Anorexiás voltam...nem is tudtam... (beszélgetős fórum)

gratulálok hogy abba hagytad és már jó úton jársz!

Hajnak szüksége van b-vitaminra,e-vitaminra és cinkre. Néz körül hogy milyen ételben vannak ezek és próbáld az étrendedbe beépíteni.

Olvasd el ezt: [link]

Remélem segítettem.

olyan érdekes ez, hogy csak olyanokat lehet hallani, hogy a pasim kövérnek tart, fogyózom....

ugyanezt egy pasitól sohasem hallod, hogy a barátnője cseszegeti, mert kövér....pedig van bőven kövér pasi is...

csak velünk nőkkel lehet ezt megtenni sajnos. Csak mi nem hiszünk magunkban, hogy elég szépek és kívánatosak vagyunk, pedig miért ne lennénk azok?!

DETTO! Nekem kb ugyanez a sztori, sőt szinte teljesen. Én az exem miatt kezdtem fogyózni 160 vagyok és akkor kb 50 kg voltam. "Kedves" megjegyzéseket tett az alakomra, így elkezdtem diétázni a végső súlyom 39 kg volt. Minden csontom ki volt, de én még mindig kövérnek láttam magam. Hashajtóztam, és én is egyre többet vettem be belőle. Fáradtság és libidó csökkenés ugyanúgy. Olyan durva, mert azt hittem, hogy ez nem gáz. Néztem egy csajt aki előttem szállt le a buszról, hogy milyen vékony és csinos és hogy én is olyan akarok lenni, közben pedig már vagy 5 kilóval könnyebb voltam mint ő. Aztán ez nagyeszű párom azt mondta, hogy el fog hagyni, mert úgy nézek ki mint aki beteg, úgyhogy visszaszedtem 4-5kg-ot, de aztán megint beszólt a drágám, hogy "behíztam az arcomat", hozzáteszem: 42 kg voltam. Ellentmondásos beszólásai voltak és ezzel tönkretett, mert sosem voltam jó sehogy sem. Pár évig a kilók jöttek mentek és csak azután állt be a mostani viszonylag állandó 46-47 kg, amikor kirúgtam. Most ahogy így visszanézek bele is hallhattam volna.

Mostani páromnak is megvannak az igényei a barátnőjével (velem) kapcsolatban, tehát szereti ha csinos vagyok és nem szereti egy nőn a hurkákat, de sosem engedné meg, hogy így lefogyjak, sőt, ha nem eszek rendesen csinál nekem kaját és figyel rám. :)

Úgyhogy csajok, nincs értelme tönkretenni magatokat, nehéz, de el kell fogadni azt ami van és szeretni kell, mert ha nem szereted magadat, akkor mások sem fognak :)

Kigyógyulni szerintem soha nem lehet. Odafigyelni, nagyon figyelni maximum.

Az enyém tipikus táncos anorexiás történet, 18 évesen 35 kilósan (161 cm) érettségiztem. Volt még egy visszaesés főiskola alatt, akkor sem voltam 40 kg. Aztán egy boldog párkapcsolat, illetve a tánc kiesése az életemből rendezte a helyzetet, olyannyira, hogy idén már 58 kiló voltam. Végtelenül nem éreztem jól magam. Persze jött, hogy fogyókúra. Most 50 kg vagyok. A 2/3-nál abba hagytam a fogyit, mert éreztem, hogy elszálltam, és éreztem, hogy ha folytatom, nem lesz megállás. És nem akarok ropi lenni. Nem akarok mindig fáradt lenni. Nem akarok olyan életet élni, mint éltem anno.

Szia!

Az anorexia tényleg más... A barátnőm lánya kb. 1 éve beteg. 17 éves,175 cm magas, 58 kg. bombázó kiscsaj volt. Először úgy kezdődött, hogy nem akart hízni, aztán családi problémák jöttek, kiderült, hogy a rajongva szeretett apjának született egy egy másik nőtől egy kisfia, anyukája beadta a válópert. Az iskolában is gondok voltak. Úgy érezte, a dolgok csak úgy megtörténnek vele, egyedüli dolog amit kontrollálni tudott, az az evés, vagyis hogy leküzdje az éhségét. Minimális ételt vett magához, de még azt is ledolgozta. Rendszeresen járt konditerembe, mindenhová biciklivel járt, otthon is állandóan pörgött. Karácsonyra lefogyott 43 kilóra, pedig ősztől már pszichológushoz járt. Ezt az évet kórházban kezdte :((( 3 hétig volt bent, felszedett 2 kilót. Hazaengedték, úgy nézett ki, hogy javul az állapota, de sajnos apukája nem könnyítette meg a válópert, így ismét visszaesett. Most 42 kg. Hetente jár pszichológushoz, bukott a suliban és úgy néz ki ezt a nyarat kórházban fogja tölteni:(((

Szerintem az anorexia picit más...

Nekem is megvolt, de én konkrétan nem ettem, csak gyümilevet ittam max!

Nem akartam fogyni. Az agyam gátolta az evést, mondván ha egy ekkora dolgot uralni tudok akkor mindent!

Szia! Hasonlóképp jártam én is, bár azt hiszem, nem voltam anorexiás, mert nem akartam fogyni. A sztori majdnem ugyanez volt velem is. Én 163 cm vagyok. 51 kilósan fogyni akartam, mert tipikus kamaszkori hülyeségként jó ötletnek tűnt 3-4 éve. Lementem én is 48-ra, aztán jött egy depressziós időszak, kórházba kerültem nógyőgy.-i probléma miatt, ahol nem ehettem rendesen + infúzióztak, és a 48 kg-ből 45 lett, 16 évesen. Sokáig nem tudtam hízni, szerintem azért is mert a gyomrom is szűkült. Majdnem 4 év kellett, mire helyre álltam, most 55 vagyok :) kicsit még le is lehet belőle faragni, mert nekem is az 50-51 az ideális. Egy jó párkapcsolat sokat segített nekem, azóta is minden oké :)

Vigyázz magadra :)