Előző élet utaztatás, emlékek (beszélgetős fórum)

A nemzeteket mi találtuk ki, nem léteztek előtte, pláne teljesen ellentétes a szeretet törvényével, hogy létezzenek nemzetek úgy egyáltalán, hiszen bőrszín, hajszín, rassz és más dolgoktól függetlenül is mind tesók vagyunk valahol. Nem vagyok komcsi, nem azért mondok ilyeneket, csak tőlem távol áll maga a nacionalizmus is, a lelkek sem komunikálnak így: "te milyen nemzetiségű vagy?":DDD

Egyszerűen közös karmáról van szó, az összes nemzetnek vannak nagyjai, akik a világ közös karmájáért sokat tettek. Persze, hogy itt a saját környezetéről, saját "körletéről" van szó, ő oda született, mert ott van dolga, de az, hogy a világon senki se legyen, teszem azt, elnyomott, mindegy, hogy milyen nemzetiségű tesz érte, ettől nem lesz egy nemzet karmája, mindenki, ahol találja magát, ott tesz érte. De az egész világért teszi:)

Aki feltalál egy gyógyszert, az biztos reklámozni fogja a magyarságát is, de valójában az egész világért tette, mert máshol is használni fogják azt a gyógyszert

Ez új, én azt hallottam, van nemzetkarma, sőt a nemzeteknek saját angyaluk is van.

Nekem is lehet úgy fontos a pénz, hogy pl. elmegyek egy tanfolyamra, iskolába és ott találkozom pl. a jövendőbelimmel. Vagy spirituálisan fejlődöm általa. Nem úgy, hogy felesleges kacatokat veszek, annyira jól azért nem állok. Persze ha nagyon szigorúak vagyunk, minden felesleges, de itt azért nem tartok.

A karma szerint nincsenek nemzetek, úgyhogy ez is közös karma:)

Amit a pénzről írtál, igen, te csak azt nézed, mit tudnál belőle venni. Másnak meg egy anyagi helyzet talán az egyetlen lehetősége, hogy találkozzon valakivel, akivel dolga lesz az életben és ugye, a metrón mégsem tudnak összetalálkozni, ha a másik meg gazdag, hogy sosem jár metrón. És hogy mi dolguk lesz kettejüknek, az már nem a pénzzel kapcsolatos, de ez a példa is mutatja, hogy szükség volt rá, nem azért, hogy meg tudjon venni valamit, hanem azért, hogy megtanuljon egy karmikus leckét.

Persze, ettől függetlenül van jelentősége annak, hogy valaki hogy bánik a pénzzel, vagyis az, hogy az anyagi világban is állj helyt, tanulj, dolgozz, számolj, ossz be, tarts el valakit, neveld fel a gyerekeidet, ezek miatt számít, hogy tegyél érte, hogy legyen elég pénzed. De maga az, hogy valaki bele születik, vagy egy mások által szerencsének titulált dolog miatt hirtelen meggazdagszik, az karma.

Várni, hogy a sült galamb a szánkba repül, teljesen felesleges.

Tényleg nem értem. Én is azok közé tartozom, akik tudnának mit kezdeni több pénzzel... de már kezdem érteni, hogy előnye is van annak, hogy most csak ennyi van. Kevesebbet költök hülyeségekre. Ha képes leszek ebből spórolni, talán kapok többet is. Egyébként nem érdekel a pénz, csak abból a szempontból hogy lehet rajta venni dolgokat, jobb lehet az életszínvonal. Egyébként egy rakás papír az egész, nem is értem, hogy ez határozza meg ma az életet, agyrém.

Még úgy tudom olyan is van, hogy nemzetkarma. Pl. nagy költőknél, politikusoknál jelentős lehet. Mondjuk Petőfi jut eszembe vagy Széchenyi, vagy nagy tudósok pl.

Nem lehet levenni mások karmáját, legalábbis egy "mester" nem veheti le a tied, mindenki csak a saját portáján takaríthat:)

Te is csak addig utasíthatod vissza a karmád egy részét, amíg még nincs folyamatban, az az adott helyzet, ezt nehéz tudni előre, mivel a karmikus szituációk lefutása hosszú évek általában, szerintem nagyon nehéz ezt előre megérezni, hogy te most pont még időben vagy, és milyen lépéseket tehetsz ellene. Saját tapasztalatom sem az én érdemem. Nem úgy utasítottam vissza a karmámat, hogy én ezt tudtam (lehet, hogy a lelkem tudta nagyon is, de akkor még tojtam a karmára, tényleg nem foglalkoztatott, szóval utólag tudom csak így megmondani, hogy velem ez történt).

És 3 féle karma létezik, ebből csak a családit, az őseidtől örökölt karmát tudod elhárítani, mint mondtam, csak akkor, amikor még nem kezdődött el egyik vagy másik szitu, szóval óhatatlanul is becsúszik, hogy egy részét ugye azoknak is sajnos be kell sz-pnod, ha már ott vagy, ez gyerekkorban, fiatalkorban is meghatározó.

