Anyósjelöltemet nem tudom elviselni, mit tegyek? (beszélgetős fórum)
Jól gondold meg, hogy a párod-e az igazi!
Mert a mama kedves, az mindíg ott lesz... különösen, ha kisbabátok lesz...
Egy szar anyós az ember életét pokollá tudja tenni!
Szívből remélem, hogy a párod már "levált"az anyukájáról és a földön két lábbal állva tudja a kedves édesanyja megmozdulásait értékelni/véleményezni... úgy nem kell tartanod semmitől.
Hát sajnos amég az ő házában laksz addig ő a főnök!
Én ezért nem költöztem össze a párommal, még így a babával a pocakomban sem.
Szerintem oldjátok meg mielőbb a saját lakást! Ne várjatok túl sokáig, mert előbb utóbb a kapcsolatotok rovására megy az anyós ügy!
Rengeteg életet, kapcsolato keserítenek meg, tesznek tönkre az anyósok. Ezt sajnos saját bőrömön is tapasztaltam....
Azért mi akik egyszer majd ugyanúgy anyósok leszünk ne felejtsük el, hogy mit nem szabad tenni a gyerekeinkkel a kapcsolataikkal!
Ha más jó oldala nincs is a dolognak, legalább tanuljunk belőle!
Mit jelent az hogy megzavarodott?
Történt valami hogy így megváltozott?
Az én véleményem szerint abszolút nem jó (ha nem muszály) együtt lakni a szülőkkel.
Szerintem ha elköltöztök akkor minden jobb lesz.
Bár hogy az albérletet fizetni tudjátok ahoz munkahely kell!
Réka
Sziasztok
Én az első pillanattól utáltam anyósom a történet úgy kezdődött hogy 1 év után kíváncsi lettem rá (már bánom)felmentünk párom akkor volt 24 éves még be se mentünk az ajtón anyósom egyből el kezdett üvöltözni a fiának hogy hol a pi..ába voltál a ku..a anyádat stb én csak sokkos állapotba álltam és néztem az én szüleim is veszekedtem velem noh de kulturáltan és nem mászok szeme láttára itt még habár anyósommal egy szót se beszéltünk de már utáltam nagyon sok szemétséget elkövetett hogy mi ne legyünk együtt persze a szemembe mindig azt mondta hogy semmi baja nincs velem pedig én felvállaltam és mondtam neki hogy én utálom és ő is engem tehát semmi értelme annak hogy jó pofizzunk egymásnak késöbb terhes lettem sajnos nem maradt meg a baba rá 2 hétre szent este megjegyezte kedvesen hogy milyen jó hogy nem maradt meg a baba mert én biztos nem lennék jó anya és röhögött mérgembe nekicsaptam az ajtónak és ettől a pillanattól határoztam el hogy nagyon tönkre teszem én őt és sikerült is eljött életem egyik legszebb napja feleség lettem anyósom egy csepp mosolyt nem engedett el az arcán de soha annyira boldognak nem érzetem magam mikor ránéztem esküvő után még nagyobb késztetést érzett mivel már a családhoz tartoztam és nem velük laktunk de úgy érezte joga van neki az életembe teljesen bele szólni 3 hónappal késöbb össze vesztem férjemmel persze anyósom se maradhatott ki a dologból a lényeg annyi volt hogy úgy állítottam be az egészet hogy anyósom miatt nem akarok már férjemmel együtt élni késöbb megismerkedtem jelenlegi párommal végre boldog vagyok rendesen hízok rendesen tudok aludni nincs állandó gyomor idegem gondoltam itt az idő megismerni anyját hát azért kicsit jobb mint anyósom csak annyi a baj hogy anyuci pici fiát fogtam ki ami úgy nem lenen baj ha drága anyuci rendes embernek nézne és nem a fia "szolgájának" mert anyuci azt várná el hogy ha csak 1 pici adag kaja van inkább adjam páromnak mintsem neki kevesebb jusson mert meg felezzük.Mióta megtudta hogy unokája lesz elég normális lett végre úgy tekint rám mint egy emberre .....de ki tudja meddig
Mondd csak: nagyon hülye kérdés az hogy miért nem költöztök össze a pároddal?? Kicsit messzebb az anyukájától.Már felnőtt ember és ha nem tud a sarkára állni nem is érdemli meg, hogy vele maradj.
Nem kell eltűrni a zsarnokoskodást még szülőtől sem. Ha nem szorultok rá, kössön csak eltartási szerződést! Legalább ijesszétek meg vele.Ha komolyan gondolja, ott kéne hagyni, mert ezt gonoszságból teszi. Egy gyerek nem tulajdon hanem ajándék!! Én a jövőmet és a boldogságomat nem engedném,hogy egy ilyen rosszindulatú anyától függjön... Állj Te is a sarkadra:D
n.zoliné!!!
Nektek gratulálok az esküvőtökhöz, már nagyon régóta olvasgatom a naplódat, csak eddig nem mertem írni.
Irigyellek titeket, hogy bele mertetek vágni a házba és minden másba. Sok-sok boldogságot kívánok Nektek!!!
Bocsi, hogy bele avatkozom, de ha rám hallgatsz még véletlenül sem adsz neki még egy utolsó esélyt. Én már hozzá sem szólnék.
Egy 4 éves kapcsolatban vagyok, Párom az anyukájával él egy házban (egyedüli gyerek, apukája meghalt). Az anyja a kezdetektől utál engem, mondjuk én is őt, de okot adott erre. Folyton azzal jött, hogy a Párom mennyire szerette a volt élettársát, mindent megtett neki stb. Már itt kezdett beteleni a pohár... Majd egyik nap, mikor a párom munkát váltott és kamionozni kezdett, akkor ez a boszorkány a szemebe nevetett és azt mondta, hogy soha, de soha nem fogja a 31 éves fiának megengedni, hogy engem feleségül vegyen, és ha el mer otthon költözni eltartatási szerződést fog kötni, hogy semmit ne örököljön Zoli. De ez mind semmi, a saját fiát kihasználja, meglopta x millióval stb.
Tudnék még róla anygon sok rosszat mesélni, én ezt a nőt nem is nevezem embernek, ez maga a sátán. Életembe nem láttam még ekkora mocskot, mind ez. Bár megbocsássatok, de ez az igazság. Most lehet ez a .... miatt feladok mindent és inkább egyedül maradok. Mindnet megtesz, hogy széz szedjen minket.
egy -két utcai távolság nem lesz hosszútávon elég, de sok sikert
nálunk 15 méter van , a telek hátsó részére építkezztünk, de lassan válni fogunk, ha ez így megy tovább
További ajánlott fórumok:
- Segítsetek, nem tudom mit tegyek, mindig mindent elszúrok!
- Alsó szomszéd nem bírja elviselni a gyerekemet, mit tegyek? bővebben lent
- A férjemet az édesanyja folyamatosan érzelmileg zsarolja, mert engem jobban szeret, mint őt, és ezt anyuka nem tudja elviselni. Mit tegyek?
- Nem tudom elviselni, hogy már nem vesznek nemhogy ember, de nőszámba sem.
- Nem tudom elviselni...
- Nem bírom elviselni, de nem tudom elhagyni