Érezd jól magad! (beszélgetős fórum)
...
Hova menjünk,
milyen tájra?
Hegyre talán,
vagy pusztára?
Folyópartra,
vagy erdőre?
Faluszéli
zöld mezőre?
Lepkét fogjunk,
vagy horgásszunk?
Vagy mégiscsak
hegyet másszunk?
Akár erdő
akár folyó,
Gyönyörű a
vakáció!
Zelk Zoltán: Vakáció
***
Szeretem a hárs és a zsálya illatát.
Szeretem a belőle készült teát is.
***
Hurrá 1000, itt a helye! 🍀🍀🍀
***
Süt a nap, jön a nyár.
☀️🌞☀️☀️🌞☀️☀️🌞☀️
Ez se maradjon ki.
🌹🌺🌻🌼🌷🍀🌹🌺🌻🌼🌷🍀🌹🌺🌻🌼🌷🍀
...
Ezt be kell tartani! 🤣
A hosszú élet titka:
- evésnél előredőlni
- ivásnál hátradőlni
- munkánál félreállni
***
...
Aranyos lapály, gólyahír,
áramló könnyűségű rét.
Ezüst derűvel ráz a nyír
egy szellőcskét és leng az ég.
Jön a darázs, jön, megszagol,
dörmög s a vadrózsára száll.
A mérges rózsa meghajol -
vörös, de karcsú még a nyár.
Ám egyre több lágy buggyanás.
Vérbő eper a homokon,
bóbiskol, zizzen a kalász.
Vihar gubbaszt a lombokon.
Ily gyorsan betelik nyaram.
Ördögszekéren hord a szél -
csattan a menny és megvillan
kék, tünde fénnyel fönn a tél.
József Attila: Nyár
***
Kerülöm a negatív embereket, rossz hatással vannak rám. Energiát vonnak el.
A humoros, jókedvű emberek társaságában érzem jól magam.
Ezen már nem változtatok.🙂🙂
...
Élményeidet édesen élvezd,
Rezdülj ragyogva reménybe.
Ezernyi eleven emléked
Zajtalan zendüljön zenébe,
Dallama dúdoljon derűbe.
Járd jövődet játékba,
Óvd ózondús óhajod,
Lélegezd laza lendületbe!
Múzsa mosolyod meséljen
Ajkadra angyali aranypírt.
Gondolatid gördüljön gúzstalan.
Alkoss azúrkék alkonyba
Dicsfényt dobolva diadalba!
Pál Júlia: Érezd jól magad!
***
...
Június volt s ujjongtunk, nincs tovább,
Most gyertek, szabad mellű örömök
S pusztuljatok, bilincses iskolák.
De elcsitult a jókedv-förgeteg
S helyére ült a döbbent némaság:
Köröttünk már az Élet csörtetett.
Óh, ifjúi, szent megjózanodás,
Komoly, nagy fény, hős férfiú-szerep,
Emléketek ma is milyen csodás.
Hős harc az Élet és megélni szép,
Ha hozzáedzik tüzes szív-kohók
Ifjú vitézlők lengeteg szívét.
Ha élet zengi be az iskolát,
Az élet is derűs iskola lesz.
S szent frigyüket így folytatják tovább.
Én iskolám, köszönöm most neked,
Hogy az eljött élet-csaták között
Volt mindig hozzám víg üzeneted.
Tápláltad tovább bennem az erőt,
Szeretni az embert és küzdeni
S hűn állni meg Isten s ember előtt.
Június van s nagyon magam vagyok
S kisértenek élt éltem árnyai
S az elbocsátó iskolapadok.
S én, vén diák, szívem fölemelem
S így üdvözlöm a mindig újakat:
Föl, föl, fiúk, csak semmi félelem.
Bár zord a harc, megéri a világ,
Ha az ember az marad, ami volt:
Nemes, küzdő, szabadlelkű diák.
Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba
***
...
Olyan szépen cseng a harang,
Mintha nem is harang volna,
hanem ezer harangvirág
Imádságos szava szólna.
Piros pünkösd vasárnapján
Piros rózsa nyíl a kertben,
Kis szívünkben tiszta öröm
Imádsága énekeljen.
