Elmaradt a nőnapi köszöntés! (beszélgetős fórum)
Szerintem Liliom10-nek van igaza a 2 hsz-ben. Nálunk sem, szüleimnél, nagyszüleimnél sem volt divat. Mondjuk nálunk azért sem hiányzik, mert szinte az egész február
ünnep, az utolsó napok egyfolytában.
Engem inkább feldühitenek a nőnapi köszöntők. Csak szül.napot és névnapot ünnepelünk.
FI-nek: ha olyan ünneplős, ünnepre vágyó a családod ill. Te is, keress hasonló partnert ! így nem lesz sértődés.
Én szeretem az ünnepeket, a kötelezőket is.
Ezzel együtt is Veled értek egyet: nem jó az, ha elvárásaink vannak, pláne nem ilyen bagatell dolgokban.
Egy gyerek még mondhatja, hogy "pfúú, sz.rt se ért a tavalyi karácsonyom, mer' nem azt kaptam, amit kértem", de azért egy felnőtt nő, már engedtessék meg nekem, a párját ne annak alapján ítélje meg, hogy száz szál piros rózsát nyom-e a kezébe a nőnapon vagy egy szerény ibolyacsokrot!
Persze lehet így is, de akkor már nemcsak a "pasit" lehet minősíteni, de az illető hölgyet is.
(Már ha valakinek kedvenc szórakozása a minősítgetés.)
Hát elnézést....a válaszokat olvasva többsége arról szól, hogy ki mit kapott...páran minősítették FI párját...
Én is leírtam, hogy nekem milyen volt a tegnapom.
Ha a másik végletet írom, hogy apám soha a büdös életben nem vett egy szál virágot se anyukámnak, nekem meg főleg nem...attól sem lesz jobb a FI szájíze.
Max. szembesül vele, hogy vannak hasonló férfiak, mint az ő párja.
Én pont az ellenkezőjét gondolom, mint a többiek. Kimpondottan nem szeretem az ilyen kötelező ünnepeket (nőnap, anyák napja, Valentin nap, stb), mert nekem valaki ne azért kedveskedjen, mert azon a napon "kötelező", és ha nem teszi, akkor bunkó, hanem kedveskedjen, mert éppen rám gondolt, vagy meglátott egy szép szál virágot.
Szóval engem speciel hidegen hagyna, ha nem köszöntene a férjem, bár sosem tette még 31 év alatt.
És hát az is igaz, hogy a mai világban ez már nem annyira "elvárt", mint régen, amikor minden férfi kolléga hozott a nőknek egy csokor hóvirágot, most ahogy más is írta, már ez sem merül fel. Én az utolsó munkahelyemen csak férfiak között dolgoztam egyetlen nőként, nem is fiatalok között, mégsem történt meg a 8 év alatt egyszer sem :)
Amúgy együtt dolgozom közel 50 férfivel de csak kettő mondott valamit nőnapra! Az arány szar, akárhogy is nézem! 😂
Abból egy Zoltán volt, akit én köszöntöttem, majd ő engem. 😂
Talán otthon nem látta a példát.
Nagypapám, aki már nem tudott elmenni venni valamit nőnap alkalmából, szedett pár szál ibolyát a virágoskertből és átadta édesanyámnak és nekem.....Apukám sem feledte el: ha csak egy tábla Tibi csokit hozott, de hozott.
Lehet hogy nem így nevelkedett,,
Az én férjem sem.
Aztán ahogy látta milyen szokásaink vannak,,hogy ünnepelünk,,adunk egymásnak apróságokat,,belejött:))
A párom és a fiam is megköszöntött és kaptam csokit is, 25 éve vagyunk egy pár.
A lányomat is megajándékozták.
Tegnapunk úgy telt a kolléganőmmel a laborban, hogy sorra jelentek meg a kollégáink felköszönteni minket nőnap alkalmából és kaptunk mindenféle finomságot.
Sőt, az elnök úrtól fréziát kaptunk.
Lidl-ben is minden női vásárló kapott 1-1 szál virágot.
Nekem baromira jól esett a figyelmesség.
Itt a hoxán is kaptam köszöntést, virág-jelet. Az is jól esett.
Bátyám felhívott a messziből és megköszöntött, fénypostával küldte a virágot :-))
Elég stabilnak érzi a kapcsolatot ahhoz, hogy elengedje a számára kényelmetlen dolgokat. Hogy egy szál virág átadása is kizökkentené a kényelmi zónájából, hát az már elgondolkodtató.
Nem kéne ezt a kapcsolatot átbeszélni?