Ha egy kapcsolatból kiveszik az egymás iránti tisztelet, onnantól nem érdemes folytatni. Ti mit gondoltok erről? (beszélgetős fórum)
Nehéz a folyton elégedetlenkedő, kritizáló családom mellett csak arra törekedni, ami nekem jó és ami nekem fontos. De mindenképp igyekszem. :) És köszönöm a bátorítást. :)
Remélem, jól cselekedtem, hogy kidobtam a srácot és nem akarom folytatni vele ezek után, Féltem tőle, megijesztett a viselkedésével... már nem először. Ki tudja, mikor lenne a következő alkalom, amikor meg is ütne.
Ha ugy erted, hogy abban az evben szulettem, igy van.
A menedzser holgy par evvel idosebb volt nalam. Nagyon buszke volt, hogy sikerult megallnia a helyet a ferfiak vilagaban. Mindent jobban akart tudni, mint mas, ellentmondani nem lehetett neki, ertelmes vitara nem kerulhetett sor, mert egy autokrataval nem tudsz vitazni.
A hazassaga tonkrement, autista kisfiarol nem ismerte el, hogy az, a siker fokmeroje szamara a penz volt.
Ne kerdezd, hogy egy ilyen alapvetoen jeghideg novel, hogyan kerultem kapcsolatba. Talan szeretem a kihivasokat.
Na erre mondtam, hogy a kislanyt nem sikerult elohoznom belole...
keves kulonbseggel azt veszem le, hogy olyan vagy, mint en voltam ebben a korban. Nem ehhez a temahoz tartozik, de egy ongyilkos anya es alkoholista apa gyerekekent gaz volt felnoni, jott a csalad elott a bizonyitasai vagyam.
Sok sikert , es erot kivanok neked. Kitartast, mert nagyon kelleni fog. Es csak magadnak akarj megfelelni, ne masoknak, ezt en mar 36 evesen tudom. Akkor el fogod erni.
Na igen. Egy ver-karrierista menedzsernobol megprobaltam egyszer kihozni a kislanyt.
Mit mondjak, nem ment, de sokat tanultam belole.
Adri, akkor ( mar bocs ) de oket tiszteled ?
hidd el, nem bantani akarlak. Csak atolvasom, amiket leirsz.
Koszi :) en is :) ahogy rajottem , hogy a sajat boldogsagom fontosabb, boldog lettem.
Addig egy karrierista voltam. Valoban :)
amugy a tema szempontjabol sztem teljesen mindegy :) de ha erdekel leirom neked.
Karriert 20 evesen ? igen lehet elkezdeni, es ha eleg ambiciozus valaki tegye. DE : egy karrierista mellett nehez kapcsolatban elni. Ezt viszont en tudom a legjobban. Sajat tapasztalat.
Ezzel nem Adrit akarom bantani :)
mindent tisztelni kellene, még egy fokpiszkálló is.. és nem csak öt hanem, azt is aki megfarakta meg, aki kivágta, meg aki locsolta.. és azt is aki elültette..
vagyis minden energiát, amit egy fogpiszkállóba fektetek..
de ez csak egy példa, hogy mimindent tisztelhetünk és azon keresztül még kiket..:)
en recepcioskent kezdtem, lettem portas, foportas, ertekesito majd igazgato.
Angliaban elek mar 2 eve, nincs karrierem, de boldog csaladom, es elheto eletem. Nekem ez a fontos most mar. 20-25 evesen a karrier volt.
"Egyszerűen" annyi, hogy egy másikra utalt helyzetben (ő úgymond össze tudta varrni, el tudta látni a sebem), beszólT,paraszt volt, visszaélt a helyzetével...
Én meg aszontam, hogy anyád, oszt másnap más "megcsinált".
Attol fugg, mit ertesz munka meletti szallodazason. Mert a felszolgalas is munka egy szallodaban, de az nem karrier.
Egyetemen is lehet kutatokent nevet es karriert csinalni, de ott nem dol a penz.
Masfelol lehet egy multinal menedzserkedni, havi egy millaert, ez mar valami penzugyi szempontbol.
Az persze megint mas kerdes, hogy kit tartok hasznosabbnak es kit becsulok jobban.
Egy jó írót vagy tanárt is tudok tisztelni. Valószínűleg azesetben egy művelt, érett, felelősségteljes emberről van szó, amit én nagyra tartanék. Nem csak a pénz számít, de a mi szakmánkban az is fontos (gazdasági irányzaton tanul(t)unk mindketten. Számomra az a felháborító, hogy képes valaki diploma után egy hónapig csak otthon ülni és sopánkodni, hogy nincs munka, miközben nem is keres. Ha valaki így kezdi a "karrierjét", az már nagyon rossz jel.
Sőt még sopánkodni is csak akkor kezd, mikor én felhozom a témát, amúgy őt a focin meg a számítógépen kívül kb semmi nem érdekli. Azt hittem, 25 felett azért már felnő egy férfi, de nem...
Nekem komly értékrendem van és nem csak a karrierem érdekel, sokat foglalkozom a családommal is (bár elég balhés családom van sajnos). Semmit sem értékelek többre, mint egy nyugis sétát egy tóparton vagy egy finom fagyit a város főterén azzal, akit szeretek. Voltak is időszakok, mikor úgy éreztem, szerelmes vagyok a barátomba és ő kell nekem, de aztán megint jött egy hullámvölgy és megint aláásta a tiszteletem, a bizalmam a viselkedésével. És nem leszek olyan nő, aki 20 év házasság meg 2 gyerek után azt sem tudja, hova forduljon, mert a férje rendszeresen veri. Pedig szerintem nem kellene sok neki hozzá.
