Abortusz... (beszélgetős fórum)

Szerintem az anyai ösztön nem alap.Nálam is csak szülés után hónapokkal jött elő.

Nem szeretem a gyerekeket,legalábbis másét nem.Csak az én kettőmet.

Nem vagyok az abortusz mellett de ellene sem.

Ha rossz időben,rosszkor esik teherbe valaki,vagy nem akarja vetesse el.

Azon fiatalok táborát erősítettem anno,akik felelőtlenül terhesek lettek.Én sem lettem volna boldog,ha rám erőltetik,hogy márpedig 16 évesen szülsz.

De most 2 gyerek után nem vetetném már el.

Úgy gondolom,hogy ha valaki még nem szült gyereket és úgy megy abortuszra,nem érzi át a súlyát a dolognak.Nem viseli meg annyra lelkileg,érzelmileg.

Oké, akkor a te stílusodban!

Ha a Te anyukád kikapartatott volna eggyel kevesebb elfuserált életű ember lenne...

Így jó?

Nem vagyok attól elfuserált nőnemű, mert nincsenek ösztöneim, és képzeld nem a pénz és a kinézet miatt, bár az sem mellékes....

Látod, a családtervezés olyan régi, mint az emberiség. Az asszonyok soha nem képzelték, hogy annyit kellene szülniük, amennyi "megadatott". Csak a különböző korokban különböző lehetőségeik voltak. Amikkel éltek is.

Ennek az idillikus képnek hogy "öreganyám is annyit szült, amennyi jött, és de boldog volt, hogy felnevelhette őket" bizony ellentmondanak a történelmi tények. Tiszazúgi arzénes asszonyok? Hallottál róluk?

persze, abortusz mindig volt, az a különbség, hogy most biztonságosabb, kevesebb nő hal bele, és több esély van, hogy később lehessen gyereke, amikor ő is szeretné. Amúgy 100%-os védekezés az önmegtartóztatás, de az piszok kevés embernek megy. Én védekezem, spirállal, de ha mellette terhes lennék valószínűleg elvetetném. és örülök, hogy ezt én dönthetem el, nem vadidegenek mondják meg, mit kell tennem.

Valaki írta, hogy a nőt, aki az abortuszt választaná börtönbe kéne csukni. Tőle kérdezem: és az apát? Egy terhességhez férfi is kell.

Statue, ha tényleg teher neki, és nem boldogság, mint neked?

Az anyai ösztönnek alapnak kellene lenie? Úgy van, annak kellene lennie...De ha nem az? Nem szabhatod meg, ki hogy érez. Ebben a világban? Tényleg azt hiszed, hogy dédanyáink minden megfogant terhességet meg akartak szülni?

Igen, jó ember vagyok.

Nekem a gyerek az első, más felnőtt nyivákolása nem érdekel. Azokat védem, akit védtelenek. Azoktól, akik istennek hiszik magukat. Vagy éppen nem áldozzk fel pillanatnyi kényelmüket.

Mert nem érdekel. Egy embergyerk sorsa felett dönt a nő, aki az ő testében van. Kikapartatja magából, mint egy férget, aki csak teher.

Az anyai ösztönnek alapnak kéne lennie egy nőnél, de ebben a világban egyre több az elfuserált nőnemű, akiknek sokkal többet jelent a szakma, a pénz, a kinézet, a jólét.

Nem. Nem érdekel senki nyűgje, hogy épen milyen kifogást keres a külvilágnak, amiért megöli a babáját. Mit akartok? Ugyis ti vagytok többen, nem tök mindegy, hogy egy vagy két ember ember elítéli azt, aki abortuszt végeztet magán?

"Azokat sem tartom semmire, akikben nem alakul ki az anyai ösztön."

Ejha, ez nem semmi. Nagyon sajnálatos ami Veled és anyukáddal van, de pont e miatt jobb egy abortusz, mint egy nem várt baba, akit utána eldobnak.

Nem akarlak megsérteni, de nagyon egy kalap alá veszed az embereket, miközben nem is tudod mi munkálkodik egyes ember lelkében.....

Hát ha nem tesz jót neked, ne vitázz! A te választásod.

Az is a te dolgod kit nézel le...én senkit nem nézek le, és nem szeretem az olyan embereket, akik más felett ítélkeznek...én ilyen vagyok.

Azt hiszem felesleges az ilyen vita, mert úgysem tudunk dűlőre jutni, nekem meg nem is tesz jót.

Én lenézem azt, aki felelőtlenül kefél és aztán szalad kaparásra. Nyugodtan vissza lehet fogni a nemi vágyat, ha nincs meg a védekezés módja. Aki pedig annyira egyszerű, hogy nem is ismeri a védekezés fogalmát, az a terhességet sem fogja felismerni. A tinik külön kategória, dugnak boldog-boldogtalannal. Undorító. Nem vagyunk állatok.

