Én szerelmes vagyok, Ő pedig... (beszélgetős fórum)

Csak ezzel az a gond, hogy a régi csalódás miatt szív jelenleg az új partner. Na nehogy már...azért, mert valakiben "csalódott", nincs joga mást lebegtetni, bizonytalanságban hagyni.

Én ezt nem tudom elfogadni.

Egyetértek, én is így gondolom. Valahogy hangsúlyozza, hogy "kedvel" és ez nagyon nem véletlen. Ezt nagyon tudatosan teszi. Tisztában van vele, hogy te nem csak kedveled, hanem szereted és emiatt minden megfordul a fejében, összeköltözés, stb, és ezt nem akarja. Nem szerelmes, csak jól érzi magát a társaságodban. Ha valaki szerelmes, sosem mondja azt, hogy kedvellek. Keményen meghúzza a határokat.

Én mit tennék: lazábban kezelném az egészet, tudatosan. Ha neked nem elég egy ilyen kapcsolat, mert nem tesz boldoggá, akkor ne tölts vele annyi időt, ne rohamozd az érzelmeiddel, ne nyomulj, mert ez nem egy normális viszonzott szerelem. Ki tudja? Lehet, hogy ha visszább veszel, talán annyira is, hogy ezek után, hogy csak kedvel, nem foglalkozol vele, elkezd érezni, elkezdesz neki hiányozni és átértékeli a dolgokat.

Nekem ez a tapasztalatom az ilyen típusú pasikkal. Amikor határokat húzgál, találkozgatunk, kamaszok módjára, nem költözünk össze, akkor kihátrálok, erre mindig jönnének vissza. De mindig. Csak akkor már nálam késő.

Vagy kiégett a "párod", vagy érzelmileg éretlen. Nem mindenki képes egy kölcsönös érzelmeken alapuló szerelmi kapcsolatra, az érzelmeket kimutatva, és van aki megijed attól, ha a másik érezteti a szerelmét.

Én is mindig éreztetem, ha szerelmes vagyok és sosem bánom meg.

Azért hozzátenném, hogy volt néhány ilyen típusú ismerősöm. És még mindig nem állapodtak meg egy mellett. Van, aki már 10 éve vergődik, hébe-hóba úgy érzi, szerelmes valami elérhetetlen nőbe (mindig olyanba, aki nem viszonozza), aztán pofára esik, lesz valami kapcsolata, de megmarad egy kiskamaszos szinten. És ha az elérhetetlen nő egyszer csak megszelídülne, biztos vagyok, benne, hogy amint kimutatná az érzelmeit, az emberke menekülne.

Ha igazán szereted és kitartasz, és nem azon sirankozol, hogy de ő miért nem szeret úgy, mint te őt, hanem csak élvezed a közös együttlétet, akkor fel fog engedni a fagyossagabol, és beléd fog szeretni. Szerintem.

Jó neki veled, őszintének tűnik, biztos mondta volna, hogy legyen vége, ha úgy akarna, de nem mondta. Csak ne surgesd és ne kerdezgesd.

Szerintem jobb a "kedvellek", mint a hazug "szeretlek".

Majd annak is eljön az ideje.

További szép nyarat nektek!

Nem vele él, fel időt az anyukájával, felét vele. Elváltak régen.

Ő szokott távlati dolgokról beszélni..pl hogy jövő nyáron máshol kellene nyaralnunk..vagy hogy úgy számítsak, hogy neki a karácsonyi időszak elég melós..

Megkérdezted már, hogyan gondolja a kapcsolatotokat a nyár elmúltával?

Lehet volt az életében olyan fájó kapcsolat, ami miatt védekezik, nem meri teljesen felvállalni az újbóli csalódás lehetőségét.

Vagy csak az a típus, akinek kevesebb együttlét (alkalmazkodás) is elég. Ezt is meg lehet/kell érteni...

A depressziós pasi után,a kiégett" pasi a legnehezebb.

A kedvellek" = jó veled, jól érzem magam,kellemes társaság vagy (akár egy társalkodónő)

Volt ilyenben is részem (társkeresés kapcsán), sajnos semerre sem tartott a kapcsolat, csak egy helyben topogott és folyton azt lestem milyen hangulatban van/volt. Ehhez még párosult a maximalizmusa és az, hogy nagyon nehezen osztotta meg önmagát.

Ez persze csak az én tapasztalatom, elképzelhető, hogy majd az idő itt is mindent megold" és szeptemberben minden ki fog derülni....(bár én nem adnék neki olyan sok időt)

Ne legyen igazam, sok sikert és kitartást hozzá.

Nem vagytok már tinik, hogy rózsaszín felhőn üldögéljetek.

