Erotikus négysorosok:))) (beszélgetős fórum)

szeretlek kedvesem,

rebegted kedvesen

szerelmes szemekkel egy

esten,

selymes kezed felfedezte

testem,

s menten szerelembe

estem!

Ajkukra vesznek, csoda vagy látod?

Szavad szomjazzák, ha lelked tárod.

Vágy szirma nyílik combok tövében,

kéjt fakaszt nótád lányok zömében.

Pazar ajka, rajtam kavar,

Fanyar harmat, kapar, facsar!

Agyam marja, s takar karja,

Hamar zavar szava bajba!

Bánat várhat, vágyam rángat,

Sápadt láza, lágyan járja.

Lába tárva, számat várva,

Bátran árad nyálam árja.

Nyelvem pereg, teste felel,

Keble remeg, lelke terel.

Sebet teremt heves tettem,

Benne lelem, nemes vesztem!

Édes kéjem, véle élem

Éden méze érvel nékem.

Vérem s méhem, érte égjen,

Vétkes részem, tétlen nézem!

Csókod bűnös íze, mint mézédes bor,

Elmém bódul tőle, vérem felforr.

Testemen kezed, mint kíváncsi vándor,

Kéjt fakaszt nyilával, az ötujjú Ámor.

Heves az örvény, mi magával ragad,

Érintésed nyomán, vad vágy fakad.

Ajkad hasamon, egyre lejjebb szalad,

Ölem rejtekén, nyelved gyönyört arat.

Szemedbe nézve, magamat látom,

Áradó sóhajom, ott úszik a szádon.

Meztelen csatánk, zaja fut a házon,

Őrület köt hozzád, ezernyi szálon.

Remegek, vonaglok, vadul lihegve,

Neved fut ajkamra, kéjesen pihegve.

Tested a testembe, mélyen temetve,

Most látok igazán, szótlan szívedbe.

Lehunyom szemem,vágyammal látlak,

Gyönyör ízű csókkal, utadra bocsátlak.

Kitörő vulkánként vetsz véget e láznak,

S perzselő folyamként, magaddal rántasz.

Buja felhőkön, ernyedten lebegünk,

Izzadt bőrünkre, hűs párát lehelünk.

Egymás ajkáról vad suttogást nyelünk,

Míg álmok édes habján, el nem merülünk.

Hegeket kezelem lelkeden,

tenyerem levezet testeden.

Szemedben nedvek erjednek,

felhergelt szervek ernyednek.

Mosolyt sodor szavam ajkadra,

borom bontom, szalad patakja.

Poros torkod hamar laktatja,

csókom lohol angyal nyakadra.

Bódító szavad, buja ködbe burkol,

Vágyad elragad , magával hurcol.

Követlek téged, örömet keresve,

Ajkadról sóhajod, ajkamra csenve.

Súlytalan ülöm meg, szilaj örvényed,

Megszegem veled az összes törvényem.

Ott végzem én is, a gyönyör éles karmán,

Mi sebet tép rajtam, e féktelen éjszakán.

...Kicsi babám állok elédbe,

Tied vagyok, falj fel ebédre!

Szállok Veled vágyak egére,

látom lesed, magom megér-e.

Gyönyör lobog szemed hevében,

nyelvem bolyong kelyhed levében.

Időnk fogytán hangunk terében,

bércre hágunk kéjnek hegyében...

Megérintesz, lángra kapok,

Csókod perzsel, elolvadok.

Vad sóhajok, halk sikolyok,

Szemeidben mámor ragyog.

Kéjes dalra, ajkad nyílik.

Öled tánca, űz a sírig,

Vágyam kél, s bár erős vagyok,

Előtted mégis térdre rogyok...

Ajkad alatt, tüzem párává lobban,

Ezernyi vész rejtezik e csókban.

Megadom magam, vedd el lelkemet.

Tudom, csatát vesztettem ellened.

Oly harcban állok rég,

Hol a szenvedély az úr.

S hol a végső szó Tiéd,

Ám szívem, ebből sem okul.

Alkonyt hozol ránk,

Ha tagadod mi jó,

Esendő vagy Te is,

Ki fals bűnöket gyón.

Kinek teste rég kiszállna,

Harcodat feladva.

Hisz üres az a lélek,

Mely a gyönyört tagadja.

Völgyedben jártam, mi égetett.

Patakodból ittam, mi éltetett.

Zamatos nedűd, mint léha élvezet,

Ajkamra hozza a csapodár végzetet...