Azokat sem tartom semmire, akikben nem alakul ki az anyai ösztön. Ez személyes sérelem, anyám pont emiatt dobott el. De megmaradtam és most boldog anyuka vagyok. Vagy engem is el kellett volna vetetni? Én az életet választanám.

Kemény gyerekkorom volt, mert nem ismerem az anyai szeretet, de jó emberré váltam! Olyanná, aki küzd az életért, mert nagyon sok mindenen keresztül ment már, ami miatt TI elvetetnétek a gyereketeket! És tudom, hogy megéri küzdeni.

Az én szépségeim itt ülnek tőlem 1 méterre, épp mesét néznek. Rájuk nézek és leszarom a gyerekkorom... Megérte.

Lehet, hogy anyám köpnivaló szuka, aki megérdemel minden rosszat, de akkor is jó, hogy mégis megszült. Mert élek és mert élnek a gyerekeim.

"Ha nem születik meg, akkor esély sincsen arra, hogy megkapja."

1. Hogy mit megkapjon? A nem létező szeretetet? Basszus, ha valaki nem akar gyereket szülni, de rákényszeritik a törvények...azt hiszem, leírtam, hogy a gyakorlatban hogy nézett ki a 70-es, 80-as évek diktatórikus Romániájában.

Tudod, ezek tények. Nem idillikus elképzelések.

2."Ha nem születik meg, akkor a nő meg sem tudja magáról, hogy mennyi minden rejlik benne."

Hmm... talán nem is akarja...hadd döntse már el ő, hogy mit akar a saját életétől. Felnőtt ember! Mert mi van, ha elhiszi, hogy idővel megjön az anyai ösztön, aztán mégsem....nem kellene kísérletezni emberek életével.

"Ha nem születik meg, akkor mindenki kevesebb lesz tőle."

Ezt nem igazán értem. Ha valaki nem születik meg, az nincs. Nincsenek összehasonlítási alapok. Senkinek sincs fogalma arról, hogy a megnemszületett ember esetleg egy Michelangelo lett volna, vagy egy Hitler. Vagy csak egy szürke hétköznapi ember.

Ha nem születik meg, akkor esély sincsen arra, hogy megkapja.

Ha nem születik meg, akkor a nő meg sem tudja magáról, hogy mennyi minden rejlik benne.

Ha nem születik meg, akkor mindenki kevesebb lesz tőle.

Az utolsó mondattal nagyon egyet értek, nem mintha a többivel nem.

A gyógyszer drága. A mai anyagi csődben a szegényebbek nem tudják megtenni. Ösztöne mindenkinek van, akarata leküzdeni nem soknak. De nem is tudják sokan, hogy terhesek.

Semmit! A tiltásnak mindig ilyen következményei vannak. Még mindig jobb az abortusz a steril műtőben, mint a konyhaasztalon. Kérdezgess csak öreg asszonyokat. Minden kor asszonyainak (évezredek óta) megvoltak a maguk praktikái a nemkívánatos gyermekáldás elkerülésére. Csak azok sokkal, de sokkal veszélyesebbek voltak. És mégis vállalták.

Mit lehet tenni? Végülis ezt mindenki tudja. Többet áldozni a felvilágosító kampányokra. Bevonni ebbe az iskolákat, egyházakat. Egyházakat? Mit is beszélek? Az egyházak jó része egyszerűen tiltja a fogamzásgátlást. Hosszú idő lenne, ameddig a legkisebb falvakban is sikerülne fényt gyújtani a fejekben. De valahol neki kellene kezdeni!

És persze, olcsón elérhetővé tenni a legbiztonságosabb fogamzásgátlókat.

Én abszolút Izolda gondolkodásával értek egyet és nem vagyok vak én sem, látom mi megy a világban.

De itt arról van szó, hogy nem értjük hogy bánthatja sajátját egy anya. Legyen az megszületett vagy még magzat.

Ahogy te érted, úgy mi értetlenül állunk előtte és nem vagyunk képesek felfogni.

Sok mindent nem tudunk elfogadni, de a dolgok, tőlünk függetlenül léteznek. Erdélyben élek, és mifelénk 1969-től a rendszerváltásig szigorúan tilos volt az abortusz. Én tudom, milyen következményei voltak. Végülis ez volt az ELSŐ olyan törvény, amit abrogáltak a rendszerváltás után. Okkal! Utána lehet nézni a neten, az egész világ szörnyűlködött a romániai árvaházakon, a kórházban felejtett csecsemőkön, az intézetekből megszökött, utcán élő gyerekeken.

Annak, hogy hány-és hány áldozata volt az illegális abortuszoknak, hány gyerek maradt árván ezek miatt.

Mert régi a mondás, de igaz: egy nő két dologért képes bármire: azért, hogy legyen, és azért, hogy ne legyen gyereke.

"Afrika és a kisebbség más."

Mitől más? Gyerek gyerek...bárhol születik, bármilyen a bőre színe.