Akik legjobb barátnőt keresnek (beszélgetős fórum)
Fiatalnak fiatal...csak nem öregezem le a saját anyám... :) De abban a korban teljesen elfogadott volt, hogy 21 éves korában szült :)
Moziban még én sem voltam sose barátnővel :)
Természetesen az "áldoznék" szó nálam azt jelenti, hogy ha beszélgetni kell, beszélgetünk. Persze én is szeretek sokáig elmélkedni barátnőkkel az élet dolgairól.
Ha úgy van, nyaralni is elmegyek vele, de természetesen párom is jönne, de ha így is megteszi a barátság, akkor hármasban, vagy akár négyesben is elmehetünk.
Az "áldoznék" szó nekem is megütötte a fülemet....de teljesen más szempontból.
Egy barátság nekem nem áldozat...ha az, találkozzon a fene vele :)))...szívja a más energiáját ne az enyémet :)
Én azt tapasztaltam, hogy akivel megszakad egy barátság, azzal már ugye nem beszélsz napi, heti rendszerességgel...na és aztán már sok sok év után nem tudod felvenni a fonalat, már nem ott tart a barátság, mint régen. Így aztán nem sok esély van rá, hogy olyan legyen, mint x évvel ezelőtt. :)
Én a XIX-ben lakok, a IX-ben dolgozok. Nincs gyerek, pasi és kutya van a háznál :P.
Tényleg érdekes, hogy az embernek (csúnyán mondva) nincs ideje eljárogatni. Mi szinte mindenhová együtt járunk a Párommal (munkába nem). Hétköznap este már nem szeretek eljárkálni, a kutya miatt sem, őt se szabad sokáig egyedül hagyni. :) Hétvégén meg már mindjárt ketten vagyunk, és akkor jövünk ide-oda.
Abban viszont nem értek egyet, amit Dóra írt: "1-2 órát áldoznék...". az annyira kevés bármire is. :( Na meg ha valakivel találkozok, nem így tervezek. ameddig jól érezzük magunkat, addig beszélgetünk. :)
:))
Nem, elkeseredni nem is szabad, gondolom azért vannak körülötted is bőven. És van az a gyönyörű baba - láttam a képen :).
Ó, az enyémek már tényleg nagyok...21, 18 és 13 évesek. Házasságban élek.
Igen, emlékszem én is, hogy az anyukák beszélgettek, miközben a gyerekek "legelésztek". Nekem ez sosem ment...pedig nem rossz úgy elmenni a játszótérre, hogy van ott valakid. Engem mindig teljesen lefoglaltak...közös homokozás, várépítés...vagy épp a mászóka, csúszda volt a soros. Valami miatt nem voltam elég nyitott.
Meg a nagyot is (lefektettem) :-).
Nem vagyok elkeseredve, inkább úgy gondolom, hogy egyszer biztosan találok barátnőt, addig is jókat beszélgetek itt.
Neked mennyi idősek a gyerekeid? Egyedül élsz vagy házasságban?
A játszótéren lehet ismerkedni, bár ilyenkor télen nehezen megy. :-D. De sokszor láttam nyáron is, hogy már kialakult baráti körök vannak.
Az oviban tényleg rohannak a szülők, rajtam kívül.
Én sem netes barátnőt keresek, az van :) Napközben rengeteg időm van. Nálam a környék viszont Törökbálint, Budaörs, XI. kerület. Pici gyerekem nincs, így szabad vagyok...a kötöttségeim inkább d.u. jönnek.
Érdekes, nekem is rengeteg barátnőm ment külföldre...ezen nem is gondolkoztam eddig.
Igen, épp a kutyásokra gondoltam...közös az érdeklődés, hasonló emberek. De aki nem ilyen nagy kutyás vagy az udvaron tartja? :)
A játszótér valóban érdekes....nekem sem sikerült, de ez semmit nem jelent. Az ovi persze más volt...találtam barátnőt, csak elsodorta az élet. A lányaink viszont 14 elteltével is tartják még a kapcsolatot. Valóban nem könnyű...
Régi barátnőkkel is próbáltam felvenni a kapcsolatot...ez valami miatt nem működik. Olyan, mint a lejárt, elmúlt szerelem?
Én azért vagyok itt délelőtt, mert most éppen délutános műszakom van. :)
A kismama barátnőmtől tudom, hogy a játszótéri anyukák is elég nehéz esetek...:D Talán 1 van, akivel összebarátkozott. habos babos ruhában mennek ki a játszóra, mindentől féltik a gyereket, egyebek. Az oviban is nehéz, sokszor nem is találkoznak a szülők (vagy ha igen, akkor is rohan mindenki mindig).
Borzasztó ez, hogy sehol nem lehet barátkozni. Bár még nagy előnye a kutyatartásnak az is, hogy kommunikálsz a környékbeliekkel, akik szintén járnak kutyázni, és oda is engedik hozzád a kutyájukat...az már megér két szót. :) Aki meg nem engedi oda, vagy még esetleg be is szól, azt legközelebb messzire elkerüljük...:D
Gondolom a kicsit lefektetted és utána jöttél :).
Ismerem a helyzetet, amikor valaki sokat van otthon ilyen vagy olyan okból...és jó lenne valakivel egy kicsit beszélgetni :). Többségünk így kerül ide.