Kevés ideje ismeritek egymást. Elégedj meg a kölcsönös vonzalommal, s azzal, hogy a gyerekekkel kapcsolatban minden rendben van.

Bevallotta, hogy kiégettnek érzi magát. Ha tényleg szereted, segítsd ezen átlendülni. Legyél türelmes, ha meg akarod tartani őt!

Hát ez nem hangzik túl jól.

Nyilván kiégett és elkeseredett. Az is biztos, hogy nem fülig szerelmes beléd. De még lehet.

A leírásodból nem valami biztató a helyzet, de előfordulhat, hogy neki több idő kell. Még ne temesd ezt a kapcsolatot és ne légy elkeseredve. Augusztus után - amikor neked már nem lesz annyi időd - kiderül mire elég az ő "kedvelése" irányodban.

Reméljük minden rendben lesz és ő is hasonló érzelmeket mutat és érez mint te.

A tél végén ismerkedtünk meg, internetes társkeresőn. Ő 46 én 41. Az első randink elképesztően jól sikerült. Kb 6 órán át beszélgettünk, le se vettük egymásról a szemünket. Másnap már délelőtt találkoztunk és egész nap sétálgattunk, beszélgettünk. Annyira vonzódtunk egymáshoz, hogy képesek voltunk 3-4 órán át egy padon ülve simogatni egymás kezét.

Nekem két gyermekem van, neki egy. A lakóhelyünk 60 km re van egymástól, már tervezgettük hogy fogunk majd találkozgatni.

Eleinte hétvégente láttuk egymást, két hónap múlva megismertük egymás gyerekeit is. Közben kiderült, hogy egész nyáron máshol dolgozik, ami már 200 km tőlünk. Mivel én nyáron szabadabb vagyok, megbeszéltük, hogy majd sokat leszek ott vele. Egy üdülőövezetben dolgozik, sokszor viszem a gyerekeket is, mert nyaralásnak számít mikor ott vagyunk. A fiaink együtt táboroztak a környéken.

A munkája elég nagy kreativitást igényel és leginkább szellemi jellegű, de nem úgy megy ez a nyár, ahogy eltervezte. Látszólag nem viseli meg annyira, de néha mégis elkeseredik. Próbál velem is sok időt tölteni, de mégis bizonytalanul érzem magam. Néha mikor átölel azt mondja: azért kedvellek egy kicsit...vagy kedvellek..

Ez a max. Ennél komolyabb érzelmeket nem említ. Közben az elmúlt egy hónapot szinte együtt éltük le. Rengeteget sétálunk, beszélgetünk. Néha látom, hogy rossz a kedve. Azt mondja úgy érzi egy ideje ki van égve. Nincs kedve színházba menni, vagy rendezvényekre.( ez utóbbi a munkája miatt fontos lenne) Szerinte nekem rózsaszín felhős elképzelései vannak egy párkapcsolatról és nem vagyok kellően reális. Igazából fogalmam sincs mit érez irántam vagy mennyire vagyok fontos neki. Ölelget, fogja a kezem, hozzámbújik..de közben ilyeneket mond, hogy" kiégett minden téren és ez most én szívom meg. "

Én közben egyre jobban odavagyok érte. Közben azt is tudom, hogy most csak azért tudunk együtt lenni, mert nekem sok a szabadidőm, de ez már csak pár hét. Mond olyanokat, hogy szerinte ideális társ vagyok neki, mert egy csomó dolgot úgy gondolok, ahogy ő. De én nyilván nem pont ezt akarom hallani. Sokszor -szinte mindig-úgy viseledik, mintha szeretne-de a szavai mindig letörnek. (kicsit azért kedvellek)

Volt egy hét, mikor egyáltalán nem találkoztunk, és történt valami amit el akartam mesélni neki. De azt mondta ne..mert nem velem történt és utálja a negatív dolgokat..erre megírtam neki, hogy kissé csalódott vagyok, mert nekem ez fontos dolog volt. Erre kiakadt, hogy hogy lehet csalódni valakiben 4 hónap után..Megint azt mondta hogy ez azért van mert rózsaszín köd van a szemem előtt..nem vagyok reális.

Néha azt gondolom, megmondom neki, hogy szeretem..csak így simán. De aztán mégse. ki tudja hogy reagálna. A gyerekekkel nagyon jól kijön, én is a kisfiával. Minden más remekül működik. De pl fogalmam sincs mi lesz aug közepétől, mert akkor én már nem tudok menni hozzá, neki kell majd hozzám.

Félek, hogy csalódni fogok..nem vagyok egy könnyen szerelembe eső típus, de most nagyon..Elképzelésem sincs mennyit számítok neki..illetve mindig mást érzek ezzel kapcsolatosan. Nektek mi a véleményetek? Esetleg volt már valaki így egy kapcsolatban?