Akik nagyon nem várják a mensit decemberre :) (beszélgetős fórum)

Drága, teljesen egyet értek veled, én is görcsöltem anno, de most hagyom magam sodródni aztán meglátjuk hogy alakul a dolog, nem siettetek én már semmit, ahogy te sem az utóbbi időben.

És ezért ha gonosz némber vagy akkor én is az vagyok és még sokan rajtunk kivül, ezt bizton állíthatom.

Akinek nem tetszik az, hogy az ember segíteni akar neki, mert látja a hibáit, amit annó ő is elkövetett, az ne jöjjön ilyen fórumra és kész.

Azért vagyunk, hogy egymásnak segítsünk sé támogassuk a másikat, ha kell tényleg egy kis fejmosással :))) én nagyon is támogatom ezt az elvet.

puszillak és nyugodj meg

Mi gonosz némberek tartsunk össze ;DDDDDD

Teljesen mást fog az jelenteni, ha a párod is majd ugyanúgy szeretné mint Te, és hidd el, hogy akkor azonnal érkezni fog.

Lehet az volna a legjobb, ha most a közös életetek megteremtésére csinálnáál terveket, hogy miként és hogyan tudnátok végre elköltözni, és félretenni a babára, ha a párod is látja hogy minden erőddel ezen vagy, és látja hogy te mennyire komolyan gondolod a közös jövőt vele, és milyen sok mindent megteszel érte, akkor szerintem szépen felgyorsulnak a dolgok, és akkor hirtelen már csak azt látod hogy külön laktok, és már érkezik is a baba!

Azért annak örülök, hogy el vagyok könyvelve egy rosszindulatú némbernek....

Sajnálom, akkor leírom a történetemet, mert ki kívánkozik belőlem.

Mi a párommal több mint egy év és négy hónapja próbálkozunk, egyetlen egyszer éreztem hogy talán valami sikerült, mert nagyon erős hasszurkám volt a 18. napon, és utána 2-3 nappal meg a melleim is szúrtak, majd rá 5 nappal volt egy olyan erős szakaszos hasfájásom, ami meg is rémített egyszerre. Éreztem, hogy talán most leszakadt odabent valami, és nem tapadhatott meg, onnantól kezdve semmilyen tünetem nem volt. Rengeteget sírtam a gyerek miatt, sokszor összevesztem a párommal, mert valóban rágörcsöltem a gyerek témára, a nyártól vártam a megoldást, mert olyan a munkám ami májusig nagyon húzos, és nagyon bíztam a nyárban, mindent elkövettünk, (még a szabit is ovu idejére vettük ki) de semmi nem lett az eredménye. Igen, valóban nagyon-nagyon rágörcsöltem a baba témára, ezzel teljesen tisztában voltam, viszont sok kedves ember itt a hoxán, volt hogy kedvesen, volt hogy kicsit erősebben de megmosta a fejem, hogy nem szabad rágörcsölni a dolgokra.

És ezt köszönöm utólag midenkinek, aki mindig időben mondta hogy megint nagyon ráparáztam a dolgokra. Volt hogy hőmérőztem, ovuteszteztem ezerrel, amikor pozi volt ugrottunk az ágyba, semmi nem jött össze, ittam a teákat zsákszámra bevásároltam belőle, még most is van belőle teljesen feleslegesen. Nem ettől lesz a gyerek rájöttem. És mikor jött össze nálunk a babó? Amikor totál nem értünk rá, és össz-visz háromszor tudtunk együtt lenni a párommal, és az ovu környékén csak kétszer, de valahogy mivel megbeszéltük, hogy most annyi a dolgunk, ne a baba legyen most a legelső, valahogy az együttlét alatt is elengedtem magam, és éreztem, hogy most tökéletesen egybefortam a párommal. De ez a kisbaba úgy érezte most kellett megérkeznie hozzám. Nem gondolom, hogy könnyen beszélek mert itt a baba a pocakomban, mert nem beszélek könnyen, mert igen is sokat vártunk rá, és sok minden rossz dolgon mentünk keresztül miatta a párommal is.

Nem gondolom, hogy egy gonosz némber vagyok, hogy megpróbálom ugyanazt átadni, amit itt kaptam.

Aki tanulságosnak tartja a történemet, annak már megérte leírni:-)) kívánok minden babásodni vágyónak hamar babásodást, kit így, kit úgy de látogassa meg a gólya!!! Mert azt vallom oda érkezzenek a kisbabák ahova várják őket, és ahol örülnének nekik!!!

Örülök hogy jobban vagy! Ez szuper!!! :)

Remélem túl is vagy ezen az időszakon :))

Tényleg nem lehet ezt az örömöt sokáig titkolni, főleg, hogy rosszul is voltál, a kollégáid megy nyilván ismernek, ezért is vágták le egyből, hogy baba van :))

Én a kritikus 12 hétig szeretné titkolni, még a család elöl is, és mivel anyukámnak mondtam a cisztáimat, így már ő sem fog kombinálni, vagy a fene tudja, az anyák mindent megéreznek!

Kicsit furán érzem magam.

Tegnap vettem mackósajtot, hogy én majd azt vacsizok,és az első falat rendesen kifordult a számból! :(

Nem is vacsiztam utána :((

Fáj a cicim! Nem bírok a hasamra feküdni, meg nagyon oldalra sem, mert akkor összeérnek, és nyomja egyik a másikát. Reggel mikor hozzám bújt a kismanóm, csillagokat láttam.

Pénteken megyek a dokihoz, reggel 9-re, akkor már biztosan többet lát.

Ma nem hánytam, volt reggeli émelygés, de már túl vagyok rajta. Így teljesen elviselhető! Én szeritem azért szenvedtem meg ezt az elmúlt pár napot, mert korábban a költözés előtt panelben laktunk, ahol rengeteg a por és száraz a levegő az pedig lerakodótt a garatomra, és az ingerelte az amúgy is émelygő gyomromat, ez most kiürült és most így jobb a helyzet.

Te hogy vagy? Mikor is mész vissza a dokihoz újra?

Már csak egy pár hét Petrám, és jobban leszel!

Hogy vagy ma?

Játék terembe szerinted?

Az a baj, hogy nem is hajléktalanok, meg jól is vannak felöltözve, ezért nem tudjuk kiküldeni őket, csak büdik :/

De ari vagy!

Köszi:-)))

Neked meg cserébe küldök egy nagy ölelést:-)