Egy szerelem emlékére, remélem egyszer eljut Hozzád! (beszélgetős fórum)

sajnos ezt érzem :(

úgy érzem belehalok :(

Oh, milyen gyönyörűen fájdalmas és milyen igaz is lehet.

Ha van valakid, ne menj tovább az illetővel, míg le nem zárod magadban ezt az egészet. Életed végéig kísérni fog, sosem leszel boldog.

Eltelt pár év, de én még mindig a szívemben őrizlek téged, mint egy kincset. Pedig fáj…, sokszor sírok, ha csak eszembe jutsz, de sajog a szívem, hogy nem vagy mellettem, hisz te voltál az első nagy szerelem. Az első olyan ember, aki ilyen érzéseket keltett bennem. Te voltál, akit ha megláttam, izzadni kezdett a tenyerem, és összefüggéstelenül kezdtem hadoválni jelentéktelen dolgokról, mert nem bírtam kinyögni egy épkézláb mondatot sem.

De te voltál az első, aki ilyen mélyen megalázott, és beletaposott az érzéseimbe. Hogy mivel? A konok hallgatásoddal, a gyávaságoddal! Most talán minden másképpen lenne. De hát az emberek azt mondják, véletlenek nincsenek. Ennek így kellett történnie. És mivan akkor, ha én ebbe még mindig nem nyugodtam bele? Mivan akkor, ha azt mondom ennyi idő után is, hogy szeretlek? Az lehetetlen, igaz?! Hisz ezt nem szabad! Nekem már van valakim, ahogy neked is! Boldog vagyok, talán te is. De nem velem. Talán téged szeretlek még mindig, és csak áltatom magamat? De az is lehet, hogy csak a vágy van bennem irántad, mivel sose lehettünk egymáséi. Sose próbáltuk meg milyen lenne együtt. Mert elfutottál a lehetőség, elöl! Miért??? Mert ugye, még ahhoz is gyáva vagy, hogy a szemembe mond, mit éreztél, mit érzel. Muszáj ezt hinnem, mert ha ez nem gyávaság, akkor csak egy dolog lehet. Ami talán jobban fájna mindennél! A megvetésed. Hogy ennyit nem érdemlek meg. Hogy ideállj, és elmond, mit csináltam rosszul. Nincs neked szíved? Talán te sose szerettél engem, talán neked mindez csak egy kis játék volt, egy naiv kislánnyal. De én tényleg szerettelek, talán még most is. Talán még titkon arra várok, hogy betoppansz az életembe, és csak annyit mondasz: Bocsáss meg, szeretlek. Ennyi év után is. Látod, mit tettél? Megbolondulok! Valami hozzád húz, és nem enged! És te nem segítesz nekem megoldani! Pedig csak annyit kéne tenned, hogy elém állsz, és őszintén bevallod az érzéseidet. Mitől félsz? :(