Elkeseredni nincs okod, ha itt nem találod meg...mert rengeteg lehetőséged lesz a baba által...játszótér, óvoda. de persze itt van a hoxa is...így bármi lehet :)
Igazság szerint bárhol és bármikor lehet találni barátnőt :). Ez olyan sors szerű....ha meg van írva, hogy egymásra találjatok. Szerencséd van, hogy a munkahelyeden találtál rájuk...Én mindig vágytam arra, hogy többen csajok összeüljünk és beszélgessünk, többen legyünk barátnők. Persze ez "vágy" idővel megkopott...és abban a cipőben vagyok, hogy egy igazinak is örülnék.
Vannak barátnőim...de senki nincs olyan, akire azt tudnám mondani, hogy igazi. Egy van, akivel 36 éve "kísérjük" egymást...nagyon szeretem, jó hogy van...de számára nem én vagyok az igazi barátnő, s emiatt olyan egyoldalúnak érzem a kapcsolatunkat.
Jaj, ugyan már...neeee! :D :D :D Fiatal anyukád van :) Bár, ha a gyerekeimmel bárhova elmegyek, mindenhol letegeznek...azt hiszik barátok vagyunk. A nagyfiamra pedig többször hitték azt, hogy a pasim...ez azért kicsit kínos nekem.
Szerintem két embert nem is a buli tart össze igazán, ahhoz nem kell barátok legyenek...bár ott talán felszabadultabbak tudnak lenni, ha amúgy nem megy....ha nincs meg az a lelki összhang. Ahogy a mozi sem egy olyan "közös szórakozás" számomra...hiszen ott sem kell barátod legyen a másik. Oda bárkivel el tudsz menni, hogy bámuld a "képernyőt". Éppen ezért nem is megyek :)))
Sziasztok!
Az előző bejegyzésem teljesen értelmetlen volt, úgyhogy most már bármit írhatok. :-D
Barátok? Sosem volt sok barátom, régebben nagyon zárkózott voltam, nehezen ismerkedtem. Az utóbbi években sikerült ezen változtatnom, de mivel épp gyeden vagyok, sok időt töltök itthon.
Sokszor érzem úgy, hogy jó lenne valakivel őszintén beszélgetni, bármiről.
Ezért vagyok itt a hoxán is.
Sziasztok!
Én sosem jártam bulizni, ezután sem gondolnám...24 éves vagyok. Főiskolán sem találtam barátnőt, gimiben is 1-2 volt, aztán annak az érettségivel kb. vége is lett.
Most a munkahelyemen találtam barátnőket, és ennek nagyon örülök. Furcsa egyébként úgy, hogy az ember nem igazán volt eddig ilyen helyzetekben (csak magára számíthatott, és nem osztozkodott semmiben, nem kért és adott tanácsot,...).
Egyébként itt a hoxán is találtam egy barátnőt, kisgyermekes anyuka, csak ritkán tudunk összeülni. :)
Huhh akkor elnézést kérek, hogy letegeztelek egyből :DDD Édesanyám 46 éves. Szóval akkor jó estét! :)
Érdekes amúgy, hogy akikkel úgy ismerkedtem meg, hogy na menjünk már el bulizni, azokkal a buliig sem jutottunk el, mert ugye annyira érdektelen volt a téma is egymás iránt, hogy a szia hogy vagy után már nem igazán volt miről beszélnünk. És ez a mostani bnőm, ahogy írtad is, igazi lelki barátnő, vele most decemberben voltam legelőször bulizni a majdnem 4 évünk alatt :) Mert ugye vele nem ez volt a legfontosabb...
Na, én tuti nem bulizni keresek barátnőt :). Én ebből már kinőttem. Számomra fontosak a tartalmas beszélgetések...de ezt ne úgy értsd, hogy filozofálgatunk :). Olyan igazi csajos beszélgetések...amik emelik az energia szintet és boldogság mindkét részről. tehát bármiről is beszélget az ember, akár lelki tanács, segítség vagy egy jó film, gyerekek....az élet kérdései, de mindkettőnknek pluszt jelent.
Több barátnőm is volt...aki vitte az energiámat. Leszívott rendesen...ők pedig egy-egy találkozásunk után plusz energiával távoztak. Ilyen "barátokat" talál az ember bőven...de ez elég egyoldalúan "jólérzemmagam" változat :). Kor? Ez jó kérdés...44 vagyok...de nem hiszem, hogy látszik :)
Most 26 éves vagyok. Sajnos ebben igazad van, nagyon nehéz őszinte embert találni. Sok olyan emberrel is beszéltem, aki csak buliba keresett barátnőt. Nem is tartott sokáig az ismeretség :-) És sajnos a fiatalokkal sem igazán könnyű. Ha valami nem a nagy könyv szerint megy vagy történik, hát úgy meg sértőnek...
Te mennyi idős vagy amúgy?
Sziasztok!
Én szívesen jövök beszélgetni, barátkozni. :-)
Most mennem kell, de este jövök vissza.
Éééén is :)))
Talán, ha mesélünk magunkról annyit, hogy merre vagyunk és mennyi idősek,! Jaj, de a kormit sem számít!!! :)
Jaj, jaj....te is tudod, hogy ez nem így megy :)
Egy társkeresőn sem írod a másiknak, hogy mutatkozz be...mesélj magadról.
Pedig itt lehet, hogy ez nem egy rossz ötlet :)
Azt tudom mondani, hogy szerencsés vagy...azaz vagytok :). Nehéz valakivel megtalálni a közös hangot. Ez kicsit olyan, mint egy társkereső...hiszen barátságok nagyrészt a középiskolában alakulnak ki.
De a hasonló felfogás, stílus, életvitel...gondolatok sokszor hozhatnak annyi pozitív dolgot, mint az emlékek, s megélt közös pillanatok :).