Egy nő hogyan szerezze vissza a volt pasiját?! (tudásbázis kérdés)
Egy vérbeli igazi nőtől sosem kapsz igy valódi szívből jővő bocsikérést-ezt tudnod kell:)
Aki ezt teszi, oly módón-mint amit te itt leirtál-az egy nagy kamu előadó, és idő kérdése mikor vág át ismét a palánkon:)
Hogy hogyan, azt nem tudom, de egy próbát mindenképp megér a dolog. Jó néhány ismerősömnél működik a dolog újrakezdés után. Mert változtak, változtattak.
Szerintem azt érezni kell, hogy mikor van értelme egyáltalán megpróbálkozni az újrakezdéssel (már eleve csak a szakítások kis százalékánál). És még így se sokszor sikerül. De sikerülHET! :-)
Ha nincs sok veszítenivaló (mondjuk csak 1-2 hónapnyi idő az életemből), én biztos megpróbálnám, ha olyan a szitu.
Szia!
Ha a srác anyukája ajándékot küld a gyerkőcnek, valószínüleg támogatja a kapcsolaot.
Ismered a mamát, beszélsz vele?
Szerintem vele is megérne egy beszélgetést a dolog.
Ha vannak a sráccak közös programjaitok, akkor kezdeményezhetnéd Te is ezeket gyakrabban. Olyan lenne, mintha most ismerkednétek, randiznátok, és ahogy a kezdeteknél, most is kialakulhat a partnerkapcsolat kezdéséhez alkalmas légkör.
Én nem akartam ekkora nagy vitát szitani a kérdésemmel.
A történet: engem elhagyott a férjem még terhesség alatt. Pár hónappal szülés után jött ez a srác, szoknom kellett hogy elhagytak, megcsaltak, megalaztak, és az anyaságot.
Korán jött a srác, még bőven a saját sebeimet nyalogattam, nem tudtam magamat adni ebbe a kapcsolatba, tényleg nagyon ki voltam lelkileg. De azt gondoltam, talán egy uj pasival előbb helyrejövök. Nem így lett. Nem tudtam rá odafigyelni ugy ahogy azt megérdemelte volna.
Rettentő paraszt módon tettem ki a szürét. Nem hagytam hogy kapcsolatba legyünk, tényleg bunkó voltam vele.
Eltelt egy kis idő, és lenyugodtak a kedélyek, én is kezdtem összeszedni magam, a férjemmel való szakítás után.
Leveleztük ezzel a sráccal, néha taliztunk.
Azóta eltelt két év. Igaziból nekem azóta nem volt senki. A srácnak sem jöttek össze a párkapcsolatai
Talán fél tényleg, amit megértek. Mi is jól elvagyunk, mint barátok, de érzem hogy vibrál a levegő közöttünk, ahogy azon kapom rajta, hogy kitartóan néz, stb.
Minden embernek megvan a saját élete. Azt mondtam, neki alapjaiban lenne más most a kapcsolatunk, a hozzáállásom miatt. És mint írtam, mindketten tudjuk hogy a rossz időben találkozás volt a kapcsolatunk vége.
Átbeszéltük ezt a dolgot többször, nem is nyomulok rá, mint ahogy azt gondolják páran. Szimplán azért indítottam ezt a kérdést, mert azt gondolom, hogy esély lenne, és jó lenne ez a dolog. Ezért érdekeltek a vélemények.
Köszi egyébként mindenkinek aki reagál valamit.
Térdenállva,
zokogva,
megalázkodva,
kísírt szemekkel,
összekulcsolt kezekkel,
1 szál alsóneműben,
könyörögjön,
hogy esélyt kapjon ha bűne van és hibázott.
Okos dolog, hogy leírtad férfi szempontból. Hátha segít a döntésben...
Én valószínűleg nem erőltetném a dolgot. Rábíznám az időre. Mivel mindketten egyedülállóak - úgy vettem ki a történetből - nem kell elsietni semmit. Ha a hajlandóság megvan mindkettejükben az újrakezdésre, akkor úgy is ki fog alakulni minden szép sorjában.
Lehet, hogy nem jól gondolom...
Én még mindig azt mondom, hogyha valakire rá kell beszélned magad ott már gondok lehetnek.
Egy jó kapcsolat arról szól, hogy 0-24 óráig ha rá gondolunk a Drágánkra megmelegszik a szívünk.
