Anyaság és karrier kizárja egymást? (beszélgetős fórum)

Szerintem nálunk nem ez volt.

Szemöldök. Párizsit evett kanállal 2 évesen. A szék felborult és a konyhaszekrénytől elcsattant a szemöldöke.

Ujj leszakadás: karácsony szenteste vacsi után évesen kifutott a konyhába, ahol felborult a szék, aminek a támlája lecsapta a kisujját.

Kéztörés: Mondtam a fiamnak, hogy ha végeztem a takaritással elmegyünk az állatkertbe 6 éves. Örömében leugrott az ágyról, ami ugye 40 cm magas, rosszul tette le a kezét.

Szemöldök 2x: foci meccsen összefejelt valakivel

Kéztörés: torna órán elesett.

Akiket leírtál, nem hiszem, hogy karrieristák, hanem olyan anyukák, akiknek ezt hozta az élet.

Tényleg, miben mérik a karriert? Több pénz? Magasabb beosztás? jó-jó, együtt jár a kettő általában, de mikor vagyok karrierista? Mert szerintem akkor, ha az előmenetel mindenek előtt, csak az előmenetel kedvéért.

Nem olvastam vissza sokat, de azért leírom a véleményemet :-).

Kik a karrieristák? Akik munkába állnak 3 éven belül, vagy akik reggeltől késő estig dolgoznak akárhány éves gyerek mellett?

Ahogy én jártam (megpróbálom röviden):

Bölcsibe remekül beszokó gyerekkel derült ki, hogy nem vesznek vissza a munkahelyemre. Tartalék pénz felélve. Állásinterjúk ezerrel... És megtaláltam volna a számomra ideális állást (munka szempontjából), ha épp nem lenne gyerekem. A munkaidő 7.00-16.30-ig. Ez azt jelentette volna, hogy 6-ra a gyereket vinnem kellett volna bölcsibe, és fél hat előtt nem értem volna oda érte. Délutánt jó időben Anyu megoldotta volna, de én nem tettem ki a gyerekemet ennek. Most van egy jóval kevesebb fizuval (kb. fele!!!), de gyerek szempontjából legjobb kondíciókkal rendelkező állásom (két hét alatt találtam, nem protekcióval). Én úgy gondolom, ha karrierista lennék, akkor elfogadtam volna a több pénzes ajánlatot, nem mérlegeltem volna semmit. A gyerek január végén lesz három, nem egy kéthetesről írok :-).

nem, csak a "bevonzás" törvénye

Azért ha egy anyuka folyton azt látja maga előtt, hogy a gyereke a sebészeten köt ki, akkor nem muszáj csodálkozni, ha elöbb-utóbb be is következik.

Az enyémet is vittük elég sokszor:( Pedig tényleg jó gyerek volt.

2 kéz törés, 3 szemöldök repedés, 1 ujj leszakadás...

:-DDDD

Az érdekes az, hogy mindig azokkal a gyerekekkel történnek a balesetek aztán, akiknek az anyukájuk féltő óvatosággal áll mögöttük. Legalábbis nálunk sokakat kiver a viz az én nyugalmamtól, én viszont röhöghetnék (most ezt nem abban az értelemben irom remélem érteni fogják :-) ) hogy mindenki más gyerekét vitték sebészetre összevarni homlokot, állat, szóval nem vicces, csak ez olyan Murphys.

Erre van egy sztorim: Az én fiam egy nyugodt gyerek volt, igy ő homokozott, kicsit futkosott, de sosem mászott fel magasra, stb.

A barátnőm kisfia viszont olyan volt, mint egy kis majom, minden hova felmászott. Sokszor vigyáztam rá, hogy a barátnőmnek ne kelljen táppénzre mennie. Ilyenkor játszótereztünk is, de én nem birtam nézni, amit csinál, igy mindig háttal ültem le, és olvastam. Annyit mondtam csak, hogy kiálts, ha gond van, vagy akarsz valamit:)

Mert túlzásokba esnek sokan. Rossz időbeosztás, stb.

