Ciki és/vagy szégyen, 30 évesen szüléknél lakni? (beszélgetős fórum)
valóban-érdemibb lakáshitelbe forgatni, és akkor a sajátodba lapátolod.
sok lehetőség van.
én nem magamnak akarom szülni, olyat lehet?
inkább önmagáért.
:)
Én is ennyiből élek egyedül.
Igaz enni nem nagyon szoktam, de sikerül.
És nincs itt anyám hogy a nyakamba lihegjen, meg apám hogy veszekedjen.
Nekem így jó. Mindent meg lehet oldani.
én nem így értelmeztem de valószínűleg magamból indultam ki.
mindenesetre felesleges a topikot :hogy basztassuk egymást-á változtatni.
nem voltam ideges, szerintem nyugodtan írj, ha véleményed van.
.)
Szerintem itt ez megy, ahogy látom... csak ezért írtam ezt a némiképpen ironikus hozzászólást... De többet nem szólok hozzá, nyugi. :D
Jó éjt...
jó kérdés.
:)
Ahogy látom, lehet, mi vagyunk a máshogy gondolkodóak....
Úgy látszik, ha lesz gyerekem, 25 éves korában kiteszem az utcára, mert "minek viseljem már el ennyi idősen"... :D Kit érdekel, ha nyomorog, és rohadtul nincs mit ennie hó végére...nagyfiú/lány, majd megoldja, ahogy akarja, de otthon ne lakjon.....
...What a wonderful world....
Ehhhe :D
Nemár!:)))
Ugye te sem gondolod komolyan ,hogy ha 30 évesen valaki dolgozik,és önálló életet akarna kezdeni ,nem sikerülne neki?
Viselje ,ha már szülte?
Mégis meddig?
Hát nem tudom. Nekem több fiatal férfi ismerősöm is van, akik albérletben élnek, és hát... nem mondom hogy nyomorognak, de fizetés előtti másfél hétben már csak száraz kifli van az asztalon.
Minden pénzüket elviszi az élés, de így érzik jól magukat.
És szerintem is ez a normálisabb, megállni az embernek a saját lábán, és önerőből próbálkozni, mint anyuék nyakán élni 30-40 éves korig, magánélet nélkül.
Pedig nem hinném, hogy a szülők elmennek otthonról heti 2-3 alkalommal, hogy a gyerekek "kufircoljanak". De ez nem is tartozik a témához. Egyébként én is otthon éltem tavalyig, és hozzám is jött a párom, mivel külföldi, nálunk aludt. Nyilván nem küldtek minket panzióba.
Vannak olyan élethelyzetek, amikor bizonyos dolgok nem megoldhatók. Ez van, ciki vagy nem ciki, egyesek megértik, mások nem.
Nem vagyok indulatos...csak szerintem némiképpen páran érdekesen állnak a dolgokhoz. Nyilván való, hogy egy szülőnek nem az a kötelessége, hogy eltartsa nyugdíjas korában is a gyerekeit..taníttatja, neveli, szakmát ad neki, és a gyerekek "kirepülnek"..ez az élet NORMÁLIS rendje. Nyilvánvaló.
De adódnak helyzetek szerintem, amikor ez nem így van.... és azt nem értem, miért kell az olyanokat lenézni, leszólni, akik éppen így élnek. Most ássam el én is így magam?.... Lehet, azt kéne, amiatt, hogy egyáltalán írtam ide. :D
Amikor tini voltam, és nálam volt a barátom, anyuék elmentek valahová. Ők akkor voltak harmincasok.
Ha harmincas lennék, és anyuék hatvanasok, már nem biztos hogy ilyen szívesen mennének el táncestre amíg én a házukban kufircolok.