Az öngyilkosság megfutamodás, vagy ami meg van írva? (beszélgetős fórum)

Elég hiteltelenül is hangzik a szájukból, mert saját maguk sem tették a belsőjükké :)

Hány olyan embert ismerek, aki fél fizetését Édesvíz kiadós könyvekre költi, celeb doktorok dedikálására jár, osztja a fészbúkon a "poziüzit", és trendi pozitív körökben mozog, csak éppen sírógörcsöt kap, ha hétvégén a bevásárlóközpontban valaki elé akar tolakodni a pénztárnál!

Csak szajkózzák, igazad van.

Nem is anyagi támogatásra vágynak azok az emberek, akik foglalkoznak az öngyilkosság gondolatával, hanem egy jó szóra, arra, hogy meghallgassák Őket, hogy érezzék a törődést, a szeretetet.

De...helyette mit kapnak? "Legyél pozitív... csak pozitív emberekkel veszem magam körbe, nem érdekelnek a negatív emberek, azokkal nem is állok szóba... stb".

Sajnos, ez divattá vált a mai világban!

Szajkózzák sokan a pozitív életérzést, de ha valaki nagy bajban van, annak hiába is mondogatják.

Igen, én is ilyen példákat ismerek.

A "megélhetési bűnözés" fogalmának megalkotójához lenne pár szavam.

Összeegyeztethetetlen az orvosi esküjükkel.

Az 1% esélyt pedig mindig mindenkinek meg kell adni.

Az 500 grammal született csecsemőnek is, a gyógyíthatatlan betegnek is, és a bekattant öngyilkosnak is.

Pontosabban úgy nem akar élni, amilyen most az élete.

Életösztön a legerősebb.

Onnan vesz el, ahol van? Legtöbbször ugyanolyan szegénytől vesz el, mint ő, aki nem tud védekezni.

Igen, meg kell büntetni, mert az, hogy elveszi a másét, nem megoldás. A lopás az lopás, ilyen egyszerű.

Igen, és ezeket az intézményeket megbünteti majd valamikor valaki, hogy mennyi embert küldtek a halálba?

De ha azt kérdezem ugyanezen az alapon, hogy miért a "megélhetési bűnözőt" büntetik meg azért, mert onnét vesz el, "ahol van"!!! Onnét, ahol azért van, mert őneki is volt, csak mások elvették! ????

Szerintem is ez a természetes, és egy normálisan élő, érző, gondolkodó ember ezt is teszi. Már aki nincs annyira belefásulva a saját életébe, a saját nyomorába, hogy képes észrevenni, ha mások segítségre szorulnak.

Ezért is írtam az elején, ha egyáltalán elfogadja a segítségemet. Mert meglehet, hogy nem tőlem várja a segítséget, nagyon meglehet, hogy konkrétan egyetlen egy ember figyelmét szeretné felhívni magára... mert ilyen is van...

Jajj, az élet milyen bonyolult is tud lenni!

Azt én is úgy tudom, hogy aki valóban komolyan gondolja, és komolyan készül rá, az leginkább titokban tartja, nem beszél róla, hogy ne akadályozzák meg.

Akik mások odafigyelését, szeretetét, törődését akarják ezzel elérni, azok "fenyegetőznek" ezzel.

A segítségkérés maga a célozgatás. Hogy ő ezt már nem bírja tovább, úgyis ez lesz meg az lesz. Így hívva fel a figyelmet. Vagy már a "sikertelen" öngyilkossággal, amikor legtöbben pont tudják, hogy mi az a mennyiség a bevett gyógyszerekből, ami elég ahhoz, hogy még életben maradjanak.

És mit kérnek? Miben segítséget? Nem a kezük megállításában, hanem szeretetet, törődést.

Van, mikor lehetetlen megakadályozni. :(

Az már egy olyan tudatállapot, egy "bekattanás", ami ellen senki sem tehet semmit :(

Sajnálom, hogy így érzed! :(