Ami a másik kettőt illeti, a saját karmádat nem veheted le semmiképp, mert a sajátod. A harmadik, a kollektív, közös karma, az emberiség karmája, na, ezt nem tudom, hogy érdemes-e visszautasítani, hiszen a fiaidra, unokáidra ugyanúgy rászáll, szóval miért is ne, a te kis adagoddal elboldogulhatsz. Teszel a közösért. Teszel a világbékéért, emberségesen viselkedsz.

Mások nehéz karmáját sem vehetjük le, csak besegíthetünk, enyhíthetjük a nyomorult helyzetét, a fájdalmát valahogy. Akik nagyon nehéz karmát választottak, azok megbecsülést érdemelnek. Mert a karmájuk nehéz része leginkább közös karma. A leukémiás gyerek. Az afrikai éhező gyerek. A mittudomén, anyák-nők jogaiért küzdő arab világban élő tanárnő, akit halálra köveznek, mert kiáll azért, hogy a kislányok se legyenek analfabéták. Ezek nehéz karmák. Ők többet vállaltak fel már megszületésük előtt, és nem tarthatod életben őket, de segíthetsz a szenvedésükön. Szóval nem tudom, hogy a közös karmát érdemes-e levenni, szerintem nem, mert visszautasítva csak annyit teszel, hogy becsukod a szemed, hogy van, aki így él, és ettől még több ilyen fog születni, mert a karmikus adósság nincs törlesztve.

Amit a gazdagságról írsz, még mindig nem érted, nem arról van szó, hogy "bejött neki". Nem tekintheted egy célnak, ez egy körülmény.

Az jó, bennem is ott van a világmegváltás. Én szeretnék már ebben az életemben egy jobb világot látni.

Én is nagyon féltem az emberektől, mert kamaszkoromban csúfoltak, gimiben egyáltalán nem tudtam beilleszkedni, sokszor üldözési mániám volt, pl. a buszon. Aztán elmentem kérdezőbiztosnak és olyan sokat kellett kommunikálni vadidegenekkel, hogy csökkent ez a dolog, tulajdonképpen elmúlt.

Pontos emlékeim nincsenek, de például kíváncsi lennék egy utaztatás során ezt felszínre tudnák e hozni. Igen, más bolygón éltem.

Nem vagyok túl emberközpontú, igen mondhatná ezt egy elvetemült gyilkos is, de jómagam nem tartom vérengzősnek magam, inkább olyan világmegváltós beállítottságúnak, hogy valamit meg kéne az emberek többségének mutatni, amit elfeledtek, mert jelenleg nem olyan értékrendek szerint élnek, ami követendő példa lehetne, és nem jó úton haladnak. Gyermekkorom óta megmagyarázhatatlan módon tartok az emberektől, és ez az utóbbi 1-2 évben változott, mialatt is komolyabban kezdtem foglalkozni a témával. S kezdtem ilyen irányban megismerni magam, nem pedig elleplezni, és elvárásokat követve beállni a sorba. A sors összehozott valakivel, akihez szorosabb szál fűz, szorosabb, mit az itt úgy nevezett családi karmám. Ő is segített, nekem, nem úgy segített, hogy helyettem tett meg dolgokat, hanem mellettem állt.

Persze, lehet, hogy valaki az összes életében gazdag volt. Bejött neki... Ha én azt tudnám, hogy ez hogy van...

Azt hogy érted, hogy be lehet segíteni a nehéz karmába? Én úgy tudom, vannak mesterek, akik levehetik a karmát. De nem veszik le bárkinek, csak akinek már megérett rá. Viszont az aztán őket terheli. Asszem.

Ez nem fura:)

En is ketelkedem az eszkozeiben, mert nem lehet ilyenert penzt kerni senkitol. Olyan nincs, hogy barmilyen informacio csak annak legyen hozzaferheto aki fizet erte, mert igy semmi kulonbseget nem latok e kozott es a kozepkorban a gyontato cedulak megvasarlasa kozott. Aki akkor gazdag volt, az buntelenebb volt mint a masik, aki szegeny? Nem. Akkor most, aki megengedheti maganak, hogy fizessen joslasert, szeanszokert vagy van olyan hulye, hogy ezt megteszi, az jobban hozzaferhet masok elol is rejtve marado informaciokhoz? Nem.

Csak atbacas jellege van, de egyebkent is, ami az anyagi helyzetet illeti, mindenki maga valasztott egyet, azt, ami az o karmikus feladataihoz a legjobban passzolt. Es hogy idokozben majd megint elszegenyedik vagy meggazdagodik, ezek is mind csak korulmenyek, amiket o valasztott. A penz eszkoz, nem valaminek az eredmenye (nem annak, hogy "jo" voltal vagy "rossz" voltal). Van, aki nehezebb karmat valaszt, van, aki konnyebbet, nem tilos besegiteni masok nehez karmajaba, ennyi.