Éltem már ilyen rábeszélt kapcsolatban ott pl. csak akkor volt meleg a szívem amikor vele voltam. A fennmaradó időben azon gondolkodtam, hogy hogyan hagyjam abba, miként szakítsak. Mindig elhatároztam, hogy na most akkor majd most elmondom neki, de ahogy megpedzegettem és elkezdődött a sírás rívás természetesen lemondtam a szakításról. Egy idő után már arról is, hogy megpróbáljam egy kicsit úgy alakítani, hogy nekem is jó legyen lelkileg. Kb. 8 hónapot bírta a kapcsolat.
Tehát piszokul meg kell gondolni, hogy érdemes-e belemenni abba, hogy rábeszéljük-e magunkat a szeretett lényre, vagy várni egy kicsit amíg leülepszik benne a gond. Az amit leírt a Kalarina kicsit ilyen helyzet a pasi most még inkább a környezethez a külsőségekhez ragaszkodik és nem a volt ill. leendő párjához. Vissza menne de nem is.
Ilyenkor a legnehezebb. Mert várni kell mit dönt.
Az általad előadott szinházat már ismerem. Valami ujat adj elő, mert már unalmas a műsorod:)Itt bukott ismét az előadásod:
Mert én voltam az egyetlen ebben a topikban, aki a topikinditónak nem adott semmiféle tanácsot:)
Amúgy meg pontosan tudod: hogy én sosem irányitok hátulról senkit (a zaklatás sem volt soha a műfajom,bár ismerek ilyen zaklatós emberkét) mert nincs rá szükségem. Hisz ha ilyen játékot játszanék, akkor ugyan annyira szint alá kerülnék, mint azok akik effajta játékban látják a megoldásukat a problemájukra:)
A játékodat játszd nyugodtan tovább, én nyugodt vagyok (eddig is az voltam) hisz idő kérdése és az igazság kiderül (vagy már ki is derült?), bár mennyire is erölködik valaki, hogy ez ne történjen meg:)
További szép estét neked.
Nagyon szívesen segítenek neked pszichomókust találni a környéken. ;)
NEM a te problémádról van most szó, hanem valaki másról. Indíts saját topikot, és ott kisírhatod magad.
Aki itt orv módon, hátulról irányít, az pont egy kisnarancs...
Vagy akkor nem irányítod, ha minden észérv ellenére azt mondod, hogy erőszakolja rá magát a barátjára, akár akar vele újra kapcsolatot építgetni, akár nem?
Egyébként ott van leírva: a barátja nem akarja újrakezdeni.
Ehhez pedig két ember kell. Egy szív édeskevés.
Viszont sokan vannak, akik olyan módon bele tudják lovalni magukat egy nem létező szerelembe, hogy az sem zavarja őket, mit érez és gondol a másik, folyamatosan zaklatják, nem képesek továbblépni, és mindenhol ezt látják. Nem ismerős neked ez a probléma? Véletlenül sem?
:p
Ugyan nem én vagyok a topikinditó, de had reagáljak erre a hozzászólásodra, mivel abszolút hamis amit irsz.
Két ember kapcsolatában lévő dolgok pontosságát-csak és kizárólag a két érintett tudja. A miérteket is, a hogyanokat is. A te hozzászólásod oly mértékben hamis, hogy nem birtam megállni szó nélkül.
"Aki szeret, azt egy ilyen szituáció miatt sem tudod elküldeni, mert az kitart melletted. Nincs az a nő, aki egy szerelmes férfit el tudjon küldeni! Csak akkor megy el, ha már nem szereti."
Ez pedig abszolút hamis.
"Nem kellesz neki!
Megmondta!"
Ott voltál? Nem. Akkor? mi jogon irod ezt te le, ha nem azért, hogy orv módón, hátulról irányitsd a topikinditót? Sosem szerettem sem az effajta játékokat, sem a te fajta játékosokat-mert becstelenek és galádak+ más érzésein simán végigtaposva próbálják elérni az önző és alantas céljaikat.
Önmagadat minősitetted.
Nem kellesz neki!
Megmondta!
Miért kérdezel minket, mikor ő már döntött, hogy NEM.
Nem hiszem, hogy te hibás voltál, amikor vége lett. Mivel el tudtad küldeni, tehát ő már akkor sem téged akart, csak valami miatt veled volt. Aki szeret, azt egy ilyen szituáció miatt sem tudod elküldeni, mert az kitart melletted. Nincs az a nő, aki egy szerelmes férfit el tudjon küldeni! Csak akkor megy el, ha már nem szereti.
A tudatos félrevezetés nem ugyanaz, mint kérdésre őszintén válaszolni. De Te biztosan jobban tudod, miért érdekünk, hogy nem tanácsoljuk az újrakezdést.