Vágyad lebeg az éjben,

érzékek lágy hintaján.

Szárnyal dala a kéjben,

vírul kebled bimbaján.

Öröm nyílik völgyedben,

párád tapad ablakra.

Várod màr, hogy szökkeljen,

dalia az ajkadra.

...

Még őrzi matracom tested melegét.

Még őrzi ajkam, völgyed nedűjét.

Te őrzöd-e még csókom izzását?

Te őrzöd-e még kezeim játékát?

Még látom táncoló csípőd vonalát.

Még látom gyönyöröd édes harmatát.

De látom még szemed vívódó árnyait,

Mi letöri szerelmem nyíló szárnyait....

Csókot lehelsz ajkamra?

Játszol velem, Angyalka?

Bűnre csábít minden szavad,

Vigyázz, mert még elragadlak! ;)

Körbezöld

Lombkorona

Magasles

Avar

Fal

Ágy

Asztal

Szőnyeg

Eltűntél, mint árny az éjben,

Hiányod még bennem ég!

Emlékedtől forr a vérem,

Nem fakult ki még a kép!

Szavad volt mi gúzsba kötött,

S lehunyt szemed, mi belém lát.

Csók, érintés rég elszökött,

Mégsem hullik le a lánc!

Fájdalom, ó édes dallam,

Vérem pezsdül,méhem katlan.

Vad hullámok, mérges habok,

Gyönyörbe fojtó erős karok.

Hatásod még el nem kopott,

Szavad parancs, bár suttogod.

Testemen hagysz ezernyi nyomot,

De lelkem enyém, meg nem kapod!

Mint a Naptól friss kikelet,

Tőled nyerem mind ihletem.

Mint szavad mi szádon táncol,

dalra hív és Hozzád láncol.

Mint madár ki párját hívja,

fészked vágyom ősi kínban.

Mint pillanat az öröklétbe,

olvadj velem az újévbe!

Ezer apró rezdülés,

Elhaló, halk nyöszörgés,

Izgalom és nedves hév,

Mind tőled van, mind tiéd!

Bizonytalan szív és ész,

Lelkemben kis, sérült rész,

Könnyes szemű tükörkép,

Mind tőled van! Vidd, tiéd!

Pazar ajka, rajtam kavar,

Fanyar harmat, kapar, facsar!

Agyam marja, s takar karja,

Hamar zavar szava bajba!

Bánat várhat, vágyam rángat,

Sápadt láza, lágyan járja.

Lába tárva, számat várva,

Bátran árad nyálam árja.

Nyelvem pereg, teste felel,

Keble remeg, lelke terel.

Sebet teremt heves tettem,

Benne lelem, nemes vesztem!

Édes kéjem, véle élem,

Éden méze érvel nékem.

Vérem s méhem, érte égjen,

Vétkes részem, tétlen nézem!

Dermed jegenye fedettlen terepen,

remeg erezet csendesen kezeden.

Sapka takarja hajadat a fagyban,

varjak kaparnak hasztalan a parkban.

Sebesen szeded lebegve meneted,

fejedben kelnek meztelen szellemek.

Szaladsz haza hamar havas szalaggal,

talpadra tapadt laza, saras maszlaggal.

Kezembe veszlek, s el nem engedlek,

testedbe menten meleget teremtek.

Hamvas patak fakad halkan barlangban,

nyargal zamata, balzsama ajkamnak.

Veled vedlek veszetten, kedvem serken erekben,

mennyekben tekergek lehet legszentebb tereken.

Jajgat angyalka, karma hajamban marasztalna,

dallama sarkall vadabb hajlamra az asztalra.

Gyönyör kertjét, magányosan járom,

Csókod emléke ott ég még a számon.

Testem újra tiszta, üres vászon,

Húrjain most egymagamban játszom.

Éhes ajkad mellem falja,

Csípőd mozog sikolyt csalva.

Testem izzik, s vadul remeg,

Széthullásba veled megyek!

Karjaid közt megpihenek,

Izzadt testünk még mindig remeg.

Kezed érint, ajkad becéz,

Testem könnyű, csak szívem nehéz

Érzéki ajkaid szempillámon pihennek

Alig rebbennek, gyönyörben vesztek el.

Újabb hullámok cikáznak hasamon

Csillapítsd vágyam, akarlak most!

Érzékek játéka, vad állati vágyak,

Tűzben edzett sikolyok, bőrömbe vájnak!

Szerelmed pokla mélybe taszít engem,

Zuhanj velem Kedves, gyönyörünk hadd zengjen!