Nem hiszek abban sem, hogy valaki teszem azt, nem szulethet ketszer gazdagnak. Dehogyisnem! Ha neki abban a szituacioban van dolga, akkor oda szuletik megegyszer.

Na ez az, en evekkel ezelott szakitottam a csaladi karmammal, ezert nem jon annyira ki az oseim befejezetlen szituacioinak a befejezese, bar mindenki orokol egy karmat szuleitol, nagyszuleitol is, azon kivul, hogy van egy sajatja is.

De sztem mindenfele kulso segitseg, kuruzslok stb. nelkul is, az elet oda sodor, ahol dolgod van, meg azokat is, akiknek f.ngjuk nincs arrol, mi is az, hogy karma, siman veluk is elvegezteti az elet a hazi feladatot, szoval tok mindegy, hogy utanajarsz jobban vagy sem, maga az nekem furcsa, hogy egy masik ember miert tudna, hogy neked milyen feladatod van, sokan a sajatjukkal sincsenek tisztaban.

Ettol fuggetlenul olvastam, hallottam, tapasztaltam megmagyarazhatatlan veletleneket, oszzetalalkozasokat, szoval nem tudom kizarni, hogy egy terv szerint folyik minden, a karma igenis mindenbe kozbeszol csak abban ketelkedem mindig, hogy erre egyik embernek jobb ralatasa lenne, vagy hogy valami hokuszpokusz szeansz jellegu dolgokkal felszinre tudod hozni. Csak magunk hozhatjuk felszinre, kulso segitseg nelkul (szerintem)

Mondjuk ezt olyan minden masodik nonek elmondjak a josnok, az alany meg be is veszi, talan hizeleg az egojanak:) tipikus klise szoveg.

A valosag az, hogy rengeteg not elegettek boszikent, holott nem is voltak azok. De en ugyanigy vagyok vele, hogy nem szeretnem tudni:)

Hát az elég régen lehetett. Tudtommal hosszabb ideje már nincs átjárás állati meg növényi meg ásványi életekbe. De az emlék feljöhet persze.

Nekünk volt egy olyan kutyánk, aki személyiséget cserélt. Egy agresszív, harapós kutyából az őt ért bántások miatt - ezután került hozzánk - egy angyali jellem lett. Újjászületett. Állati reinkarnáció egy életen belül? Állítólag a mi életünk során is történhet ilyen, hogy újabb lélekrészek kapcsolódnak. Pl. a szervátültetetteknél. Persze ez csak akkor jó, ha fejlődik a lélek általa és nem sötétedik.

Huu, erdekes egy tema, azert engem nem nagyon erdekelne az elozo eletem, lehet, hogy jobb nem tudni:)))

Nagyon a MOST-ra es a jovore szoktam fokuszalni de erdekes olvasni masok tapasztalatait, ha tenyleg igaz, hogy be lehet kukkantani elozo eletunkbe, ugyanis en meg ott tartok, hogy szuketesunk elott azt is "kotelezo" elfelejtenunk, ami a mostanira ervenyes (hogy nehogy puskazzunk?):D

Engem érdekelne a dolog, de azt gondolom, nem véletlenül nem emlékszünk az előző életeinkre. Túl nagy lenne a súly. Így is épp elég gondot el kell viselnünk, ki lenne attól boldogabb, ha tudja, hogy pl. gyilkolt előző életében? Márpedig állítólag minden tapasztalaton át kell menni. Ha valaki lelkileg erős, csinálja, csak aztán nincs reklamáció. Az se biztos, hogy igazi élményt látsz, lehet, hogy csak a fantáziád játszik veled, vagy a kollektív tudattalanból merítesz.

Nekem két álmom volt, ami reinkarnáció-gyanús, az egyiknél kényszerítés hatására meg kellett ölnöm a családtagjaimat, iszonyatos volt, a másiknál viszont liánokon himbálóztam és nem teljesen olyan volt a testem, a lényem, mint ma. Ez talán a régi Lemúrián játszódhatott. De ezek csak feltételezések! Lényeg, hogy nem veszélytelen a dolog és csak indokolt esetben javasolt. Szerintem.

Én is próbáltam, és hidd el, nem a fantáziamát használtam.

De erről kár vitatkozni, vagy egymást ggyőzködni. Pont annyit tehetünk csak, amennyit teszünk is itt, hogy elmondjuk róla a saját véleményünket.

Akit pedig igazán érdekel, az előbb vagy utóbb úgyis meg fogja próbálni, és nézete vagy hite szerint vagy engedi magának elhinni, hogy tényleg mit át élt valamit (újra), vagy elnevezi fantáziának, mint te is.