Én még bulizni is elvittem a gyerekemet már párhónaposan: Sőt koncertre is:)))

Attól, hogy gyerekünk lesz a mi életünk nem szűnik meg, csak átalakul kicsit.

Még annyit a babázásomhoz: Amikor megszületett a fiam, nem volt automata mosógépem, hanem keverőtárcsás hajdú mosógépem és centrifugám volt, és textil pelenka, mert a liberó akkor még luxus cikknek számitott. A gyesemből kb 3 csomag jött ki:)

Tehát a mosásom minden napos volt, és sokáig tartott, majd a vasalás...

És nem készen vettem a bébiételt sem:) És ráadásul csak 22 éves voltam:)

ez már nagyon OFF lesz...

Pelenkáztam kislányomat, látogatóban lévő anyósom betakarta a hasát közben, meg ne fázzon... rácsvédőt akart a járókába...

Jó eséllyel :-)

Azt mondjuk nem birom, amikor a játszótéren anyukák-nagymamák folyton a gyerek mögött állnak, és mondják neki, hogy ezt ne csináld mert nem tudod, leesel, megütöd magad...na nekem ez a burok, amit soha nem csináltam, nem is paráztam, hogy leesik, vagy ilyesmi. Kell a negativ élmény is, az önfegyelem tanulása, hogy magabiztos felnőtt legyen.

Az anyaság és a karrier nem zárja ki egymást!

Megfelelő összehangolással sikerül:)

Abszolút nem:)

Egy dolog zavar:ha egy topik átmegy személyeskedésbe vagy sértegetésbe. Szerencsére erről nincs szó.

lehet ez csak rosszabb lesz.

:)

Babszibobó,az USA-t azért ne keverjük ide, mert lehet ugyan hogy ott 6 hét szülési szabi van,de ha úgy döntesz hogy te tovább akarsz maradni, akkor simán megteheted, mert EGY FIZETÉSBŐL is meg lehet élni normális színvonalon. Itthon meg...mindenki tudja...

Egyébként köszönöm szépen a sok véleményt:) megmondom őszintén, azt hittem egy-két hozzászólás lesz csak.

Ez a normális szerintem. A terhességgel járnak kellemetlen átalakulások, aztán a gyerek gondozásával, nevelésével is vannak nehézségek.

De sokan és ez is szerintem a neveltetéssel függ össze, mindentől kiborulnak.

Férjtől is függ, igen, de a választás a mienk.

Én sosem maradtam volna egy olyan férfi mellett, aki elvárja, hogy munka mellett én csináljam az egész háztartással kapcsolatos munkát is.

Aki ilyet választ, annak viselnie kellene döntésének következményeit, vagy kilépni a kapcsolatból.

Én pl. 4 évet voltam otthon a gyerekkel, de mivel egyke a fiam, 2 évesen beirattam bölcsibe, hogy ne csak velünk legyen. Igaz, csak délig volt bent. Aztán 3 évesen ment oviba. Én a gyesem alatt sok mindent csináltam. Jogositvány, OKJ-s képzés, főiskola, nyelvvizsga. Emellett mindenre volt időm. Olvasni, szórakozni, gyerekkel órákat városligetbe lenni, háztartás, otthoni munka, stb. Előkészitettem a magyar valóságnak megfelelő terepet a karrierem épitéséhez.:)

Lehet szerencsés voltam. Az én fiam végig aludta az éjszakákat az első naptól kezdve Nem volt rossz gyerek. A játszótéren ő játszott a gyerekekkel én pedig olvastam, vagy tanultam. Nem tudom mitől függ, hogy egy pici mennyit alszik, stb., de a barátnőm fia is ilyen volt mint az enyém:)

jajistenem, aki attól DEPRESSZIÓS lesz, hogy meghízik a terhesség alatt, az hordja ki szatyorban.

Mondjuk azoktól a sztáranyukáktól is kivagyok akik versenyt fogynak szülés után.

bocs az újabb OFF-ért

Ebben szkeptikus vagyok, jól cseng a neve, lehet rá gyógyszert irni, kezelni.....

"depresszióipar" :-D