Élet felnőtt "gyerekkel". Tanács kell (beszélgetős fórum)

Bocsánat, de tényleg mosolyogva olvastalak. Nem is a szituáció, inkább az előadás mosolyogtatott meg.:)

Nincs mód arra, hogy a lakrészeteket szeparáljátok, hogy ne legyen a család többi tagjának átjáróház?

Jol gondolom hogy az egesz házba te egy forintot se tettél?

Koltozzetek el a te házadba.

Gondolom ezek nem az esküvő után derültek ki.

Minek vetted el?

Sziasztok!

Adott egy család én, a feleségem (5 éve házasok), a 35 éves fiú „gyermeke” a nagymama és a nagypapa. Sajnos kezdem elég nehezen viselni, hogy nincs két percnél több, nagyjából bármely napszakban, amit együtt tudok tölteni a feleségemmel.

A „gyermek” egyedül él a falközös házból nyíló szomszéd házban. Ugyanígy a nagyszülők a másik oldalon.

Napi menetrend: Reggel felkelek közös teázás a nappaliban. Vagy csak éppen valaki várja a fotelban csendben, hogy felkeljünk. Mármint főképp a feleségem. Ez mondjuk már 7:45-kor. El is indul a dolgok átbeszélése, főleg minden olyan téma előjön aki a legfontosabb és előtte való napon éjfélig nem került terítékre. Átlag alvásidőnk 5 max 7 óra, ünnepnapokat beleértve.

Pl: Jól vannak e a tyúkok. Az egyiknek kiesett egy tolla.. jé mik vannak! Ilyenkor még én is felkiáltok  A malac megette e a moslékot. Ma jönnek a szemetesek (mindenki tudja)... Jé holnap esik!

Elmegyünk dolgozni, majd munka után haza és mintha mi sem történt volna a fotelban a „gyerek” vár bennünket (vagy max 5 perc múlva megjelenik valahonnan, mint ha tudná, várná...., hogy átadja azonnal a 8:45 óta első sorban vele történt eseményeket, mint pl. hogyan állította be a videokártyát , hogy az ArchiCad 26.2 is 120%-on fusson... Milyen ügyesen és pofátlanul (saját bevallása szerint ez egy erény) szerzett meg a munkahelyén ezt meg azt egy kollégája előtt, hogy neki jobb legyen... Ezt a család minden hölgy tagja ámultan hallgatja. Néha megkérdezem, hogy értenek e egy szót is belőle (?!)... na akkor én egy bunkó vagyok. A gyermek csak olyat és akkor hajlandó megtenni (nem csak a dolgozásról van szó) amit éppen kedve tartja. Waldorf life?? Természetesen mindenről határozott véleménye van. Mint pl részvények (számunkra a legfontosabb), energia vállság, bankrendszer, államkincstár és volt e vagy sem Auswitcz... A néger az majom, az arab egy koszos senki, a kínai büdös.... Kérdem , hány országbeli tapasztalat gyűjtésed mondatja ezt veled ilyen határozottan? (0!) Dunafölvár pedig a világ közepe. . 28 éves koráig nem is dolgozott mert ugye ha valaki 1,5 diplomás akkor csak és kizárólag ott kell elhelyezkedni.

Tehát megérkeztünk 17 óra van. Kezdődik minden elölről. Gyermekünk a fotelban félig fekvő pozícióban aperitív a kezében (az nem maradhat el, minden este le kell gurítani valamit sör, bor, apero..mindegy) és mindenki a gyermek napjára kíváncsi... megy e a videokártya, emelkedtek e a részvények stb..

Ez kb. 2 órán keresztül majd kis szünet, elmegy fürdeni (a szomszédba a mi szobánk előtt , hogy teljes legyen az intimitásunk). Megyek én is. Kb 20 órakor kimegyek, gondolom váltok néhány szót a feleségemmel... na ki ül ott pohárral és cigivel a kezében és a Brazil választások eredményét ecseteli? Na ki? Szerintem tudjátok. Csak akkor nincs ott amikor az éppen kedvére való munkát végzi. Eljön a búcsú ideje, jó éjt mindenkinek... elmegyünk lefeküdni. Éjfél körül kimegyek, a folyosón ki jön szembe? Hát de! Éppen lent maradt egy fontos cdrom amin V 23.2 verzió van és az most nagyon kell..

Szerintem szándékosan csinálja.

Nincs az a dolog amit nem teszek meg a feleségemért de ez már sok, bennem nincs ennyi kompromisszum sajnos.

Próbáltam beszélni a feleségemmel, hogy talán jó lenne már esetleg egy elfoglaltság neki (pl egy nő?) akiért jobban rajong mint az anyjáért vagy egy „sajàt” „külön bejáratú család” de hát igen jó lenne, de addig amíg nincs, minden így helyes ahogyan van és nem képzelem, hogy ki kellene rakni a gyereket az utcára (saját lakrésze, autója, munkája van!) Ellenben nekem el kellene tűrnöm, hogy nincs feleségem és a gyerek életét élem. A „gyerekkel” a kapcsolatom ezen kívül jónak mondható csak ez a szitu ne lenne.

A feleségem elmondása szerint imád engem, de pl. testi kapcsolatra csak néha vetemedünk mert ugye a program adott, meg hát csak halkan mert a „baba” valószínűleg a közelben van. Féltékeny vagyok? Persze! Jobban mondva tele a t.k.m az egésszel, de tanácstalan vagyok. Ennyi a sztori, várom a tanácsokat vagy inkább menjek be egy ideggondozóba? Velem van a baj? Egy anyától nem lehet ilyeneket kérni? Hogyan reagáljak? Mit csináljak?

Ui.: A gyereket nem utálom csak túl sok, az időnk meg fogyóban és esze ágában sincs a saját életét élni, hisz ez az élete...

Ui2.: Lehet írnom kéne egy könyvet, hogy többen röhöghessenek rajtam 