unokatesód?
Én nem is tudom, minek tartottam, nem igazán becsületes megoldás az sem, mert nem az volt, hogy kiszállt, hanem inkább rálőcsölte a felelősséget a nejére. Nem akart kilépni, és nem akart más megoldást keresni sem.
Mazsu egyededül nem tudná megoldani, ha akarná sem. A férje elment, nem kidobták otthonról...
Mondjuk ha az embert lehülyézik, idegorvoshoz küldik, elviszik a telefonját, valahol megjelenik az a bizonyos felkiáltójel.
Úgy oldják meg a helyzetet, ahogyan tudják. Én ott kezdtem volna el gondolkodni amikor a külön hálószoba kialakult. Amikor esténként nem a kedvessel akarok összebújni, hanem külön netezek, filmezek ott valami nem kerek. S ez ismét csak egy morzsa a tortából. De most már ennek sincs jelentősége.
(Egy házaspárnak sem ajánlanám 60 év alatt, hogy ez így jó.)
Kitartást és nagyon sok erőt kívánok neked a következő időkre.
Gyerekek tudják már?
Most felhívtam az unokatesómat délelőtt elmondtam neki a dolgokat. Azt mondta hogy szeretetből mondja a dolgokat nem "bántásiból" hogy túlságosan is kiszámítható és tuti biztos voltam a férjem számára és várható volt hogy ez kevés lesz előbb utóbb egyszerűen nem az a típusú férfi akinek ez való. Arról is beszéltünk hogy nyugodjak bele hogyha ő naponta titokban beszélgetne valakivel az csak a szeretője lenne baráti szinten ezt nem tenné és még azt is hogy fogjam fel (elnézést akiknek más a véleménye) hogy férfi és nő között barátság nincs csak szikra vagy mindkét oldalról vagy csak az egyikről. Sok mindenben igaza van. Azt is mondta ha le akarná tisztázni egyszerűen megtehetné áthívja a nőt és az élettársát és elmesélik hogy miért is beszélgettek folyamatosan napi szinten, de nem fogja akarni. Ez így van.
Innen úgy látszik, hogy Te már eldöntötted. Talán régebben is, mint tegnap és inkább egy folyamatról van szó.
Vedd figyelembe, hogy itt sokan úgy véleményeznek, mintha a saját férjük lépett volna félre és aszerint cselekednének. Én például, HA szeretném a férjem, akkor látszólag belemennék és hajlanék rá, hogy higgyek neki, de egész biztosan felgöngyölíteném a dolgokat és csak utána lépnék, ha kell.
Ha élből bezárom az ajtót, a kétség mindig megmaradna.
Most is azt mondom, hogy nem elég a hanghordozásból megítélni a telefonbeszélgetéseket. A tartalom a lényeg.
Az biztos, hogy a férjed a hunyó, de igen messzemenő következtetéseket vonsz le a sértett női hiúságod miatt.
Érdekes az egészre a reakciód.
Vagy én vagyok túl temperamentumos, de én bizony odacsapnék az asztalra és megkérdezném, mégis mióta baszott át, és keféli a rokonomat, és hogy kezdődött ez az egész???? Mégis mi a fene hiányzott és miért nem lehetett szólni, hogy nem stimmel valami???
Mert ha tudod, talán akarsz és tudsz is változtatni, de így, hogy ilyen sunyi aljas módon hozza a tudtomra, hogy nem kellek x év után, azért mégis felháborító! Mondta volna az arcodba, hogy kevés vagy szívem, az én farkam már más után ácsingózik...
Valamiért inkább a naplódból és innen is azt érzem, voltak ennek előjelei, hogy nem megy, de most szembesültél vele. Nem létezik, hogy nem vetted észre, hogy tegnap még "mintaházasságban éltetek" aztán 5 perc alatt hullott szét az egész! Ilyen nincs!!!
Mondjuk kèrdès,hogy miről beszèltek minden nap.De az tèny,hogy ha nem lenne bűnös nem lèpne csak igy le.
Egyértelműen. Bár szerintem már azzal hogy letagadta hogy kapcsolatban voltak és kiderült hogy folyamatos egyfolytában naponta beszéltek.
Én 22 évet éltem a férjemmel, de a "hülye" szót még viccesen sem használtuk egymásra a családban. Saját magamra sem fogom azt mondani, hogy hülye vagyok.
De még azt sem, hogy jaj,de butuska vagy.
Ezt még a legelején megbeszéltük. Később kialakult az a szóhasználat, hogy buksi, buksika.
Bennem rossz érzést kelt, hogy Mazsut lehülyézte a férje.
(Saját magát id degradálja ezzel, nem? Ki él együtt egy hülyével?)
Azèrt ez is èrdekes azèrt,hogy a fèrjed csak igy belátta,hogy igazad van ő igy simán elcuccol eladjàtok a házat,elváltok ès ennyi? Lènyegèbe akkor evvel elismete,hogy megcsalt?!
Igen de nem napi ötször és nem titkosan hanem nyiltan sőt még olyankor a kezembe is szokta nyomni a telót hogy ezzel azzal akivel éppen beszél nem akarok e pár szót beszélni? Na ne félj amikor a nővel beszélgetett azt nem nyomta a kezembe.
Van saját szobánk, ki nem állhatja a csajos sorozataimat amiken én el szoktam aludni és ő más műsorokat szokott nézni inkább úgyhogy ez így jó. Ja meg ő is szokott netezni (na negyedennyit mint én) és van a szobájában saját gépe.
Nem lesz lakótárs. Gondolkozott a dolgokon és azt mondta egy fél órája hogy teljesen igazam van abban hogy nem jó ha ezek után közös helyen lakunk és kimegy a nyaralóba amíg eladjuk a házat hétfőn elcuccol, illetve a műhelyét azt használja amikor kell neki bármikor de ahhoz fel sem kell jönnie a házba. Remélem sűrűn nem fogunk összefutni. Érdekes mindezek után miért is gondolom azt hogy szándékosan bukott le és provokálta ki ezt az egészet.
Nyitott házasság? Nem ahhoz én túl erkölcsös vagyok. Nem kellettem, nem kellettem. Ezután szabad az útja
Aranyos vagy de én már ezt eldöntöttem tegnap amikor tagadhatatlanul kiderült hogy ennek vége Nem tartom jónak azt hogy aki megcsalt és palira vett annak legyek a házvezetőnője még további évtizedekre, az nem én lennék.
na ez legalább egy becsületes megoldás. Nem az hogy a másikat totál hülyének nézem.
Mindenkinek megvan a saját szobája?
Eddig is külön "éjszakáztatok"?!
Nyitott házasság?...vagy megalkuvás!
Nem tudom hogy itt csak sok a rossz indulatú ember vagy sokan úgy el vannak keseredve mint az epe.
Hogy lehet ismeretlenül már is azt tanácsolni, hogy hagyd el, ha egyszer megtette, úgyis megteszi újra (úgy, hogy mi csakis a telefonbeszélgetésről tudunk) meg minden férfi hazudik az utolsókig....
Továbbfűzitek a szálakat, ami meg sem történt...mint valami boszorkányfantázia.
A posztolónak arra a pár emberre kéne hallgatnia, akik azt tanácsolják, hogy higgadtan, nem egymás torkának esve meg kell ezt beszélni és utána már csak magára hallgasson és döntsön.
A legjobbakat és kitartást!
További ajánlott fórumok: