Dada - érvek mellette és ellene (beszélgetős fórum)

Én is tisztában vagyok vele, hogy többen megszólnak a városban, hogy milyen anya az ilyen, meg ennek bezzeg összejött, meg miből telik erre stb.

Az a legjobb benne, hogy ezt általában olyanok teszik akiknek a gyerekével nagymama sétál rendszeresen, meg főzi az ebédet. Miért sajnálja tőlem azt, amit ő ingyen megkap.

Hasonló ehhez az, amikor két éves fiaimat bölcsibe adom (most szoknak be), és beszólogatnak, hogy miért megyek vissza ilyen korán, meg a gyereknek három éves koráig az anyjával a helye, meg nekem különben is dupla GYES jár (ja, csak a fizetésem ennél jóval több). Ezeket a megjegyzéseket általában olyanok teszik, akiknek esélyük sincs visszamenni dolgozni.

Sajnos kis hazánkban mostanában divat lett mindent feláldozni az anyaság oltárán. Akinek nem csak és kizárólag a gyereke körül forog az élete napi 24 órában az már szaranya, és jajj milyen lelki sérülések érik a gyereket. Én úgy gondolom, hogy a kicsikéim mellett van még egy nagyobb is, van egy férjem is, van egy-két barátom és itt vagyok én is. És ez legalább olyan fontos. Pedig imádok anyuka lenni, és szeretnék még egy babát, de vannak más emberek és dolgok, amik szintén fontosak nekem. És egy dadus heti néhány órás segítségével ezt sikerül összeegyeztetnem.

Még egy sztori: megkérdeztem a 15 éves lányomat, hogy neki nem volt-e rossz, hogy bölcsibe járt. Azt válaszolta, hogy egyáltalán nem, és akikkkel három-négy évig otthon volt az anyukája, az most mind elkényesztetett, önállótlan kamasz. Szerinte az öcsikkel sem lesz semmi gond.

Bocs, ha hosszú voltam, de ezt ki kellett írnom magamból.

Igen, attól "félek" én is, hogy mit fognak gondolni... Bár azt mindig igyekszem kizárni. Néha sikerül, néha nem.

Azt tapasztalom, hogy merőben más. De nem minden szempontból sajnos, csak úgy 90%-ban :)))))

szerintem tök mindegy kinek miért van szükséga dadára. nekem a munka miatt kellett, mert a bölcsibe már nem fért be, és kellett valaki aki vigyáz ,mert a párom sokat dolgozik.

van akinek más miatt.de egy biztos, nem sínyli meg a gyerek egyáltalán.néha még jó is hogy ha az anyján kívül valaki más is foglalkozik vele.

az én gyerekem sem halt bele

Leszakítani magamról én sem szeretném, hiszen magunknak szülöm, nem másnak.

De mivel a szüleink 4 havonta egyszer vannak itthon (mondjuk néha így is sok), így nincs segítség.

Ahogy a naplómban is olvashattad, eléggé olyan pár vagyunk a férjemmel, hogy sok-sok éven át őriztük a "szerelmünk szentségét", amit érthető módon féltünk. És szeretnénk a szívünk legnagyobb szeretetét rázúdítani a gyerekre, de ahhoz az is kell, hogy néha kettesben is lehessünk.

Neked is nagyon szépen köszönöm!

Én is így vélekedem. Írtam már, hogy amerikában ez nagyon bevált módszer, hogy egy dadával együttműködve nevelik a gyerekeket.

Teret ad az anyának és tényleg igazad van, nyitottabbá teszi a gyermeket is!

Senkit nem kérdőjelezhetünk meg, hogy minek vállal gyereket, HA ...!

Ne ítélj, hogy ne ítéltess.

Bizonyára, akiről beszélsz, Ő sem így tervezte, de így sikerült. Kicsik azok a gyerekek még, van idő, hogy megváltoztassa a viszonyukat.

Itt lenne, segítene amiben éppen kérem. Vagy ha én tennék-vennék itthon, akkor ő felügyelne a babára.

Továbbá, ha nem tudnék részt venni egy-egy közös programban, pl. séta, babatorna (szerintem az fontos), babaúszás (szerintem az is jó), akkor elmenne a "fizetett barátjával".

Igen, tudom, hogy vissza is üthet, hogy jobban kedveli majd, de szerintem ahhoz nagyon el kell "hanyagolni" - amit nem szeretnék.

Azért az ne derüljön ki itt hamarjába', hogy jobb az újszülöttnek/csecsemőnek egy idegennel lenni, mint a saját anyjával. :)

Én nem vagyok ősanya mindenáronmagamhozkötömagyereket-típus, de azért ne szakadjon már le rólam 2 hónaposan az a gyerek.

Szerintem is kell, hogy másokkal is legyen, ne érts félre (az én gyerekeim a nagyszülőkkel vannak, mert egy városban élünk, ha nem így lenne, én is fogadnék dadát - lehetőleg pótnagyisat), de azért ne essünk túlzásokba. A gyereknek szüksége van az anyukájára, az anyai szeretetre és törődésre. Nem kell neki 1 évesen függetlenedni. :)

en sok-sok evig voltam kulfoldon bebiszitter, ugyhogy tudok nyilatkozni, es JO a babanak. Ha hiszitek, ha nem, a babanak tokeletes, mert kicsit elkezd leszakadni az anyajarol, uj inger eri, es batrabb lesz. Azok a gyerekek, akiket bebiszitter is nevelgetett, nagyon hamar fuggetlenek lettek, batrabbakka valtak, es nyitottak voltak masokra.

ugyhogy hajra!!

Lehet egesz napra, siman, miert is ne!!???

Nekem három gyermekem van egy 15 éves és egy 2 éves ikerpár. Amikor megtudtam, hogy ikreket várok elkezdtem keresgélni segítséget, de mivel korán befektettek a kórházba nem találtam senkit. Amikor egy hónaposak voltak a fiúk egy véletlen folytán megtaláltam egy ideális dadust: ötvenes, bölcsödei gondozónő volt, már korábban is segített be ikres családoknak és kb. egy percre lakik tőlünk. A gyerekek hat hetes korától jár hozzánk eleinte heti 2-3-szor 2-3 órára, amikor szükségem volt segítségre. A vasalásba is besegít, ha kell. Mivel nagymamákra sajnos nem számíthatunk óriási segítség volt, ha bármit intézni akartunk, vagy csak néhány órára ki akartunk kapcsolódni. Nagyon jó a kapcsolata a gyerekekkel, így volt már rá példa, hogy egész napra rábíztuk őket. Nekünk teljesen olyan, mint egy nagymama, csak sajnos pénzbe kerül. Soha nem értettem, hogy az emberek miért fogadják el jobban, ha nagymama vigyáz a gyerekre, mintha dadus. Szuper volt, hogy nem kellett a gyerekeket influenza szezonban magunkkal rángatni bevásárolni, Pestre ügyetintézni, esetleg elmehettünk kettesben a férjemmel vagy hármasban a lányommal kávézni, vagy házassági évfordulót ünnepelni, esetleg egy koncertre.

Én csak jókat mondhatok a dadusról. Napi nyolc órában viszont feleslegesnek, sőt kicsit nyomasztónak is tartom. Szerintem próbáld ki az elején napi néhány órában, utána majd megszokjátok. AZ első néhány hónapban, meg szoptatás alatt még dadus mellett se lehet sokat "rohangálni". Az is fontos, hogy megtapasztald milyen kettesben a babával és érezd, hogy képes vagy egyedül is mindent megoldani. Ez csak egy segítsék, ha megteheted használd ki mindenképp.

A dadával nincs baj,az egész napos felállással már inkább.Vagy ez hogy menne???A dada lenne egész nap a babával,vagy csak ott lenne egész nap,takarítgatna,segítene amiben kell,elvinné 1-2 órára,esetleg néhány este vigyázna rá,de a nagy részben te gondoznád???

Az első év nagyon fontos a kötődés kialakulásának szemponjából,nagyon fájna ha a dadához jobban kötődne mint hozzád.

sziasztok. egyébként ez nehéz kérdés hogy fiatal vagy idős. mindkettő mellett szól valami. a fiatal mellett hogy még fiatal, teherbíró, esetenként türelmesebb, mint a sok gyereken keresztül ment idősebb társa.

viszont az idősebb mellett a tapasztalat szól mindenképp .

nekem is volt szükségem babysitterre mikor viisszamentem dolgozni, és a bölcsibe nem volt férőhely.én egy ismerőst bíztam meg a feladattal.ő ugyan fiatal volt (20 éves) de dolgozott már babysitterként itthon is, külföldön is, és a gyerek az első találkozáskor megkedvelte.