Piros pünkösd vasárnapján
Szálljon reánk a szentlélek,
S térde hullva mondjunk hálát
A mindenség Istenének.
Benedek Elek: Pünkösdi harangok
***
...
Szirom borzong a fán, lehull;
fehérlő illatokkal alkonyul.
A hegyről hűvös éj csorog,
lépkednek benne lombos fasorok.
Megbú a fázós kis meleg,
vadgesztenyék gyertyái fénylenek.
Radnóti Miklós: Május
***
...
Orgona illatú most a világ,
Könnyeket ejteni oly csacsiság.
Vár az a kis lak a domb tetején,
Gyere oda édes, ott légy enyém!
Éljen az élet, és zengjen a dal,
Jöjjön a csók, ha az est betakar.
Vár az a kis lak a domb tetején,
gyere oda édes ott légy enyém!
***
...
Ülj ide mellém, fogd meg a kezem,
hagyd, hogy behunyva maradjon szemem.
Nem kérdezek, és most te se beszélj,
hallgasd, ahogy a csend nekünk mesél.
A hétköznapok kínjai után,
legyen szép ünnep ez a délután.
Nem kell ígéret, nagy fogadkozás,
csak ez a csendes, néma kézfogás.
Úgy menj el majd, hogy észre ne vegyem,
milyen gyorsan múlt az én ünnepem.
Valóság volt? Lehet, álom csupán,
hogy a miénk volt egy egész délután.
Jókai Mór: Csak egy délután
***
...
Nálad lenni újra jó lenne,
Két karodba bújva, jó lenne.
Arcodhoz simulva, jó lenne,
De kár, hogy nincs már erre mód.
***
...
Teszt...
Egy újságíró riportot készít az elmegyógyintézetben. Azt kérdi a főorvostól:
- Hogyan állapítják meg egy páciensről, hogy már elhagyhatja a kórházat?
- Vannak olyan feladataink, amiket helyesen végrehajtva bizonyíthatják elmeállapotukat.
- Tudna egy ilyen példát mondani?
- Persze. Vegyük például ezt: van egy kád, teli vízzel. Van a fürdőszobában három tárgy, egy kiskanál, egy pohár és egy vödör. Melyikkel tüntetné el a vizet a kádból?
- Ó, hát ez nagyon egyszerű! Minden normális ember a vödröt választaná.
- Nem, minden normális ember kihúzná a dugót a kádból.
***
...
Mint a Montblanc csúcsán a jég,
Minek nem árt se nap, se szél,
Csöndes szívem, többé nem ég;
Nem bántja újabb szenvedély.
Körültem csillagmiriád
Versenyt kacérkodik, ragyog,
Fejemre szórja sugarát;
Azért még föl nem olvadok.
De néha csöndes éjszakán
Elálmodozva, egyedül
Múlt ifjúság tündér taván
Hattyúi képed fölmerül.
És ekkor még szívem kigyúl,
Mint hosszú téli éjjelen
Montblanc örök hava, ha túl
A fölkelő nap megjelen...
Vajda János: Húsz év múlva
***
...
Föl-földobott kő, földedre hullva,
Kicsi országom, újra meg újra
Hazajön a fiad.
Messze tornyokat látogat sorba,
Szédül, elbúsong s lehull a porba,
Amelyből vétetett.
Mindig elvágyik s nem menekülhet,
Magyar vágyakkal, melyek elülnek
S fölhorgadnak megint.
Tied vagyok én nagy haragomban,
Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban
Szomorúan magyar.
Föl-fölhajtott kő, bús akaratlan,
Kicsi országom, példás alakban
Te orcádra ütök.
És, jaj, hiába, mindenha szándék,
Százszor földobnál, én visszaszállnék,
Százszor is, végül is.
Ady Endre: A föl-földobott kő
***
...
Csak a szépre emlékezem, az első boldog nyárra
Két csillag a két szemeden fénylett az éjszakába.
A vén szigetre eljött a nyár,
de minket együtt már nem talál...
A barna bőrű fáknál úgy lesem lépteid én.
***