Ma azért dobtam ki, mert képes volt a családomat ellenem uszítani, bemártott a szüleim előtt egy hazugsággal és ezért haragszanak most rám, pedig én semmi rosszat nem tettem. Mikor leszidtam, hogy miért kell ostobaságokat beszélnie a szüleimnek, micsoda kárt okozott most nekem, hogy teszem ezt jóvá, elkezdett üvölteni velem vérvörös fejjel, hogy én teljesen h*lye vagyok, kitalálok dolgokat és ostobának titulált. Úgy üvöltött a képembe, hogy megijedtem, komolyan... aztán higgadt fejjel megkértem, hogy szedje össze a cókmókját és takarodjon.
Te csak az erot tiszteled masokban? A karriervagyat? Ha peldaul sikeres iro, vagy egy jo tanar lett volna a srac (bar, ha hozzad hasonlo koru, akkor ez Magyarorszagon elkepzelhetetlen), szoba sem johet, mert ezekben a szo hagyomanyos, bevett ertelmeben nem lehet karriert befutni?
Egyaltalan mi szamit neked a siker fokmerojeul? A penz es meg tobb penz?
Elég nehéz nálam megrúgni a biztosítékot (főleg véglegesen), de onnan nincsen visszatánc.Valakit tisztelek, valakinek meg megadom a tiszteletet, mert a tőle való függésem megköveteli. Valakinek meg azért adom meg, mert nálam megkapi a tiszteletet presztizs.
A legvékonyabb tisztelet a függés, és jó esetben ez "csak" bevétel nem betevő.
Kérdésedre visszemenőleg, én már a baleseti sebészetről is távoztam sajét felelősségre, vannak nagyon jól dolgozó plasztikai sebészek (főleg felénk), és épp lecartam, ha neccelni kell pénzügyben.
Az meg megint mástészta, ha agyonbacnám épp az SBOs orvos, mert valószínűleg kezdő, és esetleg már sokadik óra....és...és...de ha nem tisztelném, hogy a rákba adnám a kezébe az életem?
Ezzel egy dologban vitatkoznek :D
20 evesen en javaban szallodaztam es tudtam, h vinni akarom, es fogom valamire.
Mellette jartam Foiskolara.
Mas kerdes, h otthon semmire nem jutottam,szallodaigazgatokent 150 ezret kerestem, de a szakmamban megvolt a nevem, es ez jo volt. Egy darabig...
Aztan en spec rajottem, h a csalad mennyivel tobbet er :)
Az utolsó mondatod nem igazán tiszta.
Nekem a családom mindig is szorgalmas, törekvő emberekből állt, legalábbis a szüleimtől, keresztszüleimtől ezt láttam. Én szeretném ezt továbbvinni és nagyon fontos, hogy legyek valaki. A gyerekkoromat is bulik, drogok és alkohol helyett javarészt tanulással, önfejlesztéssel töltöttem (persze szórakoztam is néha, nem vagyok befordult :)). Így nem olyan férfit akarok, aki csak lehúz, visszahúz, akiben nincs erő. Nem csak ehhez nem volt benne erő egyébként, hanem semmihez. És már fél-1 éve megfigyeltem nem csak én, de az anyja is, hogy nem lehet már hozzászólni, gondolom a rossz kapcsolatunk agressziót váltott ki belőle. úgy akarta érvényesíteni magát a szememben, hogy üvöltött velem, mint a sakál? Hogy nem egyszer hajszál híján megütött?
Rendben, te karrierista vagy. 20 evesen ilyen kokemenyen kijelenteni, hogy az uzleti eletben akarod vinni valamire, jelent valamit.
Persze a siker relativ, mindenki mast ert alatta. Lattam 35 koruli ultra-sikeres, de egyebkent teljesen sekelyes ertekrenddel rendelkezo karrierista noket, akik odaig vittek arrogans-agressziv termeszetuket a ferfiak uralta vilagban, hogy ellentmondani sem lehetett nekik, mert azonnal lehulyeztek vitapartneruket.
Ami a puhany ex-baratodat illeti, lehet, hogy masnak eppen ez a tipus jon be, akinek lassabb az elettempoja, mint a tied.
Azt megkerdezhetem, ha mar ekkora onbizalommal allitod, hogy sikeres vagy, miben is all ez a sikeresseg?
20 evesen meg egy egyetemet sem vegezhettel el...
És a kapcsolat elején abban bíztál, hogy ha Te tiszteled őt, akkor előbb-utóbb ő is fog Téged.
Szerintem az ilyen csalódások vagy az emberismeret hiányára, vagy a túlzottan erőltetett párkeresésre vezethetőek vissza.
leirtam lejjebb az en eletem :) en emiatt tisztelem ot ... meg persze, mert imadom :)))
de igen, igazad van : ha nem kolcsonos a dolog, semmi ertelme az egesznek.
További ajánlott fórumok:
- Azért nem akarja folytatni velem a kapcsolatot a párom, mert én doktor vagyok (jogász), és neki csak középfokú végzettsége van
- 39 éves nő és 34 éves férfi kapcsolatáról mit gondoltok?
- Mit gondoltok erről az írásról? Kezdő vagyok. Szóval legyetek elnézőbbek a hibákkal kapcsolatban.
- Rák nő és Bika férfi kapcsolatáról mit gondoltok?
- Mit gondoltok ezzel kapcsolatban?
- Kilátástalannak érzem, hogy valaha is legyen kapcsolatom. Mit gondoltok, hogyan lehetne?