Mind arra az egy pasira hajtunk, darabra fizetnek, vagy csak keversz?
Ez OK: de kérdezted már, hogy akarja-e veled újrakezdeni? Erre mit felelt?
Most biztos gonosznak gondolsz, de attól, hogy a gyereked iránti érzelmei változatlanok, az irántad érzettek lehet, hogy már rég a múlté.
Alapból onnan indulok ki, hogy az emberek egy komoly párkapcsolatot csak "legvégső" esetben szakítanak meg, ha már tényleg helyrehozhatatlannak tartják. Minden "apróság" miatt nem szakítanak, hanem igyekeznek helyrehozni.
Egyszer már szakítottatok, annak is gondolom komoly oka volt. Ettől persze lehet, hogy a szerelem (egy része) mindkettőtöknél megmarad.
Csak más kérdés, hogy erre mertek-e újból alapozni?
Kapcsolatban vagyunk folyamatosan. Letisztáztuk már párszor a multat.
Ecseteltem neki, hogy ő az egyetlen férfi akinél elgondolkoznék egy párkapcsolaton.
Én alapjáraton tiszteletben tartom a döntését, nem alákozom meg, ahogy mások írják, és nem könyörgök neki. Ezt átbeszéltük és ennyi.
De mikor talizunk, akkor azt érzem, hogy tényleg csak a félelem tartja vissza hogy megpróbáljuk ezt a dolgot újra.
Nagyon jól elvan a gyerekemmel, oda-vissza alapon. Mindig ír levelet a látogatások után, hogy nagyon jól érezte magát.
Most is hozott ajándékot a gyereknek, amit az anyja küldött.
Alapjában azt gondolom, hogy ez nem egy elcseszett dolog, csak ahogy megbeszéltük, rosszkor találkoztunk, és mindketten ezt tartjuk fő problémának.
Egyébként hány olyan kapcsolat van, hogy újra egymásra találnak és élnek boldogan. Ez tényleg nem egy rossz, átlagos, megszokott mindenki által elképzeld kapcsolat volt.
Ha a volt férjemről kérdeztem volna ezt akkor tökéltelesen egyet értek a hozzászólásokkal, nem kellene ujrakezdeni, nem lenne meg a bizalom stb. stb. De tényleg nem minden kapcsolatra igaz, hogy ami elromlott azt jobb nem újrakezdeni.
Csak ismételni tudom:
Sosem értettem az olyan embereket, akik saját egyszerűségük miatt képesek megpróbálni más embert tudatosan félrevezetni-pusztán azért, mert az érdekük (és nem a szívűk)azt diktálja.
"Most azt gondolja, eléggé megégette magát velem, és nem szeretné mégegyszer ezt átélni." 3.hsz.
Nem hiszem,hogy elfogult mindenki, aki szerint már későn kap észbe. Szerintem inkább csak őszinték.
Úgy látom, már vázolta az elképzelését a volt barátnak, és nem igazán vágyik újra kapcsolatba lépni vele.
Innentől őszintén úgy gondolom, hogy csak megalázza magát a könyörgéssel, de nem fogja tudni visszaszerezni.
Bizalom nélkül nem lehet kiegyensúlyozott párkapcsolatot létesíteni. Másmilyet meg nem érdemes.
Te vagy az egyetlen, aki egy normális (minden elfogultságtól mentes) hozzászólást/tanácsot adtál a topikindítónak.
Amúgy egyetértek veled, mert én is ugyan ezt irtam volna:)
Sosem értettem az olyan embereket, akik saját egyszerűségük miatt képesek megpróbálni más embert tudatosan félrevezetni-pusztán azért, mert az érdekük (és nem a szívűk)azt diktálja.
Ebben az esetben sehogy. :(
Legyen benned ennyi büszkeség.
Ahogy leírtad, ez veszett fejsze nyele. Tanultál az esetből, és már tudod, milyen párra van szükséged. Máris sokkal előrébb jársz, hogy sikeres párkapcsolatod legyen.
De ezt leginkább egy új partnerrel tudod megvalósítani, aki bízik benned.
a lenyeg hogy akarhogy nezzuk ez mar egy elrontott kapcsolat. ha ujra osszejonnetek a pasi fentartasokkal tenne. mar nem ugyanaz lenne mint eloszor. ismerem a helyzetet. voltam hasonlo cipoben szakitas, es ujbol. sikerult ujbol, s volt mikor en, volt mikor a lany folytatta. mindig kicsit ms volt, de sosem az igazi.
lehet neked nem o az igazi. ot nem lehet eluldozni ;)